Új Barázda, 1928. szeptember (10. évfolyam, 198-222. szám)
1928-09-01 / 198. szám
vii. y\ek?/fr^ A, *Jr j ' & ! 192S isa^ieaibsr 1t siombat Ara © fillér VETT ' Budapest, X. évf., 198. «. jgWPWgiP^^ ELŐFIZETÉSI ÁRAS a m. Idr földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak* kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások” című füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 fő vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Megjelenik h£li@ kivétellel mindennap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIII. kerület, József körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—04. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő: A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. Csidi szomszédban Azok az új hatalmak, amelyek a trianoni kotyvasztókemencében születtek, immár tíz esztendős jubileumokra készülnek. Azonban, ha nagyító üveg alá helyezzük őket, ha szigorúan kezdjük bírálni életrevalóságukat, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy nem sok okuk lehet jubileumokat ülni. A csehekről tudjuk, hogy a Felvidék egész iparát sikerült pangásra kárhoztatniuk, tudjuk, hogy a francia aranyinjekciók tartják bennük a lelket, mert enélkül nem tudnák fegyverben tartani azt a hadsereget, amelyet a Kellogg-egyezmény ellenére sem szándékoznak leszerelni. Az oláhokról tudjuk, hogy ott az erkölcsök milyen színvonalon állanak. Tudjuk, milyen belső válságokkal küzdenek és azt is tudjuk, hogy hónapok óta eredménytelenül kilincselnek külföldi kölcsönért, amely nélkül az ország gazdasági gépezetét az olajozatlan és fűtőanyaghiányban szenvedő mozdonyok sorsa fenyegeti. Osztrák szomszédainkról viszont azt tudjuk, hogy már régen csődbe mentek volna, ha nem lenne kezükben egy hatalmas ütőkártya, a Németországhoz való csatlakozás kimondása, amelynek segítségével eddig még mindig sikerült a külföldi pénzforrásokhoz kölcsön formájában hozzájutniuk. Negyedik szomszédunknak, a nagyon megnövekedett Szerbiának gazdasági helyzetéről az angol kereskedelmi minisztérium legutóbbi hivatalos jelentésében olvashatunk nagyon tanulságos adatokat. És ezekre az adatokra annál inkább figyelemmel kell lennünk, mert az angol kereskedelmi minisztérium nem szokott sem túlozni, sem szépíteni. Ezek a jelentések az angol piac számára készülnek és az angol kereskedelem, amely világhírű, a jelentések megbízhatóságának sokat köszönhet. Azt mondja a többi között ez a jelentés, hogy Szerbiában a múlt évben 1060 kereskedő cég bukott meg, a külkereskedelmi mérleg erősen romlott, a gazdák lábon álló termésükre száz százalékos uzsorahitelt vettek fel, a takarmányhiány megtizedelte az állatállományt, egyes vidékeken éhínség tört ki, az adók súlyosak és az úgynevezett Vajdaság hatalmas gőzmalmai, amelyek háború előtt Bécs és Budapest szükségletének tekintélyes részét ellátták, piacukat veszítve, tönkrementek és ugyanez áll a fatermelő telepekre, amelyek versenyképtelenekké váltak. Egyéb iparágak viszont súlyosan szenvednek a tőkehiány és a szakképzett munkások hiánya miatt, amit az állami és községi adók csak súlyosbítanak. Szomszédunkban tehát tagadhatatlanul csődök fenyegetnek. Az autó kis államokat nem a saját erejük és életrevalóságuk, hanem csak a régi nagy államok áldozatkészsége tudta eddig is megmenteni az anyagi bukástól. De hát azért alakítottak a nagyhatalmak új államokat, hogy legyen mire költeniük fölösleges pénzüket? Semmi esetre sem ez volt a cél. A nagyantant nem ráfizetni akart a kisantantra, hanem nyerni akart rajta. A legegyszerűbb kereskedői számítás után végre is rá kell eszmélniük arra, hogy rossz üzletet csináltak idélben, Dél-Amerika szívében, a rejtelmes és borzalmas El Chaco-ban, melyről a világ földrajztudósai és utazói valamennyien mint az iszonyat földjéről emlékeznek meg. Brazília északnyugati részén terül el ez az ismeretlen tartomány, az El Chaco, talán a legrejtelmesebb, legismeretlenebb része a földnek. Áthatolhatatlan sűrűségű őserdők világa ez, amelyekben hónapokig, sőt évekig tartana az út, ha el tudná viselni az ember az El Chaco szörnyű veszedelmeit, amelyek alattomban támadják meg a betolakodó idegent és kikerülhetetlen biztossággal végeznek vele. Hatalmas mocsarak gyilkos kigőzölgései, pillanat alatt élő mérgű kígyók, félelmetes vadállatok, titokzatos férgek és hangyák, melyek percek alatt felfalják az embert, az égető forróság, a viztelenség leküzdhetetlen akadályokat jelentenek itt a kutató ember számára s a vad természet e rémein kívül ott vannak az őserdőkben a félig ember, félig állatszámba vehető bennszülöttek, az El Chaco kannibáljai, az emberevő indiánok, akik borzalmas méregbe mártott nyilaikkal észrevétlenül a pillanatok alatt végeznek a betolaaz indiánusok olyan híreket hoztak az őserdőkből, hogy azok közepén csodálatos romvárosok vannak, sokezer éves paloták és templomok, melyek még romjaikban is Amerika őslakóinak döbbenetesen nagyfokú műveltségéről tanúskodnak. A világ, amelyet valósággal elragadtatásba ejtett az őslakó aztékok és inkák városainak napvilágra került romjai, új és csodálatos meglepetéseket várt, olyan felfedezéseket, amelyek talán egészen új alapokra helyezik az emberiség művelődéstörténetéről vallott felfogásunkat. Fawcett ezredes vállalkozott rá, hogy feleletet ad a nagy kérdésre: mi az igazság az El Chaco romvárosainak legendájából? Az expedíció elindult, elnyelte az őserdő s azóta semmi hir sem érkezett felőle. Az aggódó világ sokáig várta, leste, hogy egyszer csak életjelt ad magáról Fawcett ezredes, ám egyre bizonyosabbá vált, hogy Fawcett expedícióját is utolérte a végzet: megsemmisítette az El Chaco pokla. Felkutatására új expedíciót küldtek. Dyott kapjny, a rettenthetetlen kutató és vadász vállalkozott az emberfeletti feladatra: behatolni az őserdőkbe, megkeresni kétségbeesetten kért segélyt s értesítette a világot, hogy csapatával tizenkét napi járásnyira a legközelebbi katonai őrállomástól vívja elkeseredett élet-halál harcát az indiánokkal. A segélykérésre a brazíliai Cuyabából azonnal nagyobb fegyveres csapatot indítottak el Dyotték felszabadítására, kétséges azonban, hogy a segítség idejében érkezik-e a végszükségben lévő expedícióhoz. A csapat erőltetett menettel sem érhet el hozzájuk tizenkét napnál hamarabb, ez a tizenkét nap pedig elképzelhetetlen megpróbáltatásokat és szenvedéseket jelent az El Chaco őserdőiben, ahol az ellenséges természet rémein kívül a bennszülöttek is elkeseredett és kegyetlen harcban állanak a szorongatott Dyettékkel. Tizenkét napig — talán étlenszomjan, éjjel-nappal — halálos kétségbeeséssel harcolni a minden oldalról támadó ellenség ellen, — Íme ez az El Chaco poklában lejátszódó dráma borzalmas színjátéka. A műveit világ elszorult szívvel figyeli, ki lesz gyorsabb: a segélycsapat-e, vagy pedig az El Chaco őserdeiben leselkedő gyilkos végzet . Napok óta élet-t halálharcot vív a pokol földjén egy tudományos expedíció az emberevő indiánok ellen A Dyoti-expedíció tragédiája a brasiliai őserdőidben (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Csak nemrég fejeződött be az az izgalmas dráma, amelynek színhelye a sarki tengeren hánykolódó jégtábla volt, szereplői pedig az Italia hajótöröttjei s máris új drámára figyel fel a műveit emberiség. Ismét egy tudományos expedíció vívja élet-halál harcát, ezúttal azonban nem az örök jég világának fagyos rémei ellen, hanem a forró egyenlítői vidék járatlan cserkodó fehér emberrel. Nem csoda hát, ha az El Chaco az iszonyat földjét jelentette a földrajzkutatók világában. És ebbe a pokolba mégis bemerészkedett a fehér ember. Az amerikai Fawcett ezredes évekkel ezelőtt expedíciót szervezett és elindult az ismeretlen El Chacoba, hogy felderítse titkát. Mesebeli kincsek hívták, csábították s az egész tudományos világ lázas izgalommal leste az eredményt, mert Fawcett nyomait és megtudni sorsát. Dyott — tudatában lévén a reá várakozó rettentő veszedelemnek — már teljesen modern felszereléssel indult el útjára. Rádiót is vitt magával s ennek segítségével állandó összeköttetést tartott fenn a világgal. A múlt hét végén azután döbbenetes rádióüzenet szárnyal ki az El Chaco őserdeiből; az indiánok körülveték Dyott csapatát és lemészárlással fenyegetik. Dyott