Új Barázda, 1928. augusztus (10. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-01 / 173. szám

f528 augusztus 1, sterda Ura 6 fillér BucidPQSt9 Xm éufaj % 73a UJ BAHÁgM ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir. földmivelésügyi SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: minisztérium kiadásában időnként megjelenő »Rá- Budapest, VII. kerület, József­ körut 5. szám. „el6a^Sf°zr • TELEFONSZÁMOK: József 463-07, S&in­­Die w'h&S.T&5 Megjelenik hétfő kivételével mindennap «-t* - tton.: t*. mml 50 fillér. Egyes példány ára 6 f., vasárnapokon 12 LEIELCIM. Budapest 4. szám. Fiokberlo. fillér. — Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan vesz fel a kiadóhivatal, felvilágosítást minden ügyben A főváros Meg kell hajtanunk az elismerés lobogóját a belügyminiszter előtt, aki bele mert nyúlni abba az ősi dzsungel­ba, vagy darázsfészekbe, amit a fővá­­ros úgynevezett üzemei jelentenek és nem tűri tovább, hogy polgármeste­rek, alpolgármesterek, városi tanács­nokok és más hasonló, egyébként is busásan javadalmazott főtisztviselők százezrekre menő igazgatósági jutalé­kokat vágjanak zsebre. A városi üze­mek ugyanis, mint például a villamos vasút, nem arra valók, hogy ezrekkel fizessék meg azoknak az áraknak fá­radozását, akik minden hónapban egyszer igazgatósági ülésre kegyes­kednek odaautózni, hanem arra, hogy a főváros lakosságát és a fővárosba jövő vidékieket és idegeneket minél olcsóbban kiszolgálják. Egyébként is felháborító, hogy ak­kor, amikor diplomás emberek havi nyolcvan pengőért napszámos munká­kért tülekednek és versenyre kelnek a hivatásos napszámosokkal a kenyérért, a város vezető urai csak azért, mert az üzemek igazgatóságában ülnek, vagyonokat keressenek minden esz­tendőben. Méltán háborodik fel ezen a vidék, ahol ilyesmi elképzelhetetlen és az ország egész közönsége, amely nagyon jól tudja, milyen küzdelmet kell megvívnia ma az emberek kilenc­ven százalékának minden egyes gara­sért. Valóságos szégyenfoltja a nem­zetnek az a harácsoló mohóság, az a szemérmetlen telhetetlenség, ami a fő­városi üzemek gazdálkodásából kirí. Ugyanakkor, mikor a panamavádak özönével, mint kisérő zenével fűszere­zett városi fürdő megnyílik és kide­rül, hogy újra kell építeni egyik ré­szét, felemeli a város a fürdő díját duplájára, de arról megfeledkezik, hogy az igazgatósági jutalékokat vi­szont leszállítsa, valamint megfeledke­zik arról is, hogy a koronákban m­illi­­árdokat kereső polgármesterei és ta­nácsnokain kívül vannak nyomorgó kis tisztviselői is, akik rongyos cipő­ben járnak és nem tudják illően ne­velni gyermekeiket. Itt volt az ideje, hogy a belügymi­niszter megjelenjék a főváros portá­ján a közéleti tisztaság nagy seprőjé­vel. Itt volt az ideje, mert ennek a gazdálkodásnak mételyező hatását már az egész ország érezte. Tessék megérteni a fővárosi kori­feusoknak, hogy ez az ország szegény, fővárosa pedig nem azért van, hogy tíz-húsz kiválasztott szerencsés zsebét dagadásig tömje jutalékbankóval. És ha ezt nem érti meg a főváros, jöjjön a belügyminiszter, értesse meg vele. Az egész ország tapsolni fog ehhez a tisztogatási művelethez. Németországban elfr­ssü­l­ a világ legnagyobb léghajója, mely másfélszer tűzk­ora, mint a legna­­gyobb tengeri Stajóóriás (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Ki ne emlékeznék azokra a szerény kísérletekre, amelyeket Zeppelin gróf végzett léghajójával másfél évtizeddel ezelőtt. Ezek a kísérletek azonban vi­lághírűvé tették Zeppelin gróf nevét és a német akaraterőt, mely idővel le­győzte a léghajó részére a levegő bi­rodalmát. A Zeppelin-típusú német léghajók azóta fogalommá lettek és minden új Zeppelin első útját az egész világ fi­gyelme kíséri. Ma már állami támo­gatással óriási részvénytársaság építi az újabb és újabb Zeppelineket és az elmúlt napokban készült el ez a rész­vénytársaság a „127. sz. Zeppelinnel“ Friedrichshafenben, mely a Branden­­stein-Zeppelin grófnő nevet viseli a nagy német feltaláló leányáról. Az Uj Barázda tudósítójának si­került az új Zeppelint megtekin­tenie és lerajzoltatnia. Mint raj­zunkon látható, az új Zeppelin a világ legnagyobb tengeri hajójá­nál majdnem másfélszerte na­gyobb. Ennek a léghajóóriásnak teljes hosz­­sza 237 méter, legnagyobb átmérője 30 és fél méter, legnagyobb magas­sága 34 méter. A hosszúkás, tojásala­­kú gázköpeny keresztmetszetben 28 szögű és a tartalma 105 ezer köbmé­ter. Ezekkel az óriási területi méretek­kel szemben a súlya hihetetlen kevés, össze­vissza nem több, mint 55 tonna, vagyis félakkora súlyú, mint egy gyorsvonat­ mozdony. Teljesítőképesség szempontjából is utolérhetetlen alkotás a legújabb Zep­pelin, ereje teljes megfeszítésével ugyanis óránként 128 kilométer a se­bessége, rendes menete pedig 117 ki­lométer óránként. Terhelése 15 ezer kg.-ig emelkedhet, mely esetben még mindig 100—110 kilométer sebesség­gel halad óránként. Az új Zeppelin személyszállításra is be van rendezve, még­pedig olyan kényelemmel, hogy az utas elfelejti, hogy száz meg száz méter magasság­ban jár a föld felett, mert mindazt a kényelmet megtalálja, amit a legelő­kelőbb hotelek nyújthatnak s annyi utast vihet magával, hogy a „127. sz. Zeppelin" valóságos kis város. Az uj léghajóóriás célja, hogy azt a gazdasági kapcsolatot, mely utóbbi időben Amerika és Németország között egyre erő­sebben fejlődik, új közlekedési eszközzel szaporítsa. A „127. Zeppelin" kimondottan arra készült, hogy a legutóbbi óceánrepülés tanulságait gazdaságilag kihasználja. Hogy az óceáni közlekedés biz­tonságát emeljék, a léghajón ál­landó meteorológiai állomást rendeztek be, amellyel az óceán felett boruló levegő­­réteg pontos légköri viszonyait fogja megállapítani. Preggy amerikai város zászlót a fásidékoz Budapestnek (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) A Kossuth Lajos szobrának leleplezé­sére Amerikába menő zarándokcsapat tudvalevőleg négy amerikai várost lá­togatott meg: Newyorkot, Clevelandot, Buffalót és Pittsburgot. Mind a négy városnak Budapest székesfőváros ajándékot is küldött. Most, hogy az amerikaiak Magyarországra jönnek, a négy amerikai város egy-egy zászlóval viszonozza Budapest figyelmességét, a négy zászló közül a newyorki és a pittsburgi már el is készült és New­­york város polgármest­re, Jim­y Wal­­ter, már át is akarta adni Kord­a Sán­dornak, a Magyarországba induló za­rándokcsapat rendezőbizottsága elnö­kének. A pittsburgi zászlót Ch. Kline polgármester szintén átadta már a pittsburgi zarándokoknak, azzal, hogy amikor a magyarok Pittsburgban vol­tak, ő átadta a magyar bizottságnak a város kulcsait. Ezek a kulcsok azóta nem változtak, Pittsburg mindig szí­vesen fogadja be a magyarokat és a legutóbbi látogatás csak még jobban elmélyítette a két város között lévő baráti viszonyt. A másik két város zászlaja a napokban készül el és augusztusban szintén Budapestre ke­rül.

Next