Új Barázda, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

Újévi üzenet írta Schwandl Károly Már tíz esztendő fordult az elmú­lásba, amióta­ kitört a nagy hábo­­­rú. Fele győzelmes volt és remény­kedtünk. Nem akartunk hódítani. Be­csületből kellett belemenni a hábo­rúba. Hiszen azóta minden kitudó­dott. A nagyszerb összeesküvők bé­relték fel a szeretjévé­ gyilkost, hogy kirobbanjon a nagy háború. Akkor gyilkoltatták meg a trónörököspárt, mikor ők már készen voltak a há­borúra. Már akkor elhatározták, hogy feldarabolják ezeréves hazán­kat. Megnyerték a háborút. Nem győztek, csupán bennünket árultak el­­, kézfeltartók és a pesti radikált­­er Győzelmes hadseregeink front­­j­ mögött hitvány árulás történt Ká­rolyi Mi­hályék bűnéből A. radik álí­ró-» _ és­­ZüCv. .,K. ikkOil . . ó. fik . lett rgtói a­.gyczd­en', ;'*nt-r. tlief Jéf Tiin *mtóttal, volnj össze. Igy« mi omlottunk össze­­s lett ellen né­­prédája a magyar told Az Őszirózsás forradalom gyalázatot és nyomort, végül a bolsevizmus vé­res borzalmait zúdította reánk. Már hat esztendő a szenvedés jegyében köszöntött reánk. Hat esz­­tendeje az októberi forradalom, az általános titkos és a világmegváltó szociáldemokrácia uralmának a bete­gei vagyunk. A nagy szabadság és szociális jólét koldusai vagyunk. Csak a legutóbbi esztendőben kez­dett derengeni. Bethlen István gróf hazafias erélye és államférfiui böl­­csesége megtalálta a külföldhöz ve­zető utat s áttörve az ellenséges nem­zetek gyűlöl­etgyűrűj­ét, a nagyobb nemzetek — angolok, olaszok és amerikaiak — rokonszenvét újra megszerez e szerencsétlen nemzetünk­­nek. Az örvény szélén megálltunk s gazdasági katasztrófánk nem kö­vetkezett be. A kibontakozás utján , vagyaink. Egy esztendeje még sö­tét aggodalmakkal néztünk az­­ esztendő elé. Ma reménykedve szöntjük az újévet. Ha mi is n. akarjuk, a # válságból kifelé -m­e­­j­gyünk, Széchenyi István gróf utrnnta kövessük nemzetünk sorsdöntő­­­jaiban. Ő azt mondta, hogy nehéz­­ időkben a szív helyett az észi ' ;1 -i­gassunk s a hideg ész­re kövessük. Ne essünk kétsé­ge, *ha egyszerre mindent el nem ére­­k. Bízzunk és dolgozzunk. S i­gyart és hazáját csak önt ze jó végleg elpusztítani. De tumia­dás mitőlünk függ, Csat. ........ink s hallgassunk igazi vezéreinkre, ne az országrontó száj hősökre. Ezeket hirdeti a legnagyobb magyar s mint­ha csak a mai idők, az 1925. esz­tendő magyarságának mondta volna ezeket. Bizzunk s Széchenyire hallgatva, dolgozzunk kitartással, mert az új idők nekünk kedveznek, Európa sze­me mindinkább kinyílik. Az igazság útban van. Már nem csupán a ten­gerentúlról tartják azt, hogy­ nem sikerült a béke. Útban a sárga ve­szedelem: Szibéria, Japán és Kína szövetséget kötöttek. A Balkán or­szágai sietve szövetkeznek a bolse­­vizmus ellen. A kultúrnépek hova­tovább belátják, hogy Középeurópát újra kell építeni. Magyarország volt védőbástyája Európának a tatár és török veszedelem ellen. Magyaror­szágra szükség van az uj keleti ve­szedelemmel szemben is. A hajnal dereng... Isten adjon boldogabb uj eszten­dőt nemzetünknek, a földm­ivelő ma­gyar népnek. Ha mi is úgy akar­juk, Isten segítségével boldogabb lesz! W­ATtfETTf^ ------1­­­JUJ BARÁZDA f I SZELVÉNYE l»3S Január 1, cgttt»rt»k Al*8 iijUlLi! 1­01*0110 Buldapest, W1I. évf. 1. sí, ui bab Azna El.OlIZt.fl.SI AUMis negyedévre 58.000 kor., e*y SZErmESZTŐSfiGi VI. kerület, Ó-utca I0. szihn nőnapra 20.000 kor. Egyes példány ára 1000 kor., llaf|riMrik hAtig It­vátuléval mindaanaa Et'fííU': **­*•­ 108-04, éjjel 140-71 vasárnapokon 1500 korona. — Hirteténekat mllll- TM KIADÍHIVAMÍi TI, kerBIet, w-ntea 10. uám m«ter .H­ainti«a aserint vmi fel a kiadtshivatal. Telefon tiknak: 491—40, 108—04, «||el 140—71 Veszedelmes szervezkedés folyik a falvakban *7., - u-' itt célOKr.? ak:i iáé tne^si­erv^ziil a népes lyamzs , nzék — A Dr6iái~i.rtc ^ííUdmfvesszövetség4* ' in Iplitsiaköl ^ Álítvilágosk­ori emberek A magyar falvakban az utóbbi időben veszedelmes szervezkedési munka folyik, amely éppen azért veszedelmes, mert megtévesztéssel dolgozik és mivel a sze­gényebb kisgazda rétegeket és földmű­ves népet végeredményben a felforgató irányzat karjaiba kivánt­a hajtani. A Drózdi-féle, magát a független föld­­m­i­vessző vétségnek­:­ nevező társaság agi­tátorait rázúdította azokra a falvakra, ahol több törpebirtokos és földmunkás él és csábító jelszavakkal csalogatják a falusi embereket szövetségükbe. Ar­ról értesülünk, hogy agitátoraik nem világosítják fel a népet arról, hogy tulajdonképen a Drózdi-féle szövetség­ről van szó és így, a megtévesztett em­berek a hangzatos jelszavak után in­dulva, több helyen abban a hiszemben léptek be a szövetségbe, hogy a Falu- Szövetségről van szó, amelynek értékes munkáját azokon a helyeken is ismerik, h­ol a Falu-Szövetség helyi szerve még r '-"i­kult meg. "Mág egész, kisgazda társadal­mi.’- felhívjuk arra a ve­­-isi játékra, •' ' vet-Drózdiék ági­­. "ve-írének, .d‚ tsw. ' föld­i».. IS, .1 r&Gl.. I t. ik hang. vágjál, j 1 .-nmiinbeii szereplés--- *‚■’ /az gazdák elő.. Oh u~u, ák, hogy ez a név - - ny­. sem is hozakodnak vele eh... nem egyszer megesett az I. hegy­nek, akik később tudtt r,- j, Drózdi-féle szervez­e­e­mn szó, rögtön otthagyták őket, sőt meg is akadályozták a további szervez­kedésben. Arra is hozunk fel példát, hogy ami­kor a Falu­ Szövetség a Drózdi-féle szer­vezet megalakulása után alakult meg egyik-másik községben, a félrevezetett emberek megismervén a való helyzetet, valamennyien beléptek a Falu­ Szövetség­be és Drózdiék hoppon maradtak. A községek vezetőinek és mindazok­nak a gazdáknak, akik tudják, hogy mi rejtőzik a­­független földmívesszö­­vetség­ leple alatt, fel kell világosíta­­niuk erről az embereket. Jól tudjuk, hogy mit céloz ez a szervezkedés. A végső cél, amiről persze nem beszél­nek, az, hogy adandó alkalommal szállíthassák a félrevezetett föld­­m­ívesnépet segítő eszközül a szo­ciáldemokraták felforgató törek­véseihez, ígérnek fűt-fát, minden olyat, amiről előre tudják, hogy megvalósítani úgy­sem lesznek képesek. Náluk azonban nem is az ígéret beváltása a fontos, han­em­ az, hogy a csábító ígéretekkel megszerzett híveket ha kell, saját test­véreik ellen is kijátszik. Nem békés egy­üttműködést és a kisgazdák helyze­tének közös erővel való megjavítását akarják ők, hanem az a céljuk, hogy széthúzást, gyűlöletet szítsanak és egy­mással szembeállítsák azokat, akiknek -er\más mellett van a helyük Egy szex '"fi-ban láttuk a vége a Vv, ' nwnf'fA - fr* - • * Kipukat sem ni özségbe, h­a ."f­iggetlen $! L.,aki­ k és a vident - -h kö.v'n­ök arra, hog ezt 1* veszedelmes célzam '-v. kedést, a k­ivirágositás munkájával megakadályozzák A gyanús szervezkedés ek--'-"--»­lyozására és a megtévesztett emberek­­ sitására a Faluszövetség, am­ely eddig is jelentős eredményeket mutat­hat fel a falu érdekében végzett mun­kája során, erőteljes mozgalmat indí­tott. A Faluszövetség mögött már a megszervezett falvak hosszú sora áll és ez a becsületes szervezkedés vég­eredményben az egységes agrártábor megteremtését fogja eredményezni. A közelmúlt napokban a tolna megyei Sár­köz népe sorakozott a Faluszövetség zászlaja alá. Jellemző, hogy ezen a vidéken Drózdiék szervezetéből a felvilá­gosított emberek átmentek a Falu­szövetségbe. Nagyarányú gyűlés volt Nagy­dörög községben, ahol a szomszédos Kajdács, Gyökény, Bikács és Gilling család köz­ségek népe is megjelent. A közel 2000 főnyi tömeg előtt Balogh Gyula igaz­gató ismertette a Faluszövetség célját, amely a tanulás, előrehaladás és az összetartás. A többi társadalmi osztá­lyok szervezkedéssel és tömörüléssel igyekeznek érdekeiket előmozdítani, e tekintetben tehát a falu népe sem ma- - j tant.&i ti- ' AzouDau- vhafftfPtt? 'ti-- t'T_ I választani az--Piát. nti/iagy a falu­g I rossz Irányban indsltjérn • 1 ’ ' szil. rád László dr. kifejtette, hogy­­­fel kell venni a harcot az újból lábrakapott nemzetietlen törek­vésekkel szemben és el kell végezni azt az építőmunkát amelyet a jövő elénk­ szabott. A szö­vetkezeti élet vágányain kell haladnunk, mert máskép nem t­­dunk lépést tar­tani a nagy gazdasági versenyben. Kiss József kisgazda figyelmeztette földmi­­velő társait, hogy itt az alkalom, ami­kor hazafias, nemzeti alapon meg kell szervezkedni a falu szépének. Borbély János nagygazda ígéretet tett arra, hogy a kibontott zászlót diadallal fogják lo­bogtatni. Ezután kimondották a Falu­szövetség helyi szervtezetének megala­kítását. Sárszentlőrinc község egész lakossága ott volt a községháza előtti téren, ami­kor Balogh Gyula ismertette mit tett eddig a Falu-Szövetségi a falu népéért. Vetőmagvakat szerez­­be, könyvtárakat állít, megtanít arra, hogyan lehet a gaz­dálkodással több eredményt elérni, elő­segíti a villamosítást és a szövetkeze­tek terjedését, mert célja az, hogy a falu népe gazda­ságilag erős legyen Szekeres László. Az­K litván, Bartos Elemér és Szabó Gyö­rgy felszólalása után megalakították a helyi szerveze­tet. A következő napokon Őcsény és Decs községben alakult meg nagy lel­kesedéssel a helyi szervezet egyike a legérdekesebb gi­lés­­e­nek volt a valkói gyűlés, ahol­­röviddel ezelőtt alakult meg a Drózdi-féle szer­vezet. Orosz Imre és F­ehér Mátyás be­szédei után az egy­begyűl­t ts­ég előtt Szekeres László fejtette ki a­ Falu­ Szö­vetség céljait és törekvéseit. A vitában itt főként a Drózdi-féle szervezet tag­­iai vettek részt. Eleinte Drózdiék Jele­ i- Az UJ BAfoZUé tudósítójától­­"

Next