Új Barázda, 1925. augusztus (7. évfolyam, 171-194. szám)

1925-08-01 / 171. szám

Jlias augusztus 1, szombat Ára 1000 korona. Budapest, ill. évi LVi. V­KLAK­SAWtiMI ****­­SZKK­MKS* |­OSfiU* VI. Kerület, O­ utca 10. sitiii hóimprn 20,000 kor, Kjjj­­­es példány Ara 1000 Kor., Megjelenik hétfő kivételével mindennap Telefon­számok­: 42—49, 108-04, IJ.tel 140—71 vasárnapokon 1500 Korona. — Hirdetéseket mllll* HIAllÓHIVATil.: VI. kerület, Ó-utca 10. szám méter difixabils­­ze.­l.it nsi fel » kladói!ilvatal. Telefon vám­ok : 42-49. 198—94, é­t*1­140—71 Hasznos befektetés Boldog béke idején nevetni szok­tunk azon a tájékozatlan külföldin, aki összetévesztette Budapestet Bukaresttel, azt hitte, hogy Magyarország valahol az ázsiai síkságon van és hogy itt villogó gatyás jogászok és kanászok gulyáshúst aprítanak a békés utazók­ból. Nevettünk rajtuk és csak akkor szisszentünk fel önérzetesen, ha az idegen nem ismerte Ausztriával való közjogi kapcsolatunkat és osztrák tar­tománynak gondolt minket. Pedig annak, hogy a külföld nem ismerte eléggé Magyarországot, nem­csak a külföldi ember felületessége, hanem a magyar ember nemtörődöm­sége is oka volt. Velünk született ké­nyelmességünk nem nagyon serkentett külföldi propagandára, magyar büsz­keségünk pedig azt a helytelen taná­csot adta, hogy ne sokat törődjünk a külföld véleményével. Bezzeg nem így gondolkoztak a csehek. Ők nem kímélték az időt, fáradtságot és a pénzt, hogy az egész külföldet ügyes propagandával megtévesszék és maguk számára megnyerjék. Ha nem is egészen, de nagyrészben ez az ügyes külföldi propaganda jut­tatott nekik ősi hazánk testéből a bé­keszerződések során olyan tekintélyes zsákmányt, amilyenre a legvérmesebb fantáziájú cseh sem mert volna még álmában sem gondolni. Hasznos be­fektetés volt, amit erre a propagandára költöttek, kamatok kamatainak ezer­szeresével térült meg. És ezt nekünk komolyan kell mérlegelnünk, alaposan kell meggondolnunk. Mert igaz ugyan, hogy új világégés kellene olyan roha­mos és gyökeres földrajzi átalakulá­sokhoz, mint amilyeneket a békeköté­sek teremtettek, de az is igaz, hogy a mi nemzeti jogaink vitathatatlan volta egy békerevízió keretén belül is kin­cseket ér nekünk, ha a saját igazunkat nemcsak mi magunk, hanem a külföld is ismeri. Ezért írtuk meg már egyszer ezen a helyen, hogy semmi anyagi áldozat nem sok és nem drága, amit jó kül­földi képviseletünk költségei emészte­nek meg. Hasznos befektetés minden garas, amit külföldi propagandára for­dítunk azért, hogy a külföld minket és ezeresztendős jogainkat, nemkülönben a trianoni égbekiáltó igazságtalanságot megismerje. Európa államainak egy­máshoz való erőviszonyát nem szabá­lyozhatja örökké a szuronyok hegye. El kell következnie annak az időnek, amikor a meddő fegyverkezés csőddel fenyegeti az államokat és a történelmi igazságoknak nagyobb lesz a súlyuk, mint az ágyuknak, az emberi észhez és értelemhez intézett nyugodt beszéd szavát el nem nyelheti a kardcsör­­tetés. El kell tehát érkeznie annak a kor­szaknak, mikor nem a nyers erő, ha­nem a kulturáltság foka dönt a nem­zetek vetélkedésében. Amikor tehát minden attól függ, kit ismer jobban, kit ismer előnyösebben a külföld ? A kultúra felsőbbsége, a jogok ősisége a mi oldalunkon vannak ugyan, de ezek csak nekünk, befelé beszélnek, kifelé némák. Kifelé tehát nekünk kell he­lyettük beszélni, a leghasznosabb be­fektetés, az ügyes propaganda segítsé­gével. A mai minisztertanács a soproni játékkaszinó, a magyar-osztrák kere­kedelmi provizórium ügyével foglalkozott Vass József helyettes miniszterelnök nyilatkozata a miniszter­­tanácsról — A kormány még azt sem döntötte el, hogy egy­­általán ad-e játékkaszinó felállítására engedélyt — Bethlen István miniszterelnök teljesen felgyógyult — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A kormány tagjai ma délelőtt 10 órakor a népjóléti minisztérium mi­niszteri tanácskozó termében miniszter­­tanácsot tartottak, amelyet Vass József helyettes miniszterelnök vezetett. A mi­nisztertanácson a kormány tagjai kö­zül az elnökön kívül Bod János pénz­ügyminiszter, Rakovszky Iván belügy­miniszter és Mayer János földmivelés­­ügyi miniszter vettek részt.. Fél egy után végződött a miniszter­tanács, amelyről Vass József helyettes miniszterelnök a következőket mondotta munkatársunknak: — A minisztertanács először folyó­­ügyekkel foglalkozott. Szobakérül a j­á­­tékkaszinó ügye is. Erre nézve még ed­dig nincs döntés. A kormányhoz foly­tonosan érkeznek újabb és újabb aján­latok, tehát a minisztertanács úgy ha­tározott, hogy a legutóbb beérkezett ajánlatokat a korábban beérkezettekkel együtt feldolgozva, pénzügyi szempont­ból véleménnyel ellátva, minden egyes miniszternek a pénzügyminiszter küldi meg. — Sopron városának nagy küldött­sége jött­ a napokban a kormányhoz, hogy legyen tekintettel a játékkaszinó engedély kiadásánál Sopron különleges helyzetére, azokra a nagy érdekekre, amelyek Sopron talpraállításához fű­ződnek. A minisztertanács méltányolta Sopron város különleges helyzetét és igényeit s úgy határozott, hogy amennyiben olyan irányú döntés lesz a játékkaszinó dolgában, hogy engedélyt kiadnak s olyan ajánlat is lesz, amely Sopront figyelembe veszi, nem fog elzárkózni Sopron igényeinek méltánylásától. Ez nem döntés Sopron javára, mert hi­szen még az alapkérdésben sincs dön­tés, tudniillik, hogy ad-e ki a kor­mány egyáltalán az ország terü­letére engedélyt vagy sem ? — A kormány az osztrák provizó­rium kérdéséről is tárgyalt a mai ta­nácskozáson. Az erre vonatkozó tárgya­lások tovább folynak és remélhetően rö­videsen befejezést nyernek. — Ami a beruházási programm­ot il­leti, ez a mai minisztertanácson­ azért nem került szóba, miután az már min­den illetékes fórum előtt valamennyi részleteiben letárgyalást nyert és már csak a közmunkálatok kiírására van szükség,ami rövidesen megtörténik.­ ­ A munkaalkalmak megteremtésé­ben nagy fontossága van a városok ré­szére nyújtandó kölcsönöknek. Ezeknek folyósítása augusztus 7-én kezdődik meg. A városok a kölcsönök folyósításával abba a kedvező helyzetbe kerülnek, hogy a szükséges beruházásokat a maguk ha­táskörében minél gyorsabban megkezd­hetik. Végül megemlítette a helyettes mi­niszterelnök, hogy a szombathelyi inci­dens teljes elintézést nyert, annak semmiféle további folytatása nem lesz. Szólott ezután még a helyettes mi­niszterelnök Bethlen István gróf egész­ségi állapotáról. Értesülése szerint Bethlen István gróf miniszterelnök nagyon jól érzi magát, sokat lovagol, sportol, nyoma sincs rajta már annak, hogy olyan nagy be­tegségen ment keresztül. Hogy ilyen jól érzi magát, ez biztos jele annak, hogy az operáció valóban kitűnően sikerült Öt hónap alatt 22.610-el szaporodott a lélekszám A fertőző betegségek közül a tüdővész pusztít leginkább Legnagyobb városaink . Hol történt a legtöbb gyilkosság és öngyilkosság? Csonkamagyarország népmozgalmi adatai szerint a lélekszám 8.209.137 volt az 1924. év végén. 1925. január 1-től május végéig a természetes sza­porodás 22.610 lélek volt. A fertőző betegségek által okozott halálozások számadatai közül kirívó a tuberkulózis (gü­mőkór) pusztítása. Az 1925. január—március havában elhalt 36.889 ember közül 5594 halt meg tü­­­dővészben. A kanyaró 281 lelket vitt el, az influenza 213-at, a szamárhurut 206-ot, a roncsoló torokléb 193-at. Érdekes, hogy amíg az év első há­rom hónapjában összesen csak 352 em­ber vándorolt ki, addig áprilisban 356, májusban pedig 434 ember. A vissza­vándoroltak száma az öt hónap alatt mindössze 114. A törvényhatósági jogú városok a lakosság száma szerint így következnek egymás után: Budapest, Szeged, Debrecen, Kecske­mét, Hódmezővásárhely, Miskolc, Győr, Pécs, Székesfehérvár, Sopron, Baja. A rendezett tanácsú városok a lakos­ság számaránya szerint így következ­nek egymás után: Úispest, Kispest, Békéscsaba, Nyíregy­háza, Pesterzsébet, Kisk­unfélegyháza, Cegléd, Makó, Rákospalota, Szombat­hely, Szolnok, Jászberény, Szentes, Nagykanizsa, Hajdúböszörmény, Kapos­vár, Nagykőrös, Eger, Mezőtúr, Kis­kunhalas, Csongrád stb. Bűnösség szempontjából körülbelül ugyanilyen az arány. Budapesten az év első három hónapjában 8 gyilkosság történt, Szegeden 3, Debrecenben 2, Miskolcon 2, Hódmezővásárhelyen, Kecs­keméten, Pécsett 1—1. Ebben a szo­morú listában a rendezett tanácsú vá­rosok között Kiskunfélegyháza és Szom­bathely vezet 3—3 gyilkossággal, utá­nuk Nagykanizsa következik 2 esettel majd Békéscsaba, Eger, Gyöngyös, Nyír­egyháza, Szolnok 1—1 gyilkossággal. Az öngyilkosok száma a három hó­nap alatt Budapesten 138 volt, Deb­recenben 16, Szegeden 15, Hódmező­vásárhelyen 10, Győrött és Sopronban 8—8, Kecskeméten 7, Pécsett 6 stb. A rendezett tanácsú városok között itt is Kiskunfélegyháza vezet 8 öngyilkos­sal, utána Békéscsaba és Újpest jön 6—6 öngyilkossal, Nyíregyházán 5 eset fordult elő. Mussolini az olasz mezőgazda­ság támogatásáról Rómából jelentik: Mussolini tegnap fogadta a földmives szövetség küldött­ségét és hosszas beszédben vázolta a kormány agrárprogrammját. A legeré­lyesebben állást foglalt az ellen, hogy a kormány külön földmivelésügyi mi­nisztériumot állítson föl. Az olasz me­zőgazdaságnak nincs szüksége miniszté­riumra — mondotta Mussolini — ha­nem csupán miniszterre, az pedig én vagyok. A mezőgazdaságnak szüksége van támogatásra és azt meg is fogják kapni. A fascista kormány nem lármás szavakkal és semmitmondó ígéretekkel, hanem kézzelfogható segítséggel támo­­gat­ja az olasz mezőgazdaságot. A me­zőgazdaság létérdeke egyben az olasz nép létérdekének kérdése is. A mocsarak kiszárításával meg akarjuk az olaszok ezreit menteni a maláriás betegségtől. Azt a tudatot kell az olasz népbe plán­tálni, hogy erős és hatalmas nemzet vagyunk, amely sohasem szegődhetik idegen érdekek szolgálatába.

Next