Új Barázda, 1926. május (8. évfolyam, 98-120. szám)
1926-05-01 / 98. szám
VV' i ' • L i'í'r?1978t ^ ■ / // !L^pii]nLl^^i^aLl^számaL^12^0WaLl H flCflfl I*«%nn/ 1926 május 1. szombat ili el líllll# liPPPilgT*' Sttéa^est, VIII. évf. 98. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK • egész évre 220.000 kor., SZERKESZTŐSÉG TI. kerület, O-utca 10. szftm. fél évre UO.OOO kor., negyed évire 58.000 kor., egy « . . . , Telefonszámok: T 42-40,1998-04, éjjelT140-T1 hónapra 20.000 kor. Egyes példány ére 1000 kor., Megjelenik hétfő kivételével mindennap BánótnyiTAI VI kerti tér O-utca 10 széni vasárnapokon 1500 korona. Hirdetéseket mlUl- KIADÓHIVATAL: VI. kerület, u.utca 10. szautméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Telefonszámok :T42—49* 1*998~ 04,éjjelT240 — *1 v yfl* «s / i Vörös május A vörös május nem onnan kapta nevét, hogy mint annak rendje és módja szerint való ünnep, vörös betűkkel szerepelne a kalendáriumban. Nem vörös betűs ünnep, csak vörös ünnep, a veres nemzetköziségnek tüntetésekre szolgáló úgynevezett ünnepe, nem is a munka ünnepe. Nem a dolgozók ünnepe, mert a magyar falusi legény, aki szintén ünnepli május első napját, mint a tavasz ébredését, kora hajnalban kés e napon, hogy odaültethesse szíve választottjának ablaka elé a feldiszített zöldlombos sudár májusfát, de pacsirtaszóra már ott van a mezőn, ha borotválni kell a sarjadó vetést, vagy dolgozni lehet már a kukoricaföldön. Nem tekinti ezt amolyan szent Heverdes napjának a falu népe és verejtékes munkával szenteli meg, mint bármelyik más hétköznapot. De nem a dolgozók ünnepe azért sem, mert a gyárakban is sokan szívesen dolgoznának ezen a napon, ha nem félnének a szakszervezeti terortól, amelyet Gaál Gaszton a minap bélyegzett meg. Ha nem félének attól, hogy véresre verik őket a vörös május közlegényei. Persze felsőbb parancsra. Nem a munka ünnepe. Mert ha a munkának külön ünnepe volna a magyar lziáriumban, az bizonyososan vörös betűkkel volna ott megjelölve. És nem dnom-dnomban, tüntetésben telne el, hanem templombamenéssel, Istennek való hálaadással kezdődnék. De próbálá csak meg valaki indítványozni, hogy vonják bele a vörös május ünneplésébe a keresztény egyházakat már megismerkednek a szabadság, testvériség és egyenlőség szakszervezete fütykösének boldogabb végével. De nem a dolgozók és nem a munka ünnepe azért sem, mert a magyar földmívelő nép a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy ebben az országban csak azokat tekintsék dolgozóknak, akik az Eszergályosokat és a Rotensteineket ismerik el vezérüknek. Azt a társaságot, amelynek végső célja a magántulajdon megszüntetése. Annak a földnek elrablása, amelynek virágaival a legény feldíszíti márkájának májusfát . Nem nemzeti és nem magyar ünnep. Akik a vörös májust ünnepük, azok soha meg nem ünnepelték Széchenyit, Deákot, Rákóczit. Pedig ezek ugyancsak végtelen sokat dolgoztak a hazáért, ünnepük és dicsőítik azonban Marxot, Lenint, a hullahegyek orosz építőjét, Kun Bélát és az úgynevezett emgráns kommunistákat, akiknek parancsszavára annak idején fölmivelők holttestei lógtak a májusi fákon. Ez azok ünnepük. Orosz menekültek Berlinben Az orosz kommunisták véres és kegyetlen uralma alól a világ minden tájára menekültek a szovjet előtt gyanús polgári elemek és az arisztokraták. Európának nincs az a nagyobb városa, ahol egy pár orosz család ne élne. A fővárosok meg éppen nagyon sok orosz hercegnek, grófnak, katonatisztnek adnak menedéket. Ezek az orosz főurak, akik hazájukban palotákban laktak s az inasok százai szolgálták ki őket, most a legkülönfélébb foglalkozást űzik. Tudunk hercegekről, akik pincérnek, raktári munkásnak álltak be, ezredesek zsákolnak, volt nagykövetek nyelveket tanítanak. Legtöbb ilyen menekült Berlinben él, amely legközelebb esett Oroszországhoz. Képünk felső részén Szmirnoff orosz pópát ábrázolja családja körében, alsó képünk pedig egy grófi családot mutat be, akik apró edényeket festenek. akik a szabadság szent nevében egyszer már elrabolták és sárba tiporták a polgárság jogát. A magyar nép nagyon jól tudja, hogy azok, akik ma ünnepelnek, belefojtanák a szót a polgári ellenzékbe, ha hatalomra kerülnének. Egészen biztosan tudja, hogy ha azok, akik ma hónapokig távszónokolnak, kormányra jutnának, olyan klotúrt és szájkosarat alkamaznak a polgárokkal szemben, amilyent még a világ nem látott. Ezért nem kér a dolgozó magyar nép sem a vörös májusból, sem annak ünneplőiből. A vetések a kedvező időjárás folytán behozták a késést Szükség volna a májusi aranyesőre Csekély rovarkár sokhelyütt mutatkozik — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — A m. kir. földmivelésügyi miniszterhez az április 17-től kezdődőleg egymásután következett hat napi langyos eső annyira felmelegítette kellő mélységig a talajt, hogy a gyors fejlődésnek indult növényzet máris sokat behozott a nagy késésből. A három hét esőmennyisége az április 7-ike előtti esőkkel együtt fedezi ugyan a növényzet áprilisi csapadékszükségletét, mégis kívánatos volna, hogy május elején újabb kiadós, langyos esők következzenek be. Az elmúlt három hét alatt egyes helyekről már zivatart és jégesőt is jelentettek, ezek azonban számbavehető károkat még nem okozhattak. Az időjárás a mezőgazdaságra nézve általában kedvező volt. A gazdasági munkálatok közül a tengeri, burgonya, cukorrépa és takarmányrépa vetés még hátralévő részének befejező munkálatai, az őszi vetések acatolása, a korán vetett s szépen kikelt répafélék első kapálása, a kerti palánták kiültetése, egyéb kerti- és szőlőmunkálatok vannak folyamatban. A repce, a március hó folyamán és április első felében uralkodott hideg, illetve nagyon hűvös időjárás miatt sok helyen elmaradt, alacsony és ritka. Az utóbbi meleg esőkre szép fejlődésnek indult s csaknem mindenütt virágzik. Egyes helyeken rovarkárok is láthatók benne. Az őszi búza vetések, melyek a tél folyamán általában jól bokrosodtak, az április, langyos esők után igen szépen fejlődnek, de zöld színűek. Néhol már szárba kezdenek hajtani. Csekély rovar- és vízkáron kívül egyéb károkat nem igen szenvedtek. A tavaszi buzavetések jól kikeltek s szépen fejlődnek. Ahol kelleténél később kerültek a földbe, kissé elmaradottak s még alacsonyak, de az utóbbi meleg esőkre ezek is gyorsan nőnek s egészségesek. Az őszi rozsvetéseket a március és április havi reggeli fagyok helyenkint megritkították és növésükben megakasztották ugyan, az utóbbi melegebb időkre azonban sokat fejlődtek, szárba indultak, sőt több helyen már kalászukat is hányják. A tavaszi rozs általában jól kelt és szépen fejlődik. Az őszi árpa, egyes helyek kivételel, általában szépen fejlődik. A tavaszi árpa egyenletesen és szépen kelt s fejlődése jól megindult, sőt a korai vetéseké már jól előre haladt. A zab szintén egyenletesen és jól kikelt, a hosszú hideg és száraz időjárás azonban fejlődését sokáig megakasztotta, mígnem az április hónap második felében bekövetkezett langyos időjárásra és esőzésre erőteljes fejlődésnek indult. A tengeri vetését nagyobb részben már befejezték, sőt a korai vetések már kelnek is. A tengeri kelésére az áprilisi esők jó hatással voltak. A burgonya ültetése befejezéshez közeledik, sőt egyes vidékeken a korai elrakás már jól kikelt és jól fejlődött. A cukorrépa vetését, kevés kivétellel, szintén befejezték. A vetés egyes kisebb területek kivételével, általában jól és egyenletesen kelt. Helyenként még csak most vetik. A korán kikelt vetések első kapálását és sarabolását már megkezdték. Az ormányos bogár kártételei több helyen mutatkoznak. A takarmányrépa vetése már befejezéshez közelg, sőt a korai vetések több helyen már szépen ki is keltek. A kerti veteményezést túlnyomó részben elvégezték. Az elvetett magvak általában jól kikeltek és a jó esőkre erőteljes fejlődésnek indultak. A káposzta, kalarábé, paradicsom és paprika palántázása kedvező talajban folyamatban van. A kender és len vetése több helyes