Új Barázda, 1926. május (8. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-01 / 98. szám

VV' i ' • L i­'í'r?1978t ^ ■ / // !L^pii]nLl^^i^aLl^szá­maL^12^0WaLl H flCflfl I*«%nn/ 1926 május 1. szombat ili el líllll# liPPPilgT*' Sttéa^est, VIII. évf. 98. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK • egész évre 220.000 kor., SZERKESZTŐSÉG TI. kerület, O-utca 10. szftm. fél évre UO.OOO kor., negyed évire 58.000 kor., egy « . .­­ . , Telefon­számok: T 42-40,1­998-04, éjjelT140-T1 hónapra 20.000 kor. Egyes példány ére 1000 kor., Megjelenik hétfő kivételével mindennap BánótnyiTAI VI kerti tér O-utca 10 széni vasárnapokon 1500 korona.­­ Hirdetéseket mlUl- KIADÓHIVATAL: VI. kerület, u.utca 10. szaut­méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Telefon­számok :T42—49* 1*998~ 04,éjjelT240 — *1 v yfl* «s / i Vörös május A vörös május nem onnan kapta nevét, hogy mint annak rendje és módja szerint való ünnep, vörös be­tűkkel szerepelne a kalendáriumban. Nem vörös betűs ünnep, csak vörös ünnep, a veres nemzetköziségnek tüntetésekre szolgáló úgynevezett ün­nepe, nem is a munka ünnepe. Nem a dolgozók ünnepe, mert a magyar falusi legény, aki szintén ünnepli május első napját, mint a tavasz ébredését, kora hajnalban kés e napon, hogy odaültethesse szíve választottjának ablaka elé a feldi­­szített zöldlombos sudár májusfát, de pacsirtaszóra már ott van a me­zőn, ha borotválni kell a sarjadó ve­tést, vagy dolgozni lehet már a ku­­koricaföldön. Nem tekinti ezt amo­lyan szent Heverd­es napjának a falu népe és verejtékes munkával szenteli meg, mint bármelyik más hétköznapot. De nem a dolgozók ünnepe azért sem, mert a gyárakban is s­okan szí­vesen dolgoznának ezen a napon, h­a nem félnének a szakszervezeti te­­rortól, amelyet Gaál Gaszton a mi­nap bélyegzett meg. Ha nem fé­lé­nek attól, hogy véresre verik őket a vörös május közlegényei. Persze felsőbb parancsra. Nem a munka ünnepe. Mert ha a munkának külön ünnepe volna a magyar lz­­iáriumban, az bizonyoso­san vörös betűkkel volna ott meg­jelölve. És nem dnom-d­nomban, tüntetésben telne el, hanem tem­­plombamenéssel, Istennek való hála­adással kezdődnék. De próbá­lá csak meg valaki indítványozni, hogy von­ják bele a vörös május ünneplésébe a keresztény egyházakat má­r meg­ismerkednek a szabadság, testvériség és egyenlőség szakszervezete fütykö­sének boldogabb végével. De nem a dolgozók és nem a munka ünnepe azért sem, mert a magyar földmívelő nép a leghatáro­zottabban tiltakozik az ellen, hogy ebben az országban csak azokat te­kintsék dolgozóknak, akik az Esz­er­­gályosokat és a Rotensteineket isme­rik el vezérüknek. Azt a társaságot, amelynek végső célja a magántulaj­don megszüntetése. Annak a földnek elrablása, amelynek virágaival a le­gény feldíszíti márkájának májusfát . Nem nemzeti és nem magyar ün­nep. Akik a vörös májust ünnepük, azok soha meg nem ünnepelték Széchenyit, Deákot, Rákóczit. Pedig ezek ugyancsak végtelen sokat dol­goztak a hazáért, ünnepük és dicsőí­tik azonban Marxot, Lenint, a hul­lahegyek orosz építőjét, Kun Bélát és az úgynevezett em­gráns kommunis­tákat, akiknek parancsszavára annak idején fö­lmivelők holttestei lógtak a májusi fákon. Ez azok ünnepük. Orosz menekültek Berlinben Az orosz kommunisták véres és ke­gyetlen uralma alól a világ minden tá­jára menekültek a szovjet előtt gyanús polgári elemek és az arisztokraták. Európának nincs az a nagyobb városa, ahol egy pár orosz család ne élne. A fővárosok meg éppen nagyon sok orosz hercegnek, grófnak, katonatisztnek ad­nak menedéket. Ezek az orosz főurak, akik hazájukban palotákban laktak s az inasok százai szolgálták ki őket, most a legkülönfélébb foglalkozást űzik. Tu­dunk hercegekről, akik pincérnek, rak­tári munkásnak álltak be, ezredesek zsákolnak, volt nagykövetek nyelveket tanítanak. Legtöbb ilyen menekült Ber­linben él, amely legközelebb esett Orosz­országhoz. Képünk felső részén Szmir­­noff orosz pópát ábrázolja családja kö­rében, alsó képünk pedig egy grófi családot mutat be, akik apró edénye­ket festenek. akik a szabadság szent nevében egy­szer már elrabolták és sárba tiporták a polgárság jogát. A magyar nép nagyon jól tudja, hogy azok, akik ma ünnepelnek, be­lefojtanák a szót a polgári ellenzék­be, ha hatalomra kerülnének. Egészen biztosan tudja, hogy ha azok, akik ma hónapokig távszónokolnak, kormányra jutnának, olyan klotúrt és szájkosarat alk­a­mazn­­ak a polgá­­rokkal szemben, amilyent még a vi­lág­ nem látott. Ezért nem kér a dolgozó magyar nép sem a vörös májusból, sem an­nak ünneplőiből. A vetések a kedvező időjárás folytán behozták a késést Szükség volna a májusi aranyesőre Csekély rovarkár sokhelyütt mutatkozik — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — A m. kir. földmivelésügyi miniszter­hez az április 17-től kezdődőleg egy­másután következett hat napi langyos eső annyira felmelegítette kellő mély­ségig a talajt, hogy a gyors fejlődés­nek indult növényzet máris sokat be­hozott a nagy késésből. A három hét esőmennyisége az ápri­lis 7-ike előtti esőkkel együ­tt fedezi ugyan a növényzet áprilisi csapadék­szükségletét, mégis kívánatos volna, hogy május elején újabb kiadós, lan­gyos esők következzenek be. Az elmúlt három hét alatt egyes he­lyekről már zivatart és jégesőt is je­lentettek, ezek azonban számbavehető károkat még nem okozhattak. Az időjárás a mezőgazdaságra nézve általában kedvező volt. A gazdasági munkálatok közül a tengeri, burgonya, cukorrépa és takarmányrépa vetés még hátralévő részének befejező munkála­tai, az őszi vetések acatolása, a korán vetett s szépen kikelt répafélék első kapálása, a kerti palánták kiültetése, egyéb kerti- és szőlőmunkálatok van­nak folyamatban. A repce, a március hó folyamán és április első felében uralkodott hideg, illetve nagyon hűvös időjárás miatt sok helyen elmaradt, alacsony és ritka. Az utóbbi meleg esőkre szép fejlődésnek indult s csaknem mindenütt virágzik. Egyes helyeken rovarkárok is láthatók benne. Az őszi búza vetések, melyek a tél folyamán általában jól bokrosodtak, az április, langyos esők után igen szé­pen fejlődnek, de zöld színűek. Néhol már szárba kezdenek hajtani. Csekély rovar- és vízkáron kívül egyéb káro­kat nem igen szenvedtek. A tavaszi buzavetések jól kikeltek s szépen fejlődnek. Ahol kelleténél ké­sőbb kerültek a földbe, kissé elmara­dottak s még alacsonyak, de az utóbbi meleg esőkre ezek is gyorsan nőnek s egészségesek. Az őszi rozsvetéseket a március és április havi reggeli fagyok helyenkint megritkították és növésükben megakasz­tották ugyan, az utóbbi melegebb idők­re azonban sokat fejlődtek, szárba in­dultak, sőt több helyen már kalászu­kat is hányják. A tavaszi rozs általában jól kelt és szépen fejlődik. Az őszi árpa, egyes helyek kivéte­­lel, általában szépen fejlődik. A tavaszi árpa egyenletesen és szé­pen kelt s fejlődése jól megindult, sőt a korai vetéseké már jól előre haladt. A zab szintén egyenletesen és jól kikelt, a hosszú hideg és száraz idő­járás azonban fejlődését sokáig meg­akasztotta, míg­nem az április hónap második felében bekövetkezett langyos időjárásra és esőzésre erő­teljes fej­lődésnek indult. A tengeri vetését nagyobb részben már befejezték, sőt a­ korai vetések már kelnek is. A tengeri kelésére az áprilisi esők jó hatással voltak. A burgonya ültetése befejezéshez kö­zeledik, sőt egyes vidékeken a korai elrakás már jól kikelt és jól fejlődött. A cukorrépa vetését, kevés kivétellel, szintén befejezték. A vetés egyes ki­sebb területek kivételével, általában jól és egyenletesen kelt. Helyenként még csak most vetik. A korán kikelt veté­sek első kapálását és sarabolását már megkezdték. Az ormányos bogár kár­tételei több helyen mutatkoznak. A takarmányrépa vetése már befeje­zéshez közelg, sőt a korai vetések több helyen már szépen ki is keltek. A kerti veteményezést túlnyomó rész­ben elvégezték. Az elvetett magvak ál­talában jól kikeltek és a jó esőkre erőteljes fejlődésnek indultak. A ká­poszta, kalarábé, paradicsom és paprika palántázása kedvező talajban folyamat­ban van. A kender és­ len vetése több helyes

Next