Új Barázda, 1927. augusztus (9. évfolyam, 173-195. szám)
1927-08-02 / 173. szám
jfej 9 , AT ■■ ff 1927 augztsattts 2, kedd 61 ÍíBŐl* ^OFIZETÉSI ÁRAK: egész évre 17 pengő, fél SZERKESZTŐSÉG: VI. kerület, Ó-utca 10. szám, hónapra Tpengő DOriner. Egyes példány ára (TE Megjelenik hétfő kivételével mindennap Telefonszámok: T 242-49, L 998-04, éjjel T140-71, vasárnapokon 10 fillér. — Hirdetéseket maH KIADÓHIVATAL? VI. kerület, Ó-utca 10. szám. méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Telefonszámok :T 242-49, L 998-04, éjjel T 140-71 Felesége és leánya megmérgeztek egy gazdát Tizenötből kettő! Tizenöt budapesti kofa állott ma bíró előtt árdrágítással vádolva. A bíróság a tizenötből elítélt kettőt, felmentett tizenhármat. Felmentette pedig őket azért, mert beigazolódott, hogy azt az élelmiszert, amit drágán árusítottak, ők maguk is drágán vásárolták, tehát jogtalan hasznot nem élveztek, nem uzsoráskodtak. A felmentő ítéletek tehát teljesen megnyugtatóak, mert azt senki sem kívánhatja sem a kofától, sem bartol mástól, hogy drágán vett árut olcsón adjon el. A liberális és radikális aszfaltújságok azonban, amikor egyéb szenzáció hiányában a tizenhárom felmentett és csupán két elítélt kofáról imák hasábokra terjedő riportokat, félre nem érthető modorban próbálják kijélezni ezeket a felmentő ítéleteket a termelővel szemben. Szegény pesti kofák, — ilyenformán siránkoznak, — persze hogy drágán vásárolnak, mert hát a zöldbabot, meg a tököt drágán adja a termelő. És majdnem a falu felé mutogatnak, hogy ott tessék razziát csinálni, mert ott vannak a drágítók. Pedig hát azért a zöldborsóért, amit nyolcvan fillérért adott Budapesten a kofa, legfeljebb tizenöt fillér a valóságos termelőé. Ennyi is csak akkor, ha értékesítés, főleg szállítás szempontjából nagyon jó vidéken lakik. Ellenkező esetben vagy el sem tudta adni, vagy a fele árat sem kapta meg. A termelő, aki ezeket a felmentő ítéleteket olvassa, csodálkozva csapja össze a kezét és még akkor sem tudja megérteni, hogyan emelkedhetett az ő zöldborsójának ára nyolcvan fillérre, ha véletlenül számolóművész. Ezek a felmentő ítéletek éppen az ellenkezőjét bizonyítják annak, amit a liberális aszfaltlapok nyíltan ugyan nem mondanak, de, mint a kígyóbüvelők, a köztudatba szeretnének belevisni. Azt bizonyítják, amit mi régen hangoztatunk, hogy az árut sem az első, sem az utolsó kéz nem drágítja, amelyeken át a fogyasztóhoz kerül. A termelő nem drágíthat, mert az árakat nem ő állapítja meg, az a kéz pedig, amelyaz árut a fogyasztóhoz juttatja, legtöbb esetben már nem is bírna drágítani, mert ő maga is olyan drágán vesz, hogy ha ezt még tetézné, nyakán maradna az áru. Az igazi árdrágítókat azon a hosszú útvonalon kell keresni, amit az áru a termelő, földjeitől a piacig, megtesz. Ott állanak ezek az árdrágítók, mint avasúti sínek mellett a telegráfpóznák, vagy még ennél is sűrűbben és ha nincsenek is egy dróttal összekapcsolva, legalább is egy húron pendülnek. Ezekből a telegráfpóznákból kell a fölöslegeseket kivágni, mindjárt olcsóbb lesz Budapesten a zöldborsó. Igaz, hogy ez amolyan gyökerestől való gyomirtás féle munka és igaz, hogy sokaknak lesz kellemetlen, de az is igaz, hogy el kell végezni. Mégpedig miné alaposabban. Az élelmiszernek a termelőtől a fogyasztóig nem tehervonaton, vagy bumfön kell eljutnia, amely minden árdrágító stáció előtt megáll, hanem lehetőleg direkt vonatokon, amelyek az árdrágító stációk előtt csak fütyülnek. Egy termelőn és egy közvetítőn kívül nem élhet még tíz ember abból, hogy én zöldborsót, vagy zöldbabot eszem, vagy, hogy sült krumplit akarok vacsorára. Okosan gazdálkodjanak a kölcsönnel a községek A belügyminiszter Snt@Gme — A községek a kormány előzetes engedélye nélkül nem vehetnek fel kölcsönt A belügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben a községi kölcsönök felvételére nézve megállapítja, hogy az önkormányzati gazdálkodás nincs mindig összhangban, az állam pénzügyi politikájának ama céljával, hogy takarékos és tervszerű gazdálkodással az ország gazdasági erejét fokozza. Vizsgálatai során azt tapasztalta a belügyminiszter, hogy egyik-másik önkormányzati testület, kényszerítő ok nélkül, a békeévek arányait meghaladó módon költekezik, beruházó munkája sokszor ötletszerű és nincs arányban az önkormányzat anyagi erejével. Ez a gazdálkodás megfontolatlan és tervszerűtlen, a közterhet növeli, tehát nem felel meg az önkormányzat érdekeinek. Különösen aggályosnak mondja a rendelet, hogy az önkormányzati testületek kölcsönök érdekében részint közvetlenül a külföldi pénzpiachoz fordulnak, másrészt hiteligényeikkel a hazai bankokat árasztják el. A tömeges, elaprózott és rendszertelen hitelkeresés kedvezőtlen benyomást kelt a külföldön, ami az ország hitele szempontjából hátrányos, továbbá a céltudatos hitelpolitikának útjában áll. A miniszter felhívja a vármegyei és városi törvényhatóságok közönségét, hogy kölcsön felvétele iránt csak akkor indítsanak tárgyalásokat, ha erre irányuló határozatukat a kormányhatóság már jóváhagyta, mert a jövőben a kormány nem hagyja jóvá azoknak a kölcsönöknek felvételét, amelyhez előzetesen hozzá nem járult. Károly herceg jogot érez arra, hogy személyesen lépjen közbe Romániában Ha a román nép hívni fogja, eleget tesz a kívánságnak — A trónutódlási jogról való lemondását kikényszerítették — Az extrónörökös feltűnést keltő nyilatkozata Megírtuk annak idején, hogy Károly herceg, a volt román trónörökös az egyik párisi lap munkatársa előtt hangoztatta, hogy a trónöröklés kérdésében csak atyja temetése után kíván nyilatkozni. Párisi jelentés szerint Károly herceg most ennek az ígéretének meglepő formában eleget is tett. _ Másfél évvel ezelőtt _ mondotta Károly herceg, egyes személyek révén és bizonyos eszközökkel kényezet vettük arra, hogy lemondjak jogaimról. Nekem, mint román férfinak és mint atyának, kötelességem őrködni a nemzet nagyságán, hogy fiam, ha annak ideje elérkezik, érintetlen örökséget vegyen át. Ez a helyzet jogot ad nekem arra, hogy személyesen lépjek közbe. Sohasem utasíthatom el magamtól aZt, hogy népem, óhajbeána ne ne engedelmeskedjem, és Hó szavának, haazt hozzám intézi,- eleget netegyek. A francia sajtó kedvezőtlenül fogadta a herceg nyilatkozatát s akcóba lépését, amelytől a romániai helyzet felbontását félti. Az olasz képviselők őszkor látogatnak e hozzánk Turatti, az olasz fascista párt, főtitkára, az alábbi levelet intézte Almási J Lászlóhoz, a magyar kormánypárt elnökéhez: „Igen tisztelt Barátom! Szives sorait hálás köszönettel megkaptam. Az olasz képviselők látogatását őszre állapítottuk meg. Nagyon sajnálom, hogy a többiekkel én, aki egy régi garibaldista és hazafias családnak gyermeke vagyok, a látogatáson személyesen nem , vehetek részt és nem csodálhatom hazájuknak szépségét, amely mindnyájunk előtt igen kedves. Fogadja kiváló tiszteletem nyilvánítását. Turatti. A hatalmas Szemere vágyom örököseinek regényes házassága Szemere István anyja hiába igyekezett lebeszélni fiát a házasságba Az após nem hipnotizálta versét Megemlékeztünk arról, hogy Szemere Miklós 500 milliárdos hagyatékának egyetlen örököse, a 21 éves Szemere István és menyasszonyának, dr. Halmos Károly abaújtéri földbirtokos 22 éves Irén nevű leányának házasságát Hoyos grófné, Szemere István anyja mindenképen meg akarta akadályozni. Legutóbb egy idegorvost vitt el a grófné Abaújtérre, ahol fia is tartózkodott, hogy vizsgálja meg őt, mert azt hiszi, hogy Halmos Károly hipnotizálta a fiút s ez akaratán kívül kénytelen elvenni a menyasszonyát. Az anya minden igyekezete hiábavaló volt, hogy fiát lebeszélje erről a házasságról s végre, amikor Szemere István öngyilkossággal fenyegetőzött, beleegyezését adta a házassághoz, csupán azt kötötte ki, hogy a vagyonkezeléssel is Halmos Károlyt bízzák meg. Szemere István tegnapAbaujkéren megtartotta esküvőjét s délután már el is utazott feleségével négyhónapos nászútra. Az idegorvos, aki Hoyos grófnét elkísérte Abaujkérre, s aki beszélt Szemere Istvánnal, megállapította, hogy a fiatalember teljesen ura akaratának ,és nem lehet felmenteni beszámíthatóságának legteljesebb erőssége alól. A fiatalok egyébként — úgy látszik — nagyon szeretik egymást s a családi háborúság csak onnan keletkezett, hogy a házasságukat ellenezték. Szemere István egyébként vagyonánakkezdésével nem az apósát bízta meg.