Új Barázda, 1928. június (10. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-01 / 123. szám
A csehek és jótevőik Lehetetlen, hogy a németek elfelejtették volna, hány katonájuk halálát okozták a csehek a háborúban azzal, hogy karjaikat ég felé emelve, átsétáltak az ellenséghez. Lehetetlen tehát, hogy a németek rokonszenvet érezzenek az új cseh állam iránt. Ezt maguk a csehek sem hitték soha egy pillanatig sem. Benesék szénájának nagyon rosszul kell állania, hogy most régi jótevőiről megfeledkezve, a németek jóindulatát keresi középeurópai vámuniós tervekkel, aminek ellenértékeképpen hajlandó volna beleegyezni abba, hogy Ausztria Németországhoz csatlakozzék. Hogy Benesék nagy kártyakeverők és szemfényvesztők, azt megmutatták Trianon előtt, mikor sikerült nekik olyan határokat kiravaszkodni, amilyenekről soha nem álmodtak. Akkor azonban csak a forradalmaktól és kommunizmustól ájult kis Magyarország ellen kellett az aknát megásni. A középeurópai vámunió, Németországnak ebbe leendő bekapcsolása és Ausztriának Németországba való beolvadása azonban már valamivel hatalmasabb államok cirkulusait érinti, mint amilyen mi voltunk. Angliáét, Franciaországét, Olaszországét. És merta fák még akkor sem nőhetnek az égig, ha történetesen prágai csemetéskertben bújtak ki a földből, Benes úrnak is valószínűleg hamarosan be kell látnia, hogy csak addig keverhette körömrekoppantás veszedelme nélkül a kártyát, amíg a nagyhatalmak csak nézték a játékot. Mihelyt azonban a játék az elevenükre megy, a körömrekoppantás halálos bizonyossággal bekövetkezik. És mi derül ki ebből? Mai helyzetünkben kár volna az európai fontosságú következményeket kutatni és elemezni. Hogy mit fognak csinálni az angolok és mit szólnál, Benes terveihez a franciák meg az olaszok, az tisztán az ő dolguk. A mi szempontunkból fontos igazságként az derül ki az egész esetből, hogy európai viszonylatban Benes nemaz a fajsúlyú politikus, akinek magát képzeli és a csehek sem azok a nagy legények, akiknek tartják magukat. Országuk a nagyhatalmak kegyelméből ország és pillanatnyilag csak azért nyomhatnak nálunk többet a világ serpenyőjében, mert nekik szabad fegyverkezni, nekünk pedig nem. Eljöhet azonban az idő, amikor a népek egyenlőségének elve érvényesülni fog és vagy ők szerelnek le, vagy mi is fegyverkezhetünk. . Alapjában véve azonban ugyanazok a nagyhatalmak, amelyek országgá tették őket, esetleg máskép is rendelkezhetnek felőlük, ha azt fogják látni, hogy nem bízhatnak bennük, mert hadi erényük a kézfeltartásnál végződnek. / ... ^ Kl. 1928 június, péntek «JrB VJP TINC3F Bu«lae8»t.x. 123. «■ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre IS pengő, fél- SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: évre 8 pengő 60 f, negyedévre 4 pengő 40 f, egy 1 Budapest, VIII. kerület, József-körut 5. szám. hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f. Megjelenik hétfő kivételével mindennap telefonszámok: József 463—06. j. 463—07, vasárnapokon 13 fillér. — Hirdetéseket mint- József 463—08. — Éjszaka: Teréz 140—II. méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. A BELGRÁDI OLASZELLENES TÜNTETÉSEK TOVÁBB TARTANAK Véres éjszakai barrikádharc folyt a diákok és csendőrök között az Orosz Cár kávéházban Székekkel, asztalokkal, kővel támadtak a diákok a csendőrökre a véres lövöldözésnek számos súlyos sebesültje van — hatvan ember tartóztatott le a csendőrség (Az „Új Barázda" tudósítójától.) A belgrádi tüntetések tegnap éjszaka olyan véres arányokat öltöttek, amilyenekre még nem volt példa. Az egyetemi diákság féket nem ismerő szenvedéllyel folytatja agitációját Mussolini és a fiascista gondolat ellen és tegnap este ezen a címen újból tiltakozó gyűlést tartott. A gyűlés után, áttörve a rendőrkordont, a népes korzóra vonultak a tüntetők, ahol feltűzött szuronyú csendőrök oszlatták szét a tömeget. A tüntetők nagy része ekkor az Orosz cár kávéházba vonult, amelyet székekkel, márványasztalokkal barrikádozott el. A közeledő csendőrökre kőzáport zúdítottak, egy csendőrt le is fegyvereztek s a kávéház közönségét ijedt pánik fogta el az események láttára. Egy olasz zászlót a barrikádok mögött elégettek a tüntetők. A csendőrök egyórai közelharc után rést ütöttek a barrikádokon és benyomultak a kávéházba, mire a tüntetők, akik között sok volt a kommunista munkás, a szálló pincéjében levő Elcorádó-mulatóba menekültek. Hirtelen lövés dördült el, mire a közönség eszeveszetten menekült, mert csakhamar általános lett a lövöldözés a csendőrök és a tüntetők között. A tüntetők felhatoltak a szálló emeleti szobáiba és onnan székeket, asztalokat s egyéb tárgyakat dobáltak le a csendőrökre. A kávéházi harc, amelyben a berendezés nagy része elpusztult, azzal ért véget, hogy a tüntetők megadták magukat. A csendőrök közül kilencen sebesültek meg, a tüntetők között igen nagy a sebesültek száma, köztük a súlyosaké is. A csendőrség 60 embert tartóztatott le, köztük 17 diákot, akiket később elengedtek, míg 43 ifjú kommunista munkást továbbra is őrizetben tart. Belgrádból jelentik: A szkupstina mai ülésén Kosanovics képviselő sürgős javaslatot terjesztett elő, hogy egy tizenöt tagból álló parlamenti bizottság vizsgálja ki a legutóbbi tüntetésekkel kapcsolatos eseményeket. Mindjárt az ülés megnyitása után az ellenzék somiban óriási lárma tört ki, a képviselők a padokat verték és a kormány tagjai felé különféle sértő szavakat kiabáltak. Rablók! banditák! gyilkosok! csőcselék! kiáltások hangzottak. Az ellenzék és a kormánypárti képviselők között több ízben dulakodásra került a sor, miközben ilyen felkiáltások hallatszottak. Le Mussolinival, a fasizmussal, Olaszországgal! Éljen a jugoszláv Isztria! Perics, a szkupstina elnöke, több ízben kísérletet tett az ülés folytatására, amit azonban a lárma teljesen lehetetlenné tett, annál is inkább, mert az ellenzék közben különféle hazafias dalokat énekelt. A lárma körülbelül egy óráig tartott és végül az elnök a nagy zajban bezárta az ülést s néhány perc múlva írásban kihirdette, hogy a szkupstina üléseit június 8-áig elhalasztották. Az angol sajtó igen komolynak látja a belgrádi eseményeket és hibásnak tartja a jugoszláv kormányt, hogy most hirtelen akarja a nebucni egyezmény parlamenti jóváhagyását keresztülvinni, amit hosszú időn át elmulasztottak. Angliában tudják, hogy Jugoszláviának életkérdés a külföldi kölcsön megszerzése s ezért határozta el magát arra, hogy az angol pénzcsoportok tanácsára rendezze Olaszországgal való viszonyát, amely ebben az egyezményben van szabályozva. Hir szerinta hatalmak most barátságos uton igyekeznek az ellentéteket Jugoszlávia és Olaszország között elsimítani. Bethlen István gróf is pártolja a gellérthegyi kiállítás tervét A főváros megépítteti a siklót . A kiállítás kétmillió pengébe fog kerülni (Az „Új Barázda" tudósítójától.) A Budapest Fürdőváros Egyesület most tartotta választmányi ülését József Ferenc beíró herceg elnöklésével. Az ülésen Szviezsányi Zoltán ny. miniszteri tanácsos tartott beszámolót a Gellérthegyre tervezett nemzetközi fürdőügyi és idegenforgalmi kiállításról. Hangoztatta, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök is nagy fontosságúnak tartja a kiállítás megrendezését. Az előirányzott összeg, amelybe a kiállítás kerül, több, mint kétmillió pengő. A főváros hajlandóságot mutat a sikló megépítésére. Rotál Henrik műépítész bemutatta a Citadella új terveit, amely szerint sétányokkal, kilátóterraszokkal látják el a Citadellát s benne kávéházat, vendéglőt rendeznek be. Több más előterjesztés elfogadása után a választmányi ülés köszönetét fejezte ki Bethlen István gróf miniszterelnöknek határozott állásfoglalásáért és József Ferenc kir. hercegnek önzetlen munkásságáért. Az Italiáról semmi hir... (Az „Új Barázda" tudósítójától.) Kingsday-i szikratávirat szerint csütörtök hajnalig semmiféle jelentés sem érkezett az Italia sorsáról. A szikratávirat beszámol arról is, hogy északi szél fút és havazik... Immár egy hét óta ismétli kétségbeejtő gépiességgel a Gitta di Milano ezt a vigasztalan hírt: az Italiáról semmi hír, szél fúj és havazik... Az egész műveit világ leírhatatlan izgalommal lesi, várja a jeges északról érkező szikratáviratokat, Olaszország napsugaras földjén harangok konganak s imák szárnyalnak az ég felé Nobiléért és társaiért, a világ rádióamatőrjei szívszorongva lesik, kutatják, nem kapják-e el az eltűnt léghajó segélykiáltásának egy-egy eltévedt foszlányát és Északról semmi hír, csak annyi, hogy fúj a szél és havazik, kavarog a hóvihar... talán már szemfedője Észak mártírjainak... Ma már — sajnos — igen kevés a valószínűség, hogy a Nobile tábornokok életben vannak. A mentőexpedíciók szervezése a leglázasabb gyorsasággal folyik ugyan, de az eddigi kutatások eredménytelenségei nem sok reménnyel biztatják az elkövetkezendőket sem. Tengerészeti körökben az a vélemény alakult ki, hogy az Itáliát valószínűleg a Spitzbergák északi partvidékén, a Hinlopen-szoros északi bejáratánál érte a katasztrófa, minthogy ez a pont a Spitzbergák legveszedelmesebb helye, ahol úgyszólván állandóak a viharok. Kingsday-ból most újabb síjárőrt küldenek ki, hogy átkutassa a Hinlopen-szoros bejáratának környékét. A Gitta di Milano a jégtörésre különösképpen alkalmas Hobby és Braganza halászhajókkal egyetemben ismét megkísérli az északra való előrehatolást. A repülőgépekkel szervezendő expedíció a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyokra való tekintettel nagy nehézségekbe ütközik, a fasiszta kormány azonban ebben az irányban is megtesz minden intézkedést.