Új Barázda, 1924. december (6. évfolyam, 258-280. szám)
1924-12-02 / 258. szám
december kedd _ Ara HMM? korona ELOl'IZK'ilSUUAK: ne*j«névre 58.000 kor., «*J nőnapra 90.000 kor. K terem p«ldku ára 1000 kor., vasarnapokon 1500 korona. — Hirdetasekot mllll. mater s««rint vess tat • kladdlitTntat. ttlegjilenik netfo .kivétetevel mindennap iXEKIUdiZr5ls£«! VI. karOtet, U-utca 10. száiu lelátón álmok: 49-40, 100-04, éjjel 140-71 KIADÓKIVATAI: VI. kerület, O-ntea 10. szám Tatatan ulmok : 49-40, IBS 9 01, éjjel 110- 71 Beteg orvosok Rajtunk van a tél fagya, a szükség, a drágaság, a hiteliiség, a lakásnyomor, szerít bennünket az adócsavar, az uzsora, a fűtés, világítás és ruházkodás kérdése egyre aggasztóbb komorsággal mered reánk, de a sok baj között mégis leggonoszabb az állandósult civakodás, mert emiatt legégetőbb ügyeinkkel sem érünk rá foglalkozni. A vádak, pörök, torzsalkodások még az eseményeken kívül állókat is a bóduláshoz vezetik, hogyan érjenek hát rá a komoly munkára azok, akiket terhes hivatásuk az események központjába állít, akiket a bomba felrobbanásától kezdve a por elcsattanásáig és a kenyér drágaságától kezdve a vasúti kerekek nyikorgásáig minden bajért felelőssé tesznek . A beteg országnak van egy igazgató főorvosa, ez a kormány és ezenkívül minden kerületnek van egy háziorvosa, a képviselő, akiket felküldöttek közös tanácskozásra, hogy vizsgálják meg betegségünket és állapítsák meg a gyógykezelést. De a doktor urak már-már egészen megfeledkeztek a betegről. Minduntalan azon civakodnak egymással, hogy ki volt a hibás a bajok előidézésében, felhántorgatják egymás bűneit, csupa személyes kérdéseket tárgyalnak s úgy összegabalyodnak, hogy az ő viszályuk az országnak külön és újabb orvoslandó ügyévé válik. Legjobban lármáznak a hangos tömegben a szocialista módszer szerint kuruzsoló doktorok, akik az igazgató főorvos fejét akarják leoperálni s akik addig követelik tombolva ennek a szerintük kivávánatos operációnak a megejtését, hogy végül is az ápolókkal kell őket kivezettetni. Az ország bajai eközben nyögve forgolódnak kőrágyaikon, a kormány pedig felsóhajt és azt mondja, hogy az országot még csak rendbe lehetne hozni valahogyan, de mit csináljon azokkal, akiket a nép azért küldött fel a parlamentbe, hogy a dolgok rendbehozásánál segédkezzenek ? Hiszen ezek maguk több gondot okoznak a kormánynak, mint milliónyi beteg. Mert a népmilliók helyzetét a komoly munka fokozatos eredményei lassacskán orvosolhatják, de ezek gyógyíthatlanok. És ők elsősorban akadályai annak, hogy a háború, az összeomlás, a forradalom és a Trianon okozta sebeket gondos kezelés alá vehessük. Vállalni fogják-e majd ezért a magyar nép előtt a felelősséget?! A kitiltásokkal elintéződött a nemzetgyűlés pénteki botránya A nemzetgyűlésből kivonuló képviselők megszegték törvényhozói kötelességüket — Mindenütt forradalmi jelenségnek tekintik a rendzavarók magatartását A politika hívei — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A nemzetgyűlés pénteki ülésén lezajlott országos botrány a mentelmi bizottságnak és a Háznak mai döntésével — amelyet alább ismertetünk — megfelelő elintézést nyert. Politikai körökben mára már higgadtan ítélték meg az eseményeket és mindenki, még azok a komoly törvényhozók is, akik egyébként a kormánnyal és a többségi pártokkal szemben állanak, elítélte és forradalminak minősítette a botrányt okozó képviselő* szégyenteljes magatartét.* nemzetgyűlés hangulata teljesen Bethlen István gróf miniszterelnök és Scitovszky Béla házelnök tárgyilagos és erélyes intézkedései mellett nyilvánult meg, támogatva az ország minden részéből jövő vélemény által. A szocialisták és szövetségeseik ma délelőtt még megpróbáltak egy újabb támadást intézni a temzsgyűlés ellen s a szocialisták párthelyiségében trekezletre gyűltek össze. Az értekezleten a szociálisokkal együtt ríztett Vásnyi Vilmos, Nagy Vince (Károlyi Mihály forradalmi belügyidíszere), Baross János és Rupert Rezső is, akik minden radikális megmozdulásban szíesen sírnek a szocialisták segítségére. Ezen az értekezleten egy deklarációt szövegeztek meg, amelyet — amint ez nemzetgyűlési tudósításunkban olvasható — a Ház mai ülésén fel is olvastak s utána a parlamentből kivonultak. Ezzel a ténykedéssel be is fejeződött jó időre parlamenti szereplésük, amit majd választóik előtt aligha tudnak igazolni. A kerületek ugyanis nem azért küldték őket a nemzetgyűlésbe, hogy botrányokkal zavarják meg a törvényhozás munkáját, sem pedig azért, hogy ha már botrányt nem tudnak csinálni, egészen távol tartsák magukat az ülésektől. Hogy ezt mégis megtették, ezzel csak beigazolták az ország közvéleménye előtt azt a súlyosan elítélő bírálatot, amelyben őket a miniszterelnök részesítette. A botrányt okozó képviselőket 10—25 napra kizárták a nemzetgyűlésről A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága Fáy Gyula elnökletével ma délelőtt 9 órakor a képviselőház I. számu bizottsági termében ülést tartott s ezen Rubinek István előadásában letárgyalta a házszabályok 258. szakasza alapján a bizottsághoz utasított képviselők ügyeit. A bizottság megállapította azt, hogy Györki Imre nemzetgyűlési képviselő képviselőtársával szemben durva sértést követett el, amiért az elnök tőle a szót megvonta. Györki Imre az elnöki szómegvonás dacára tovább akart beszélni és ezzel renitens magaviseletet tanúsított az elnökkel szemben. Szilágyi Lajos ugyancsak dura sértést követett el a szót az elnök tőle is megvonta. Az elnöki szómegvonás dacára Szilágyi továbbra is beszélni akart s így ő is renitens magaviseletet tanúsított az elnökkel szemben. Mindazok a képviselők, akiket a nemzetgyűlés a bizottságnál, irtásitat-, köebeszédkraikkal- anemzetgyűlés tanácskozási rendjét lehetetlenné tették olyannyira, hogy az elnök ismételten kénytelen volt a tanácskozást felfüggeszteni. A bizottság javaslatában kéri a nemzetgyűlést, hogy Györki Imre, Szilágyi Lajos képviselőket a nemzetgyűlés egymásutáni huszonöt üléséről, Propper Sándor és Rábók Lajos nemzetgyűlési képviselőket a nemzetgyűlés egymásutáni huszonkét üléséről, Peyer Károly, Basitz Gyula, Sütő József, Szabó Imre, Saly Endre, Klárik Ferenc, Farkas István, Szeder Ferenc, Malasits Géza nemzetgyűlési képviselőket a nemzetgyűlés egymásutáni húsz üléséről, Peidl Gyula nemzetgyűlési képviselőt pedig a nemzetgyűlés egymásután következő tíz üléséről zárja ki. Javasolja a bizottság továbbá, hogy Hébert Ede nemzetgyűlési képviselőt a nemzetgyűlés ünnepélyes megkövetésére utasítsa. A mentelmi bizottság javaslatát Rubinek Gyula előadó a Ház mai ülésének megnyitása után előterjesztette s a nemzetgyűlés ahhoz teljes egészében hozzá is járult. Ezt a határozatot nyomban közölte a háznagyi hivatal a parlament épületének összes kapusaival is a következő szövegű utasításban: Utasítás a képviselőház kapusainak Az alábbi névsorban foglalt képviselő urak a nemzetgyűlés által a mai napon 10—25 ülésnapra kitiltattak. Utasítom ezért a képviselőház kapusait, a legszigorúbb fegyelmi felelősség mellett, hogy nevezett képviselő uraknak a Házba való belépését ezen idő alatt ne engedjék meg, amennyiben felhívásuk dacára a Házba behatolni igyekeznének, kötelesek a melléjük rendelt karhatalmat (palotaőröket vagy rendőröket) ezen körülményre figyelmeztetni. Ezután következik a tizenöt kitiltott képviselő névsora, mindegyik neve mellé odajegyezve, hogy a Ház határozatában hány ülésnapra tiltotta ki. Friedrich újabb hamis szövegű levele Illetékes helyről közült aMagyar Távirat Irodán után: Friedrich István nevezetgyűlési képviselő »A NI« 1924. évi november 30 án megjelent számában egy nyilatkozatot tesz közé, amelyben a pénteki ülés folyamán tanúsított magatartása tekintetében igyekszik mosakodni. Ebben a nyilatkozatban a Friedrich Istvánnál már megszokott módszer szerint újból egy hamisít anynyal áll elő, közölvén az "Az EsN.-re való hivatkozással azt a levelet, melyet Barla-Szabó József nemzetgyűlési képviselő írt Eskütt Lajoshoz. Ez a levél a következőképen hangzik: »Kedves Lajos! A miniszterelnök úrral megbeszéltem a Karácsonyi-féle állatszállítás ügyét. A miniszterelnök úr megígérte, hogy meg fogja beszélni az ügyet és támogatni fog. Közben Zeőke Antal nemzetgyűlési képviselő kijelentette, hogy az engedélynek nem lehetnek különösebb akadályai. A minszterelnök úr felhívta figyelmemet, hogy a kérvényt hozzád küldjen, és a kérvény hozzád való juttatásáról értesítsem őt. Üdvözöl Barla.« Ezzel szemben illetékes helyen megállapítják, hogy az Eskütt-per iratainál elfekvő levél izószerint a következőképen hangzik: »Kedves Lajos! A miniszter úrral átjövet, megbeszéltem Karácsonyi Gyula illatszállítási ügyét. A miniszter úr megígérte, hogy ő teljes jóindulattal fogja az ügyet kezelni, de minden esetre az illetékes ügyosztálytól utána érdeklődik a most érvényben levő elvi rendeleteknek. Közben Zecke felvilágosította, hogy demarkácionális vonadon túli állatok átszállítása Ausztriába, akadályokba nem ütközik, így az engedélynek* nincsen nagyobb akadálya. A miniszter úr nékem* azt az utasítást adta, hogy a kérvényt neked juttassam át és "hívjam föl figyelmedet az őhozzá juttatásra. Szivességedet igen kéri, pártunk igen lelkes tagja, barátunk ügyének gyors lebonyolítása érdekében, kiválóan tisztelő barátod, Barla.« A két levél szembeállításából mindenek előtt megállapítható, hogy itt nem a miniszterelnökről, hanem a miniszterről — tehát nagyatádi Szabó Istvánról — van szó. Megállapítható továbbá, hogy itt nem állatszállítás, ha *nem állat átszállítás iránti kérelem terjesztetett elő. Illetékes helyen megállapították azt, hogy e levél 1920 szeptember 1-én kelt, tehát olyan időben, amikor Bethlen István gróf nem is volt miniszterelnök. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a Friedrich-féle akció ismét csütörtököt mondott, de jellemző egyszersmind Friedrich István politikai harcmodorára, hogy ismét hamisítvánnyal lépett a nyilvánosság elé. Barla-Szabó válasza Friedrichnek Barla-Szabó József dr. nemzetgyűlési képviselő a következő nyilatkozat közzétételére kérte fel a Magyar Országos Tudósítót: — Néhány délutáni lap szombati száma az Eskütt-per tárgyalásával kapcsolatban a tárgyalás folyamán felolvasott és Eskütthöz intézett levelem közötte. A lapoknak a levélről szóló tudósításai egyáltalán nem telik a levél eredeti szövegét Ez a levél Friedrich Istvánnak alkalmat szolgáltatott arra, hogy hozzá tendenciózusan elferdített megjegyzéseket is hamis következtetést fűzzön. Anélkül, hogy Friedrich István eljárásának bírálatába bocsátkoznék, szükségesnek tartom felemlíteni, hogy a tárgyaló elnök által felolvasott eredetizöveg félreérthetetlenül igazolja azt, hogy nem belföldi állatok kiviteléről, hanem a megszállott területről a demarkációs vonalon áthozandó állatok továbbszállításáról volt szó. Akkoriban a demarkációs vonalon túl levő nemzeti nevon állatállományának megmentését célzta, mert a baranyai és délsomogyi megölett területek állatállományát a kivonulni készülő szerbek veszélyeztették. Az átszállítás engedélye fejében az állatok egy része