Új Barázda, 1926. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)
1926-09-01 / 197. szám
Mohácsi intelmek A kegyelet koszorúi leúsztak a Dunán. Mohácstól Nándorfehérvárig, onnan a moldvai síkságig vitte őket a víz, ha addig érvénybe nem sodródtak és darabokra nem szakadtak a hullámok erejétől. A kegyelet koszorúi elúsztak, messze eltávolodtak a gyászoló szemek elől, a kegyelet szavai azonban, a mohácsi intelmek súlyos szavai itt csengenek a fülünkben. Nem is volna jó, ha szél szárnyára kelve, követnék akoszorúkat a megsemmisülés, elenyészés útján. Szívesen tartjuk őket Itt, szívesen vennék, ha állandóan csengenének a magyar fülekben, ha soha senkinek emlékezetéből ki nem törlődnének. Mohácsi intelmek hangzottak el a gyásztér szónokainak ajkairól és mohácsi intelmet intézett a nemzethez a népjóléti miniszter is a jubileumi napon a regőcei beszámoló alkalmából. A kormányzó ünnepi beszéde, József Ferenc főherceg és Pekár Gyula szavai mintha szerves alkotó részei lennének annak a történelmi visszaemlékezésnek, amelynek kerete Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter nagy beszéde volt. Azt mondotta a többi között a miniszter, hogy a vesztett csaták legtöbb esetben logikus következményei a megelőző idők elhibázott bel- és külpolitikájának. Íme Mohács előtt a nemzeti politikában a kalandosok társasága jutott hatalomra. És mi lett az eredmény! De várjon Trianon előtt nem a kalandosok, sőt kalandorok társasága bitorolta-e a hatalmat, amelyre nemcsak alkalmas nem volt, de ami a nemzetet majdnem meggyilkoló tőr lett az avatatlan és bűnös kezekben ?! Ezer szerencsénk, hogy az álétt nemzet a sír szélén annyira felocsúdott, hogy teljesen el nem pusztították ! Ámde ezeknél a sötét képeknél a mohácsi intelmek meggyújtják a reménysugarakat. Vass Józszef a meggyőződés és törhetlen keresztény birodalom hangján hirdeti, hogy Trianon örökös voltát egy pillanatig sem hiszi. A történelemtudós vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig párhuzamot vonva a két nemzeti szerencsétlenség között, Mohácsot minősíti súlyosabbnak. Mert Mohács után a szinmagyar vidék pusztult el, Trianon után a végek. Mohács után a magyarság húzódott meg a hegyekben, ma a magyar az ország szívében él. Alföldünk és a Dunántúl megmaradt. Mit jelent ez a mohácsi intelem? Jelenti annak a történelmi igazságnak megismerését, hogy a nemzeti erő forrása mindenkor az Alföld és a Dunántúl volt. Ennek az erőforrásnak mágnesessége sugárzott ki a Kárpátok felé. Ez volt a nemzeti eszme ősi bölcsője, itt növekedtek fel, innen indultak el annak apostolai. Ezek azonban valóban apostolok voltak. Tettekre kész, derék magyarok, akiket haló poraikban is áldanunk kell. Ha a trianoni magyar ilyeneknek neveli fiait, akkor jogos a remény, hogy lesz még magyar hajnal. Ennek a hajnalnak azonban meg kell küzdenie a nemzetietlenség és istentelenség legsötétebb éjszakájával, amely különösen a városokat nyomorítja. De mert tervszerűen tolakodik már a falvak felé is, meg kell gyújtani minden faluban a nemzeti gondolatnak hatalmas fáklyáját, hogy annak fényessége megtörje a radikális éjszakák sötétjét. ■ ÖSB-? 7 /JS/é A 1926 szeptember 1, szerda Ára 1000 korona vn,. é^ m.«, , rummnirirriM11 TniitTTvriiiiTHHriYT^T^ - -m * - 1 r, 4,* ELŐFIZETÉSI ÁRAK: egész évre 220.000 kor., fél évre 110.000 kor., negyed évre 58.000 kor., egy hónapra 20.000 kor. Egyes példány ára 1000 kor., vasárnapokon 1500 korona* -r Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZERKESZTŐSÉG: VI kerillel,l-ulca 10. tzom. Telefon azimok : T 42-49, 1.098-04, @jJelT140—?1 KIADÓIzIVATAL ! VI. fcerület, C-utca 10. azfim Telefon s.fmzok : T 42-49, E 998 - 04. «]jel T 140—71 Kommunista merénylők felrobbantották a francia katonai lőszergyárat Rövid időn belül a második merénylet Franciaországban . A Skoda-művek lőporraktárát is fel akarták robbantani Az amerikai, francia, román és magyar lőszertárak felrobbantása után, most újabb robbantásról és robbantási kísérletről érkezik jelentés. Ezek a sorozatos merényletek, amelyekhez még a londoni parlament elleni merénylet is sorakozik, azt bizonyítják, hogy vörös bűnszövetkezet dolgozik és sürgeti a nemzetközi rendőrség erélyes fellépését a kommunisták ellen. Párisi jelentés arról számol be, hogy Pompes de Bouis mellett elterülő katonai lőszergyárban tegnap délután ismeretlen okok folytán óriási robbanás történt. A hatalmas robbanást kilométeres távolságban érezték és a környező falvakban betörte a házak ablakait. A katonai lőporraktárnak három kamrája repült a levegőbe. A lőporraktár őrségének 10 katonája egytől-egyig megsebesült és közülük kettőt életveszélyes sérülésekkel szállítottak a katonai kórházba. Azonnal a legszigorúbb nyomozás indult meg, minthogy a hadügyminisztérium véleménye szerint a robbanást bűnös kezek idézték elő. Pilseni jelentés szerint, a nürschani Skoda-művek lőporraktára közelében szombaton éjjel az egyik katonai őrszem két idegen férfiút pillantott meg már a kerítésen belül, akik riasztó lövéseire megugrottak. Megállapították hogy a gyanús idegenek nemcsak a külső drótkerítést vágták át, hanem a lőporraktárt övező drótsövényt is megrongálták. A rendőrség véleménye szerint, a lőporraktárt akarták felrobbantani. A Nemzeti Mániás Mamatlásszállítását sívelmi leéli a l£&sífivatal('knal£ Tart£)oldatlan állapot, fbo®y olyan k késedelmi kamatodat szedjenek, mint a folyton romló pénz idejében — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A Nemzeti Bank kamatlábleszállítását megelégedéssel fogadta a közvélemény. A Nemzeti Bank nyomán a nagy bankok is leszállították a hitelezési kamatlábat és reméljük, hogy a kamatláb leszállítás nem marad eredmény nélkül a vidéki pénzintézeteknél sem. Mikor a gazdasági élet legfontosabb tényezőjének, a hitelnek feltételeit hivatalos körök enyhíteni igyekeznek, érthetetlen, hogy számos hatóság és közintézmény még mindig olyan magas kamatot számít, állapít meg és hajt be, amelyek érthetői nyugtalansággal és elégedetlenséggel töltik el azokat, akik e magas kamatok fizetésére kénytelenek Érthetetlen állapot az, hogy a hatóságok és közintézmények még mindig nem veszik figyelembe a korona stabilitását és a hitelviszonyok enyhülését. Még ma is olyan magas kamattételekkel dolgoznak, amelyek csak az infláció idejében voltak jogosultak. A pénz értékének állandósulásával, annak értékcsökkenése megszűnt és így teljesen indokolatlan olyan kamatláb alkalmazása, amely annak idején csak azért alkalmaztatott, hogy a késedelmes fizetők a kincstárt és közhivatalokat a pénzértékérték csökkenésével ne károsítsák. Furcsa és érthetetlen mindenek előtt, hogy a bírósági ítéletek, amelyek béke idején ötszázalékos kamatot számítottak, ma a perelt és megítélt tartozások után évi 18 százalékot állapítatanak meg, vagyis pontosan a háromszorosát a Nemzeti Bank kamatlábának. A polgári bíróságoknál a nehéz gazdasági viszonyok folytán rengeteg per folyik. Nem méltányos tehát, hogy az amúgy is küzködő adósok viszonyait még e horribilis kamatok terhével is súlyosbítsák. Hasonló a helyzet az adóhátralékoknál is. A késedelmes közadós a legtöbb adónemnél súlyos kamatokat kénytelen fizetni hátralékai után. A pénzügyi közigazgatósági hatóságok rendelkezései szerint a vagyon-, jövedelmi- és hátbéradónál havi egy, vagyis évi 12 százalékot, egyébb adóknál havi, másfél, vagyis évi 18 százalékot alkalmaznak. A forgalmi adó hátralék minden megkezdett hónapja után havi három, vagyis évi 36 százalék kamatot kötelesek fizetni a késedelmeskedők. A felhozott példák igazolják, hogy a kamatviszonyok sürgős intézkedéseket követelnek. A Nemzeti Bank példáját a gazdasági élet minden ágában követni kell, mert különben az amúgy is túlterhelt gazdasági egyedek összeroppanása következhetik be, amely halomra dönt a gazdasági talpraállítás munkájának sikeres befejezésére irányuló minden tervet. Csodálkozásunknak kell kifejezést adni azon, hogy az illetékes tényezők a helyzet tarthatatlanságát még nem látják be és nem követték a Nemzeti Bank példáját. Mint a kisagráriusok szószólói, kötelességünknek tartjuk, őszintén és nyíltan a helyzetet feltárni és az orvoslást sürgetni. Annál is inkább, mert tisztában vagyunk azzal, hogy fenti kisexisztenciák terheinek megkönnyítését jelentenék az előbb említett kamatlábleszállítások. A városok és vármegyék kölcsöne A vármegyék sokat igényeltek Csütörtökön tanácskoznak a polgármesterek a pénzügyminisztériumban A pénzügyminisztérium csütörtökön és pénteken a városok polgármestereivel értekezletet tart az újabb kölcsön ügyének megbeszélésére. A vármegyei kölcsön ügyében a múlt héten beérkeztek az összes vármegyék határozatai, amelyek a kölcsön öszszegét állapítják meg. A megyék összes igénylése közel ötszázezer angol fonttal nagyobb a rendelkezésre álló kétmilió ötszázötvenezer angol fontot kitevő hitelösszegnél. Így előreláthatóan több vármegye kénytelen lesz kisebb kölcsönnel megelégedni. A vármegyék csak a feltétlenül szükséges és hasznos beruházások céljaira vehetnek fel kölcsönt, amely szeptember hónapban feltétlenül lebonyolításra kerül.