Új Barázda, 1926. augusztus (8. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-01 / 172. szám

! 1926MM- J jepünk mád száma 12 oldal 1926 au^^PSes^l Ára 1500 korona _ Budapest, Vili, évi. 172. sz. e-évi erre 220 000 kor., SZERKESZT­ŐSÉG: II. kerület, O­ntc* 10. szám. hötJ^a ac.ooo^r. tw»%«d»Df4r. tooofcarf. Megjelenik hétfő kivételével mindennap al.T4vT4k’íntnf rt4’n*4^71 va­ftrnapok­on 1500 koron*. — HirdoUtekot mulll- ** ! KIADOHITATAA,­ TI. kerfik­t, O­ntea 10. film míter dttozabit* szerint vesz fel • kiadóhivatal. Telefon­szamok: : T43-49, E998-04,éjjel T140— 71 tg*-hang A szanálás ! Amikor azt olvassuk, hogy Poin­­caré a tisztviselők egy részét el akarja bocsátani, fel akarja emelni az összes közvetett és közvetlen adó­kat, megdrágítja a postát, a vasutat se mindazoknak a cikkeknek az árát, amelyek az államnak monopólium­szerű jövedelmet hajtanak, azt mond­hatnék, hogy íme, aki másnak ver­met ás, maga esik bel. Mert Poin­­caré rendszere nem más, mint az a bizonyos összezsugorodás, amelyre a trianoni és egyéb békék a legyő­zött államokat kényszerítették. Távol legyen azonban mindenkitől a káröröm, mikor a francia szanálás­ról olvas. Sem magunknak nem hasz­nálunk, sem ellenségeinknek nem ár­tunk, ha közönséges kárörömmel azt állapítjuk meg, hogy a győzteseket is utolérte az összezsugorodás nem­zetközi betegsége. Sokkal helyeseb­ben cselekszünk, ha a francia sza­nálás példájából azt a kétségtelen igazságot szűrjük le, hogy a fejfá­jást és a csonttörést, csak úgy, mint az államcsőd betegségét, min­denhol a világon egyformán kell gyógykezelni. Nálunk a politikai kuruzslók ráolvasásokkal és sashal­mi asszony módjára mindenféle poli­tikai babonákkal akartak a beteg országon segíteni és hangos volt a radikális bérek, még azoktól a pél­­dálózásoktól is, amelyek a külföldi, hozzájuk lelkileg közelálló kormá­nyok ténykedéseire utaltak. Azt sze­rették volna elhitetni a közvélemény­­nyel, hogy a magyar kormány ég­bekiáltó bűnt és hibát követ el, amikor emeli az adókat és szűkebb­­re fogja az egész vonalon az állam­háztartásnak és ezzel együtt a ma­gánháztartásoknak gyeplőjét. Azt hirdették, hogy ők jobban és kü­lönben tudnák elintézni a dolgokat, radikális módra, olyan módra, ami­lyen például Franciaországban vi­rágzik. És most Franciaországban Poinca­­ré radikális szanálási politikája vi­rágzik, az a politika és az a mód­szer, amely nálunk is és Németor­szágban is talpraállítani segített az államháztartás megrendült mérlegét. Ez az egyik következtetés, amelyet a francia szanálásból ismételten le kell vonni. A másik következtetés pe­dig nem más, mint az, az e helyen már sokszor hangoztatott igazság, hogy botorul cselekszik a győztes, ha legyőzött ellenségei hulláiból akar védőbástyát emelni. Botorul cselek­szik, mert nagyon könnyen megkap­hatja a végzetes és gyógyíthatatlan hullamérgezést. Franciaország a ma­ga kérlelhetetlenül tobzódó győzelmi politikájával ehhez a veszedelemhez jutott el. Súlyos maláriát kapott a győze­lem lázától és most maga is kény­telen az összezsugorodás módszeré­­vel gyógykezelni saját magát. Lehetetlenség, hogy a kijózanodott francia nép, amelynek tömegei a sza­nálás következtében összekuporgatott vagyonukat veszítik, de ne lássa, hogy annak a nagy betegségnek, a­melyben az ország sínylődik, a szu­ronyok békéje az oka. A szuronyok békéjét kell tehát kitörölni a tör­ténelemből. Helyébe bele kell iktat­ni a lelkeknek őszinte békéjét. Azt a békét, amely megnyugvást, bizton­ságot és munkaalkalmat jelent világ­szerte. Azt a békét, amely nem kény­szeríti a győzteseket arra, hogy al­kotó munkára hivatott emberek tíz­ezreit tartsák fegyverben csak azért, hogy a jogtalanul szerzett vagyont meg tudják tartani. Mert ennek a vagyonnak kamatai nem fedezhetik a megőrzésnek ilyen drága költségeit. A francia szanálás csak akkor lesz igazán »radikális« szanálás, ha Poin­­caré nem áll meg azoknál a rend­szabályoknál, amelyeket belföldön tervez, hanem kiterjeszkedik a kül­politikai teendőkre is és minél előbb megteszi a javaslatot a Népszövet­­ségnél a békék revíziójára vonatko­­zóan. Háromezer falusi ház épül tizennyolcmillió aranykoronából Kilencezer házhelyes juthat anyaghitelhez — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától . A földreform házhelyeseinek a kormány további kölcsönnel teszi lehetővé a ház­helyek beépítését. A falusi lakásépítési akció eddig is kiváló sikerekre mutat­hat, mert hiszen éppen a kormány messzemenő gondoskodása eredményezi, hogy a házhelyeken akadálytalanul fo­lyik a házak építése. Több m­int tízezer házhely beépí­téséről van szó, amely rendes viszonyok között is a meg­oldást egyszerre lehetetlenné tenné. A jelen gazdasági helyzet ellenére is azon­ban a kormány — átérezve az új ott­honok teremtésének messzeható jelentő­ségét — a legnagyobb eréllyel vette gondoskodásba a házhelyesek ügyét. Természetesen nem mindegyik házhelyes szorul kormánytámogatásra, igen sokan pedig csak bizonyos hozzásegítésre szo­rulnak. Maguk a kislakásépítők megelégedéssel gondolnak ama segítésekre, amelyeket a kormányzattól nyer­tek, ideértve, amint ismeretes, az igen olcsó és kiváló minőségű építkezési anyagot. Nem mulaszthatjuk el megemlteni azt a csodálatos jelenséget, hogy bár a szo­cialisták mindent támadnak, ami létezik és amit a kormány tesz, a kormánynak a házhelyek felépítése körül kifejtett ténykedéseit még­sem tudják gáncsolni. Azt természetesen nem is kell mondani, hogy dicsérő szó sem hangzik el az ő részükről, mert hiszen nekik egyedüli céljuk a mindenben gáncskeresés. Most újra háromezer falusi ház, háromezer boldog otthon felépí­tése válik lehetővé a falusi lakásépítésre a kormány által előirányzott és már rendelkezésre álló tizennyolcmillió aranykoronából. Ebből az összegből összesen háromezer falusi ház épülhet a teljesen vagyontalanok részére és további kilencezer házhely­hez jutott kap kisebb-nagyobb hitelt építkezési anyagok formájában. Ezen újabb, nagyszabású felkarolása a ház­helyhez jutottaknak kétségtelen és újabb bizonyítéka — minden támadás ellenére is , hogy a kormány és a kormányzó Kisgazdapárt egyetlen alkalmmat sem mu­laszt el, hogy a vidék legégetőbb kér­déseit megoldás felé vigye. Bacher Emilnek édes, kedves emléke a Jelenlegi ügy­ek w©it vezérigazgató mosolyogva Is©­­széS arról a „megpróbáltatásról" — Ma hirdeti® ki­­3511© a vizsgálóbiró végzését — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A budapesti büntetőtörvényszék vizs­­gálóbirája mára maga elé idézte Bacher Emilt és kihirdette előtte az ügyészség indítványára vonatkozólag hozott hatá­rozatát. Amíg Bachert bevezethették a vizsgálóbíró elé, az előszobában védők beszélhettek vele a detektívek jelenlé­tében. Bacher kijelentette, hogy ebben az évben aligha mehet szabadságra, mert nagyon sokat kell dolgoznia. Az egyik védő azzal vigasztalta, hogy ha meggyógyult, ez az egész megpró­báltatás csak emlék marad. — Igen, édes, kedves emlék! — hagyta helyben Bacher Emil mosolyogva az ügyvéd megjegyzését. A vezérigazgató úr azonban akkor mégsem mosolygott, amikor a vizsgáló­bíró kihirdette előtte, hogy hűtlen ke­zelés és csalás bűntette címén elren­deli ellene a vizsgálati fogságot. Egyéb­ként a Végzés ellen az ügyvédek fel­folyamodást jelentettek be. Hogy Bacher Emilnek egy jónéhány milliárdos csalás és hűtlen kezelés ügye csak annyira fontos, amennyire egy emlék szerepet játszhatik az em­ber életében, az esetleg reá vall, aki­nek a vagyona a közönséges halandók képz­ő-öt kétségét is mega­i­dja. Bacher Emil, úgy látszik, még mindig abban az édes-kedves reményben ringatja ma­gát, hogy ezt a kis hűtlen kezelési és csalási ügyet simán megússza s az egész könnyen elfelejthető, de azért mégis olyan édes-kedves emlék lesz előtte. Vájjon azonban annak a sok száz embernek, akiket Bacher Emil rom­lásba döntött, nyomorba tisztáit, szin­tén csak édes-kedves emlék lesz Bacher Emil? Ők is majd olyan kedves meg­emlékezéssel gondolnak vissza a volt vezérigazgató üzelmeire? Bizony, ha Bacher Emilben csak egy csöpp em­beri érzés és lelkiismeret volna, szán­nia kellene tettét, sajnálnia kellene a becsapott, megcsalt, utcára dobott sze­rencsétlenek sorsát, a magáét pedig nincsen is joga olyannak feltüntetni, mintha abban ez a szomorú ügy csu­pán egy édes-kedves emléket jelenthetne. WWVWWVWWWVWWVWWWS/VVVVvVVVV'­/V Minden újságárustól követelte az „iU BARÓZDA'. Zs

Next