Új Barázda, 1926. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

V­­C\ j­ 1 152814Kie­u , A pa 8131311 É^EHH^EiFajsi "^íIJSIL— 1926 január 1, péntek ■■" ®3 HlliPiyJiUl imUi Ullfii BlTiJapest, VIII, évf. 1. ss, IMRÁZM E 1.0 FIZETÉSI ÁRAK: ejfél h­étre 330 000 kor., fél évre 110.000 kor., negyed évre 58.000 kor., egy hírnapra 30.000 kor. Egyes példány ára 1000 kor., vasárnapokon 1500 korona.­­ Hirdetéseket milli­méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. megjelenik hétfő kivételével mindennap SZERKESZTŐSÉG: VI. kerület, Ó-utca 10. szám. Telefon­számok: T42-40,1.098-04, éjjel T140—71 KIADÓHIVATAL: VI. kerület, 6.utca 10. szám Telefon­számok :T42-89,1.988-04,éJJel:140-71 Hova vissz 02 uj eszten­dre ? Irta SCHAMIC SCÁMOLY dr. Hogy mit hoz az uj esztendő, nem tudja!.. A kalendárium százesztendős jövendőmondója is csak szokásból jó­sol. Azt azonban látjuk, hogy az óesztendő sok csapást hozott s bajt hagyo­tt az uj esztendőre is. A tria­noni szerencsétlenség hatásaként egy ter, ez a keleti új »országhatár«. Száz meg száz derék tanyai gazda portája dőlt össze az áradat hullá­maiban. Elmentünk a pusztulás he­lyére, hogy biztatást és segítséget vigyünk. Nem csalódtunk abban, a­mit láttunk. A tanyai magyar olyan, mint a hangya. Könnyes szemmel, de erős szívvel nézi rombadőlt por­rá !... de nem esik kétségbe. Arra gondol, mikor foghat már munkába, hogy újraépítse otthonát. Adja a Gondviselés, hogy ez az erős hit és akarat legyen úrrá az egész nemzeten az új esztendőben. Bármilyen sorscsapások is értek ben­nünket, bármily pusztulás volt is osz­tályrészünk, mindent visszanyerünk, ha az árvizes tanyai magyarok erős hite és akarata tölti, el lelkünket. Biz­­•'•nak magunkban, csak ■-W-.-Wfrv'iL' ragunkat Máidén azM». hléS, hogy ktyfel engedjük-e férkő 11 pakhoz a~ bomlasztokat, akit, szétválasztani, megbontani és gyűr­niu tarjak so­rainkat. „ Nem hiába besájjz'V,. e ° em. ,® családi tűzhelytk M?M,6 szeretete szól. Az édesant '.zzanak, mert jaj lesz kis e:.c J??01^r­ek o­da a/; aknamunka siklSP JJr\ Nem azt mondom, hogy :.-cs baj, nem\ kell nélkülöz::!. Etekfi n,ncs- Bizony sok ba van, se vagyok megelégedve es tarsa­­dalmi helyzettenE':- 'egnagy­obb baj mégis a,, hol’fe' ervszeruen szítják sz elé . delienTV olyanok, akik se nem - nak. ««n akarnak javíta­ni a helyzet.^# * falusi polgarea­got dolgozat 'oldalrol 1S- Ve&‘ 2e/e :tata‘'zí­vta lenne az országra, ha földmúló polgárságunk hitelt adta a va­kosban halászoknak. De én bízom fe' m magyar nemzet jó sor­sát in ho|:; ’ a falusi nép megőrzi hi mát­­.'•képességét és józan n sékle- -t s,em engedi magát kec­­detlenség címén olyan óra, mely az ország s ■$$ : ).hi polgárságának is pusz­tené. . . í Caff ’,ki tüzel az elégedetlenség­­nézis.ík meg, hogy kicsoda az i. Tind-e az a bajon segíteni. Az­ , tiézziük meg, igaza van-e. Végül • j-e, h­rtsó gondolata, célja, hogy a aga . kis pecsenyéjét sütögesse 4 m. el?ge­detlenségünk füzénél. Ren­desen ..rájíivünk, hogy Moszkva pén­zt dolgozik alattomban, vagy kalan­dor elműség a másik oldalon. Egy­,­re nem lehet minden bajt kiküszöbölni. De az igazság az, hogy már a avulás útján vagyunk. Pén­zünk esése végleg megszűnt. A spe­kulációnak vége. A kisántant mester­kedéseit legyőztük. Külpolitikában biztató jelek mutatkoznak. Mezőgaz­dasági hitelviszonyaink javulnak. Kiforgatnunk kedvezően alakul. A munkanéküliség csökken. A gazdasá­gi élet okozatosan újra megindul. A takarékbetétek emelkednek. Két­száz mllló aranykoronás beruházá­sokat eszközölhet az állam. Utak épülnek, viziművek létesülnek, csa­tornák készülnek s ezrével nőnek ki a muskátlis házak a magyar földből. Kitartásunk és lelki erőnk odáig juttatott, hogy most már erősebb tempóval mehetünk előre a boldo­gulás útján. Az uj esztendőben a föld­­mivelő kisemberek házhelyein való építkezését is megindíthatjuk s föld­jeiken kis szántógépekkel készíthet­jük elő a talajt a jó termésre. Az értékesítés megt­ervezésére hez­z­o­gunk a szövetkezeti közraktárak fé­­t­s­t­éséhez. Hozzáláthatunk mezőgaz­daságunk és földművelő népünk helyzetének erősebb megalapozásá­hoz. S bármennyire nehezek még a mai napok, hiszem s látom a biz­tató jelekből, hogy — ha a Gond­viselés jó időjárást enged — gazda­sági és társadalmi szempontból jobb világot hoz az uj esztendő. Maradjunk hűek a tiszta keresz­tény felfogáshoz, ne higgjünk az ug­ratóknak s bizzunk vezéreinkben, a­kik már eddig is nagy eredmények­re vezettek. Nemzetköziség, liberaliz­mus vagy kommunizmus csak visz­­szavetnének bennünket a nyomorba, ahonnan oly nehezen vackolódtunk ki évek óta. Krisztusi hittel és ma­gyar hazaszeretettel dolgozzunk s tartsunk ki. ) Boldog ujesztendőt kívánunk a magyar földnek s e véráztatta föld minden jó fiának. Ha mindnyájan úgy akarjuk, akik becsülettel össze­tartunk s akik tiszta fejjel nézzük az eseményeket, akkor — szent hitem — az újév jobb is lesz, mint az előd­jei s előbbre visz bennünket­­ a Kárpátok és az Adria felő. Mayes* János miniszter bizalmat öntött az árvízkárosultakba A kormány támogatja a kárt szenvedetteket házaik felépítésében és a gazdasági munka folytatásában ya. t.*man. Mrszolp Mai e*rváltalán nem műkö­dik — . „.a----­Schandl Károly Soldruívelésfigfyi államtitkár nyilatkozata Megírta az­­Uj Barázda®, hogy Mayer János földmivelésügyi miniszter és Schandl Károly államtitkár a miniszté­rium több főtisztviselőjével együtt le­utaztak az árvízzel sújtott területre, hogy személyesen győződjenek meg katasztrófa méreteiről s hogy a szüks­ges intézkedéseket megtegye!­. Lapur munkatársa felkereste ma Schandi K­roly államtitkárt s nyilatkozatot ki­­tőle azokról a benyomásokról, amelye­ket az árterületen szerzett s hogy meg­kérdezze, melyek a kormánynak leg­közelebbi intézkedései. Schandi Károly államtitkár a következőkben volt szivi tájékoztatni az »Uj Barázda® -olvasót" — Mayer János földmivelésügyi m­niszter úr ma délután Horthy Mikst kormányzó úrhoz ment jelentést sem az árvíz körüli helyzetről. Voltaképe két fészke van az árvizveszedelemnek: az egyik Vészlő, a másik pedig Gyal­­várinál van. A földmivelésügyi miniszter úrral mindkét területet meglátogatta és közvetlenül győződtünk meg a meg­tett intézkedések célszerűségéről, má részről a jelentkező szükségletekről. Minden törekvésünk oda irányul, hogy a vizet, amennyire lehet, visszavezessük az elöntött terü­letről. Ha nagyobb árhullám nem jön keletről, amire minden remény megvan, akkor pár héten belül a vizet sikerül lecsa­polni az elöntött földterületről. Akkor látjuk majd csak meg, hogy a veté­sekben milyen károk mutatkoznak. A műszaki munkálatok ebben az irány­ban teljes erővel folynak. Vízügyi szolgáltatásunk elisme­résre méltóan állja meg a helyét.­ ­ A Sebes-Kőrös gáttörésének a be­kötése, ami a mai napon remélhető­leg befejeződik, másrészről a vásár le­csapolására épülőfélben levő fazsilip­rendszer egyaránt megérdemli a szak­körök elismerését. Az­­­­vízkárosultakba bizalmat .ítítl a­n niszter urnak már a i a színén megtett azon kijelen­tése hogy ngy az építkezés rítt a ■ mezögazdasági »«- segíti egükre siet a — :----------- kormány. tér tanács -főleg ezek-1- kozik és a föld­­a mai tanácsko­­aslatokkal lép a . A­ gazdasági fel­­.- ma kaptak utasítást, top közelfek­vő uradalmak eladásra ni. tavaszi vetőmagkészletét jelentsék . A föld­mív­elésü­­gyi kormánynak , mints a legsürgi­sebben kell vetőmagról go­ndost adnia az ár­­­utvosoltak számára. A rombadőlt, mintegy hatszáz tanya újraépítésének megkönnyítésére az áll­mi falusi kislakásépítő akció fog munkába állani mindkét árvizes területen. — Természetesen szükség lesz arra is, hogy hitelakcióról gondoskodjunk a károsult földmivesek megsegí­tésére. — A károsultak felsegélyezésére országos gyűjtőakció indul meg, amely K­ovachich kormánybiztos fárado­zást folytán máris jelentékeny eredményt mutat fel. — Ha előre nem látott rendkívüli körülmények zavarólag közbe nem lép­nek, a további katasztrófától a Tisza* völgyének nem kell tartania. Az eddigi károk helyrehozása érdekében mindent elkövetünk, hogy különösen az a derék tanyai nép amely az ország talpraállítása körül ély nagy érdemeket szerzett, folytathassa korábbi hangyamunkáját és nyugodtabb, boldogabb napokat lásson az új ta­­nyákon. Arra a kérdésünkre vonatkozóan, hogy mennyiben felelnek meg a valóságnál azok a hírek, amelyek szerint a romá­nok mulasztása okozta a magyarországi katasztrófát, Schandt Károly államtitkár a következő választ adta: " Beigazolódott, hogy a hírszolgálat a román vízügyi szervek részéről egyáltalán nem működött, holott erre a fennáll nemzetközi jog értelmében köte­lesek volnának. A legfőbb mulasztás ez volt, amely­hez járult az is, hogy egyes jelenté­sek szerint a veszedelem idején az árvédelmi szolgálat teljesen hiányos volt, mert a veszélyeztetett gátakon d­­NV- szerű gátőrök tartózkodtak. Ha ezek a jelentések megfelelnek a valóság ez szomorú fényt vet a trianoni h­­írón túl levő vízügyi szolgálatra és r­intáns aggodalommal tölthet el bennü­­ket a jövőre nézve is. Azzal a kérdéssel kapcsolati milyen eszközök állanak a magra­mány rendelkezésére a romám ■ ■' mulasztásainak megszüntetése­tek­ben,­­ földmivelésügyi állan­di., a következőket jelentette ki: — Van egy nemzetközi állandj .

Next