Új Barázda, 1927. március (9. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-01 / 48. szám

e / / T'1' 1927 március 1, ked £2L_T zZ Ara 6 fillér 1 5V­« “IS^Sgy irnCT«riimmM—nnmw~ im mi m —iw^m.'iiii iuih i ■ ■nnrn[»wir-iniMffT-i^ii ijihi mi m* ■ •■nramrinTinf infT—Hpl] jgaain n iinww ■atanriM iitjftBaa«iattaB6Btt«^^ ^mrnrnMUiimm^umsa^k!srs!s^m^matmmm^ss^S ELŐFIZETÉSI ÁRAK: egész évre 17 pengő, fél SZERKESZTŐSÉG: VI. kerület, Ó-utca 10. szám, évre 8 pengő 60 f, negyed évre 4 pengő 40 f, egy .. .. ...... k5n­apra..... mi­ndennap Telefon számok: T 42-49, L 998-04, éjjel T 140-71. hónapra 1 pengő 60 fillér. Egyes példány ára 6 f, Ptefigí©íeföik netto kEVGles J®i KilSh­aennap KlAnaHIVATAT • VI kerület Ó­ utca 10 szám vasárnapokon 10 fillér. — Hirdetéseket milli- KIADÓHIVATAL . VI. k­errület, O utca 10. szám, méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Telefon­számok: T 42-49, L998-94, éjjel T 140-71. A tiszta erkölcs A miniszterelnök nemrégen Vesz­prémben hangoztatta, mennyire szük­séges a politikai puritánság, mennyi­re fontos, hogy a közélet terén min­denhol makulátlan tisztasággal talál­kozzunk. Az erkölcsök tisztaságát most egy belügyminiszteri rendelet igyekszik hathatósabb védelemben ré­szesíteni. És sajátságos, hogy e fö­lött a rendelet fölött a sajtónak ép­pen az a része próbál gúnyolódni, amelyhez nagyon közel állanak, vagy állottak a volt nemzetgyűlésnek egyes hangosai. Azok a hangosak, akik a napló tanúsága szerint még a törvényhozás házában sem válo­­gatták a szavakat és valósággal biz­tatták példájukkal a nagyvárosok botránykoztató rétegeit. Ez az erkölcsvédő belügyminisz­teri rendelet ugyanis, amiért a mi­nisztert nem a gáncs, hanem a leg­nagyobb elismerés illeti meg, első­sorban a nagyvárosok, legelsősol­ran Budapest erkölcsi züllésének meg­akadályozására irányul. És igen he­lyesen. Mert hiszen Budapesten az utcákon, villamosokon, színházakban lépten-nyomon beleütközött az ember a mosdatlan szájú fráterekbe. Nem­csak a nők voltak kénytelenek pi­rulni miattuk, hanem edzett férfiak­nak is arcába kergették a vért. Reméljük, hogy valóban múlt idő­ben beszélhetünk, hogy a rendelet­nek, — bármennyire próbáljanak is fölötte egyesek gúnyolódni, — meg­lesz a jótékony hatása. Nem fog­nak az utcákon állatkínzó embere­ket látni, akik pogány káromkodás kíséretében ütlegelnek lovakat. Nem fogjuk hallani a mellékutcákban a gyerekek szájából azokat az ocs­­mány szavakat, amelyek faluhelyen talán a vándorcigányok sátorai kö­rül sincsenek megengedve. Valóban itt volt az ideje ennek az erkölcsi gyomirtásnak. Hiszen any­­nyira elfajultak már a fővárosban az erkölcsök, hogy az apró gyer­mekeket megmételyezte az, amit az utcákon láttak és hallottak. Legfőbb ideje annak is, hogy el­tűnjenek a nagyvárosok, különösen pedig Budapest utcáiról azok a fia­tal éretlen, vagy vén és megrögzött emberek, akikből az aszfaltbetyárok dísztelen gárdája toborzódott. Való­ságos útonállói voltak ezek — is­mét reméljük, hogy csak voltak — a pesti utcáknak. Lehet, hogy a há­borús és forradalmi erkölcsök ha­tása is hozzájárult, de valóság, hogy az aszfaltbetyárkodás, nőknek utcán való valóságos megtámadása még soha annyira lábra nem kapott, mint most. Ideje volt, hogy a rendőr segítseg gére siessen az egyházaknak az er­kölcsök javításában és ha eleinte kellemetlenségekkel is fog járni ez a rendőri beavatkozás, nem kell sajti­nálni a kellemetlenségeket, mert vég­eredményében mégis csak Berzsenyi-­ nek van igaza, mert valóban min­den állam támasza és talpköve a­­ tiszta erkölcs. A rendőrség újabb kommunista mozgalmat leplezett le, melynek élén Szántó Zoltán volt népbiztos állott A népbiztost Kun Béla küldötte ide, hogy megszervezze az újabb bolsevista puccsot — Március 21-én akartak kijönni a kommunisták az utcára — Szántó Zoltánt szökés közben, Hegyeshalomnál tartóztatták le — Eddig 62-en vannak a rendőrség őrizetében •— Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A főkapitányság politikai osztálya megfigyelte, hogy Bécsből gyanús ele­mek jöttek be az országba szabályszerű útlevéllel. Ezeket állandó megfigyelés alatt tartották. A rendőrség detektívjei hónapok óta kitartó munkával ellen­őrizték a gyanúsítottak minden lépé­sét és a megfigyelésnek szenzációs ered­ménye lett. Kiderült, hogy Moszkva utasítására kommunista emigránsok szállingóztak vissza Magyarországba és ezek felfor­­gató mozgalmakat szerveztek. A leggyanúsabb egy Csillag József nevű egyén volt a rendőrség előtt, a­ki mint felsőiiskolai hallgató volt beje­lentve Városmajor­ utcai lakásán. Ez a fiatalember valósággal fényűző életet élt, de sehová sem járt, Budapesten senkivel sem érintkezett, csupán Pest környékén látogatott meg időnként há­rom embert. A detektívek ennek a három ember­nek az összeköttetéseit kívánták tisz­tázni s a megfigyelés során rájöttek arra, hogy mindhárman a Vági-féle kommunista párt tagjai. Bizonyos volt tehát a rendőrség előtt, hogy ez a Csillag József néven be­jelentett egyén a három munká­son keresztül érintkezik a Vágs­­párttal s intézi a kommunista szervezkedést. A rendőrség rengeteg bizonyítékot szedett össze s amikor már úgyszól­ván teljesen tisztán látta a helyzetet, rajtaütésszerűen lepte meg a kommunisták ismert gyülekező helyét, ahol több kocsira való röpiratot és bol­sevista könyvet foglalt le. Itt több em­bert állítottak elő, majd őrizetbe vették azokat is, akiknek a megfigyelés sze­rint a szervezkedésben részük volt. Ki­derült, hogy a kommunisták március 21-én, az 1919. évi kommunista puccs évfordulóján nagyszabású zavar­gásokat akartak rendezni, de már előzőleg is tüntetésekkel akar­ták megzavarni úgy a főváros, mint a nagyobb vidéki városok nyugalmát Ennek az egész mozgalomnak az élén az a bizonyos Csillag József állott, ő adta ki az utasításokat a Vági-párt­nak, amely főleg a munkanélkülieket iparkodott a maga tervei számára meg­nyerni. ■ A mozgalom végrehajtása már meg is indult, amennyiben ennek első látható jele az országház előtti tüntetés volt A rendőrség ekkor elérkezett­nek látta az időt, hogy az egész mozgalmat leszerelje és a bűnö­söket őrizetbe vegye, így állítot­ták elő az országház előtti tün­tetőket, majd Vági Istvánt, öt vezértársát, továbbá mintegy ötvenet azok közül, akik a már­ciusi zavargások előkészítésében tevékenykedtek. Közben a rendőrség természetesen to­vábbra is megfigyelte Csillag Józsefet. Erről az egyénről azok a detektívek, akik Bécsben figyelik az emigránsokat, rövidesen megállapították, hogy nem más, mint Szántó Zoltán, aki a kommunizmus alatt a lakás­ügyek népbiztosa volt. Amikor azután leszerelték a forradal­mi mozgalmat, Szántó Zoltánt is elő akarták állítani a főkapitányságra. Va­sárnap este detektívek állottak lesbe la­kása előtt, Szántó azonban úgy látszik meg­­nevzelte, hogy a rendőrség az egész szervezkedésről tudomást szerzett és még idejében kere­ket akart oldani. A detektívek lakásadónőjétől megtudták, hogy Szántó bőröndjeivel együtt eluta­zott. Azonnal értesítették a hegyeshalmi határállomást, — mert kétségtelen volt, hogy a bűnös csak Bécsbe utazhat, — s intézkedtek, hogy a Csillag József névre kiállított útlevéllel utazó egyént tartóz­tassák le és hozzák Budapestre. A kényelmes hálókocsiban utazó Szántó Zoltánt Hegyeshalomnál le is tartóztatták és a hajnali órákban Budapestre hozták, ahol a politikai osztály vezetői, He­­tényi Imre főkapitányhelyettes és Schweinitzer József tanácsos azonnal megkezdték a kihallgatását. Szántó Zoltán bőröndjeit átvizsgálták, amelyekben selyem fehérneműt, drága ruhákat s olyan felszerelést találtak, a­melyet csak a legjobb módú emberek használnak. Szántó Zoltán bőven el volt látva pénzzel és ebből telt a finom dolgokra. Szántó a rendőrségen egyáltalán nem tagadta, hogy ki rejtőzött Budapesten Csillag József név alatt. Látta, hogy a rendőrség mindent tud és nincsen értelme a tagadásnak. El­mondotta, hogy decemberben érkezett Budapestre Kun Bélának a megbízásá­ból, hogy itt új alapokra fektessék a kommunista szervezkedést, nyom­dát állítsanak fel a pártszervezet számára és minél előbb vigyék ki a kommunizmust a főváros utcáira. Kun Béla szigorúan ráparancsolt, hogy Budapesten meg kell szervezni azt a kommunista pártot, amely nemcsak a föld alatt dolgozik, hanem egy napon teljes erővel meg fog jelenni az ut­cán. Szántónak kellett felállítani a kom­munista iskolát is, ahol a bolsevista eszméket oltották volna bele a kezdő kommunistákba. Az iskolának négy ta­nára volt, akik havi ezer dollár (het­ven millió korona) díjazást kaptak. Szántó vallomásából kitűnt, hogy nemcsak a fővárosban szervez­kedtek a kommunisták, hanem a vidéki városokban is. A Csillag József névre kiállított útle­vélhez úgy jutott hozzá, hogy egy ilyen nevű emigránsra Moszkvából rá­parancsoltak, hogy iratait adja át Szántó

Next