Új Barázda, 1927. február (9. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-01 / 25. szám
^ J Mv s» A fülest■* 18**IHS1 1927 február 1, kedd K*mw n ^ lIHlCrR \ Budapest, IX. évf./25. sz. in fssssssssssssssssssssssssssssssssssssssisssssssssssssisssst ELŐFIZETÉSI IBIK: Ágésa évre 17 pengő, fél SZERKESZTŐSÉG VI. kerület, Ó-utca 16 száia évre 7 pengő 60 f* negyed évre 4 pengő 40 t, egy év . . , ,, - r , , , TelefonHzátunk • X42—49. L998-04. éllelT140—71 hrt mpr* t pnagtt 50 f. isgryes •Kun.,,? ár. «t. Megjelenik hétfő kivételével mindennap va.41 lapokon 10 fillér. Hirdet«seteet ralin- KIADOHIVATAX,: VI. kerület. ontea 10. sdm in^ter dljuabli utilat vész föl a vladOhivatal. Telefon »zirmok :T4*2—40, L998-Ol,fJJelT 1M-11 Megnyilt a Szeged-tanyai kisvasút ' I———» !•Mmmmmammn ! Véres harc osztrák, és komtóparcosok között Kucsma, vagy szovjetsapka? A magyar nemzet az országgyűlés megnyitása alkalmából kifelé is látható formában hitelt akart tenni életrevalósága, élni akarása és élni tudása mellett. Ezért kellett a megnyitás külső, ünnepies fénye. Ezért kellett a díszmagyar, az ősi családi ereklyékkel. Hogy a Népszavának ez nem tetszik, hogy káprázatos pompáról és rongyos népről beszél, az az ő dolga. Hanem, hogy ezt az alkalmat is felhasználja az osztályok ellen való uszításra, az már a mi dolgunk is, valamint a mi dolgunk az is, hogy ezt az álszenteskedő szemforgatás , a pompának a népnyomorral való tetszetős szembeállítását kellő értékére leszállítsuk. El kell hinnünk, hogy a Népszavának fáj, hogy a történelmi osztály és a földmiveltk százezrei még téidég élnek. El kell hinnünk, hogy a magyar kucsmák helyett sokkal szívesebben látta volna a szovjetsapkát. De viszont ő is higyje el nekünk, hogy az országgyűlés megnyitásának pompája sokkal kevesebbe került az államnak, mint mikor az 1919. esztendő emlékezetes májusán Kun Béláék vörös rongyokkal akasztották tele az Andrássy-utat. De nem került ez a pompa sok pénzébe az egyeseknek is. Azok a díszruhák és azok a családi ereklyék voltak láthatók az ünnepen, amelyek apáról fiúra szállanak és amelyeket dugdosva, rejtegetve sikerült megmenteni a Kun-Szamuelly-féle »rekvirálók« elől. Különben sem jár a marxisták lapja helyes vágányokon, mikor itthon keres bűnbakot a gazdasági helyzet miatt. Keresse Trianonban, amelynek egyik szülője éppen az a forradalom volt, amelyet annak idején olyan Síin kiszolgált. És ne tessék olyan fogyarral készpénznek venni az újság címét. Ne tessék mindig a »dolgozó nép« nevében beszélni. A nép nem a szakszervezet és a szakszervezeti tagok is máskép beszélnének, ha nem volna hátukon a vezérek nyerge, odukat nem - eszlyeztetné ilyen a sarkantyú. A munkásság ma az igazi nép szava, de ez nem vezércikkekben nyilatkozik a marxista lapok hasábjain, hanem más formában. A magyar nép szava például a barázdák mellett hangzik el, de ezt a szakszervezeti vezérek soha sem fogják megérteni. De ha már össze akarják hasonlítani a fényt az árnyékkal, a pompát a rongyokkal, miért nem beszélnek Kun Béláéknak a Hungária-szállóban folytatott dőzsöléséről és ezzel szemben a gersliiről meg a tökről, amivel a népet etették. De talán az sem volna minden tanulság hiányával, ha azt a »népet«, amelyet ok és cél nélkül a kisgazdák és a középosztály ellen ingerelnek, küldöttségileg elvezetnek saját vezéreik lakásaiba, mikor azok nem számítanak a látogatásra. Hadd látná, hadd tapasztalná a »nép«, hogyan élnek a vezérek, mennyi a jövedelmük azokból a fillérekből, amelyeket a szegény bányászoknak nem akartak lecsökkenteni. Egyenlőségről könnyű beszélni! Egyenlőség ott és akkor a legkevesebb, ahol és amikor ők lesznek a nyeregben. Nagyon rossz szolgálatot tesznek a nemzeti ügynek, mikor minden alkalmat megragadnak az izgatásra csak azért, mert van még díszmagyar, van még kucsma boglárral, van még zsinóros magyar ruha és nem jár a nép szovjetsapkában. Tudják meg végre, hogy a magyar nem is fog soha szovjetsapkát hordani nek, majd bejelentette, hogy a magyaróvári kerületben a választást kiírja. Bejelentette ezután, hogy azok a képvisők, akiknek két mandátumuk van, az igazolás után nyolc napon belül kötelesek nyilatkozni, hogy melyik mandátumukat tartják meg. Ezzel az elnök a képviselőházat megalakítottnak jelenti ki. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elnök Neuberger Ferenc és Jászai Samu képviselők haláláról. Bod János pénzügyminiszter beterjesztette az adócsökkentésről szóló javaslatot. Az elnök indítványozta, hogy a legközelebbi ülést holnap tartsák, napirendjére tűzzék ki a további három jegyző megválasztását, továbbá az osztályok és bizottságok megalakítását. Bethlen István gróf miniszterelnök indítványozta, hogy a nemzetgyűlés alatt volt összes bizottságokat alakítsák meg most is és ne három, hanem négy jegyzőt válasszanak. Gaál Gaszton, Farkas István és Fábián Béla felszólalásaikban a jegyzők szaporítása ellen szóltak. Bethlen miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy ha a takarékossági szempontot figyelembe akarják venni, akkor az jegyző járandóságát úgy állapítsák meg, hogy az ne legyen több, mint a múlt nemzetgyűlésen a kilenc jegyzőé volt. A Ház azután az elnök napirendi indítványát a miniszterelnök kiegészítő indítványával együtt fogadta el. Az ülés vége háromnegyed két órakor. Mindem jog a nemzettől származik és a nemzetért van... A képviselőhaáz ma Zsitvay Tábort elnökké, Puky Endrét és Huszár Károlyt alelnökké választotta Az elnök székfoglaló beszéde - Az UJ BARAZDA 'adásitájától ■»A képviselőház Graefl Jenő korelnök elnöklésével ma délelőtt tartotta ülését, amelyen megválasztotta az elnökséget és a tisztikart. A korelnök mindenekelőtt rendreutasította Peyer Károly és Propper Sándor szocialista képviselőket, akik az előző ülésen a parlamenti illemmel össze nem férő kifejezéseket használtak. Ezután a négy igazoló osztály előadói terjesztették be jelentéseiket a mandátumok igazolásáról. Ezután megválasztották az elnököt. Száznegyvennégy szavazatot adtak le, amelyből százharminchét esett Zitvay Tiborra. A korelnök Zsitvay Tibort a készviselőház megválasztott elnökének jelentette ki. Ezután a Ház Puky Endrét és Huszár Károlyt alelnökökké, majd Fáji Imrét, Grieger Miklóst, Ferlaky Györgyöt, Potrowich Györgyöt, Orbanics Kálmánt és Esztergályos Jánost jegyzőkké, Karaffzáth Jenőt pedig háznaggyá választotta. A korelnök ezután felkérte a megválasztott tisztikart, hogy helyét foglalja el. A Ház lelkes éljenzése közepette jelent meg az elnöki emelvényen a tisztikar, élén a fekete díszmagyaros Zsitvay Tibor elnökkel. Zsítvay Tibor elnök székfoglaló beszédében megköszönte a kitüntető bizalmat, majd újból hitet tett a megértés mellett. Hangoztatta beszéde további során, hogy munkásságában elődeinek nemes hagyományait tartja szem előtt. Az országgyűlés intézményének feléledése — úgymond — korszkot, fordulatot ígér a magyar nemzet számára. Az ígéret valóra váltása attól függ, hogy az országgyűlés a nemzet történelmi feladatának magaslatára tud-e emelkedni. Minden jog magától a nemzettől származik 63 magáért a nemzetért van. A feltámadó alkotmányos szellemnek érvényesülnie kell a közélet egész vonalán. Történelmi felelősségünk átérzése állítja elénk példaként a 48 as törvényhozás teremtőerejét, testvéri egyetértését és ébredjünk tudatára annak, hogy most is viharfelleges éjszakában járunk, melynek borúja végleg el nem oszlik, míg szent koronánk régi fényének napja fel nem kel. Az elnök beszédét percekig tartó taps követte. Az elnök ezután köszönetet mondott a korelnöknek és körjegyzők Az Országos Földbirtokrendező Bíráság nyilvános tárgyalásai — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — Az Országos Földbirtokrendező Bíróság (Budapest, V., Markó utca 16), újabban a következő ügyekben tűzött ki nyilvános tárgyalást. Sorra kerül: A II. számú tanácsban 1927. évi február hó 8-án, délután 5 órakor Gyón község földmegváltási ügye. Nagybozsva község földmegváltási ügyében tárgyaló bizottság javaslata; február 9-én, délután 5 órakor Domony éskiad községek földmegváltási ügyében megváltási ár és csereterület nagyságának megállapítása. Kemence, Bernece és Baráti községek földmegváltási ügyében a megváltási ár megállapítása tárgyában a kiküldött trró által első fokon hozott ítélet felülvizsgálata. A Il. számú tanácsban 1927. évi február hó 8-án, délután 5 órakor Batyk község földmegváltási ügyében a haszonbér tárgyában hozott elsőfokú ítélet felülvizsgálata a beadott felebbezésekre való tekintettel is. A végrehajtó szerv jelentése további földterület megváltási tárgyában. Özv. gróf Széchenyi Pálné megváltást szenvedő észrevételei. Jáger Mátyás juttatási kérelme. Vitézi Szék bejelentése és kérelme. Bakonypölöske földmegváltási ügyében a tárgyaló biró javaslata.