Új Barázda, 1929. május (11. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-01 / 98. szám
köles töredékeit előmozdítsák Mayer János földmivelésügyi miniszter ez indítványért köszönetét nyilvánította, maga is rámutatott arra, hogy a földmunkások százszámra gyülekeznek a fővárosban és munkát keresnek; kijelentette, hogy a kormány e derék munkások sorsát szívén viseli, mindent el fog követni arra nézve, hogy őket munkához juttassa is e készségének azzal is kifejezést ad, hogy Hegedűs Kálmán indítványához hozzájárul és a maga részéről ajánlja elfogadásra. A bizottság az indítványt magáévá tette és elhatározta, hogy a költségvetéshez kapcsolt jelentésében a Ház elé terjeszti. A miniszterközi értekezletet a kormány, hír szerint, május második felében fogja megtartani. Feliratban kérnek segítséget a kormánytól a fagykárral sújtott debreceni gazdák Debrecen város törvényhatósági bizottsága ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen napirendre került a fagykárosult gazdák részéről a városi adóhivatalba eddig beérkezett mintegy ezerkétszáz kárbejelentéssel kapcsolatos adókedvezmény iránti kérvény ügye. Ezzel kapcsolatban a közgyűlés elhatározta, hogy feliratban kéri a kormánytól, terjesszék ki a földadó rendelkezéseket a fagykárral sújtott gazdákra is. A közgyűlés támogatja a kormánynál a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának a fagykárosultak megsegítésére indított akcióját. Kimondotta még a közgyűlés, hogy a munkanélküli mezőgazdasági munkások részére munkaalkalom teremtését kéri a kormánytól- olyan , értelemben, hogy a tervbe vett állami építkezéseket tegyék folyamatba és a kormány beruházási programmjában felvett munkálatok egy részét a Tiszántúlra helyezzék át. Zeöke Antal beszámolója Gyomán vasárnap tartotta beszámolóját Zenke Antal országgyűlési képviselő. A beszámoló után a békés megyei kisgazdaegyesület tartott közgyűlést Csizmadia András képviselő elnöklésével. A közgyűlés táviratban üdvözölte Bethlen István gróf miniszterelnököt és Mayer János földmivelésügyi minisztert. Kovacsics Dezső főispán a földmunkásság munkaalkalmának biztosításáról és a tiszavidéki búza márkázásáról beszélt. Utána Meskó Zoltán, Krisztián Imre, Udvardy János képviselők, majd Czettler Jenő, a képviselőház alelnöke mondottak beszédeket. Leszállították a zálogházi kamatot A pénzügyminiszter az 1929—30. évi költségvetési előirányzat beterjesztése alkalmából kilátásba helyezte, hogy a zálogházi kamatot és az Árverési Csarnokban a felektől szedett díjakat a lehetőséghez képest mérsékelni fogja. A pénzügyminiszter ezt az ígéretét máris valóra váltotta, amennyiben a Budapesti Közlöny 1929 április 30-án megjelent számában közzétett rendeletében a zálogházi kamatot és az Árverési Csarnok díjait 1929 május elsejétől kezdődően olyan arányokban mérsékelte, hogy ezáltal a postatakarékpénztárnak ezek az üzletágai Európa legolcsóbb ilyen intézményei közé kerültek. A zálogházi kamat az eddigi 12, illetve 15 százalékkal szemben ezentúl egységesen évi utólagos 10 százalék lesz. Dréhl Imre előadása az Egységespártban Az Egységes párt mai vitaestjén Dréhr Imre dr. népjóléti és munkaügyi államtitkár tartott rendkívül érdekes, vetített képekkel kísért előadást a népjóléti és munkaügyi tárca beruházásairól. Dréhr államtitkár mindenekelőtt a lakáskérdéssel foglalkozott, majd részletesen ismertette a népbetegségek leküzdésének módozatait. Kitért arra, hogy hazánk 8390 községközül csak 500 van olyan, amelynek ivóvizét egészségesnek mondhatjuk. A kormány az ivóvízszerzésre összesen 810.000 pengőt fordított. Megemlítette, hogy ugyancsak a falvak egészségi viszonyainak feljavítását célozzák az egészségházak és az egészségügyi mintajárások. Az utóbbiaknak célja az, hogy a vidéki lakossággal megismertessék a népbetegségek leküzdésének módjait. Azután sorra vette Dréhr államtitkár a népjóléti kormányzat eddigi munkásságát, számszerűleg felsorolta, hogy a kormány mily összegeket juttatott egészségügyi és szociális célokra, beruházásokra. Dréhl Imre előadása mindvégig lekötötte hallgatósága figyelmét. Az előadás befejezése után a párt nevében Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter, mint a párt elnöke mondott köszönetet az előadónak. Hatvanmillió pengőt fordít egészségügyi célokra a népjóléti kormány A képviselőház pénzügyi bizottsága kedden délután a népjóléti és munkaügyi minisztérium költségvetését tárgyalta. Túri Béla előadó ismertette, hogy a tárca költségvetése 1.1 millió pengőt tesz ki, amiből 60 milliót fordítanak egészségügyi célokra. A többletkiadás a múlt évhez viszonyítva 3 millió 845 ezer pengő, aminek jelentékeny részét a városok és községek egészségügyi költségeihez való hozzájárulásra fordítják. Vass miniszter felszólalásában rámutatott arra, hogy a képvselőház 1928-ban letárgyalta az öregségi, rokkantsági, özvegysége és árvasági biztosításról, valamint a fürdőtörvényről szóló javaslatokat. A másik nagyarányú munkálat a rokkant-revízió volt. A gyermekvédelem céljait szolgáló új intézmények létesítésére még két és fél millió pengő áll rendelkezésre A kórházügyek tekintetében az elmúlt év eredménye, hogy elkészült a nagyszombati, szekszárdi, nyíregyházi, és berettyóújfalui kórház. Átalakítások is sok helyen folynak. Végül ismertette a miniszter a gödöllői és mezőkövesdi mintajárások munkálatait, majd kijelentette, hogy a hadikölcsönökkel kapcsolatos segélyezési akció még nem végleges, az egész összeg a költségvetési év végéig kerül kiutalásra. Kolltay Tibor felszólalása után Vass miniszter megjegyezte, hogy a hadikölcsönkérdésben a kormány a segélyezés feltételének enyhítésére törekszik. Ezután Platthy György, Görgey István, Neubauer Ferenc és Temesváry Imre felszólalása következett, majd a bizottság a tárca költségvetését általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalásnál Wekerle Sándor pénzügyminiszter válaszolt a Társadalombiztosítással kapcsolatban felvetett hitelkérdésekre. Platthy György kérdésére válaszolva, megjegyzi, hogy a Magyar Földhitelintézet a hosszúlejáratú mezőgazdasági hiteleket akadálytalanul folyósíthatja, hiszen a rendelkezésre álló kontingens még messziről sincs kimerítve. Inkább a kisgazdák hiteligényei tekintetében szükséges intézkedni. Egy előkelő amerikai pénzcsoporttal, amely itt záloglevelek egységes kibocsátásával kíván foglalkozni, tárgyalások vannak folyamatban; remélhető, hogy ezek rövidesen eredményre fognak vezetni. A megállapodások keretében mindenesetre a kisgazdahitelekről is gondoskodni kíván. A bizottság ezután elfogadta az egész költségvetést. A legközelebbi ülés szerdán A REFORMÁTUS ZSINAT Az újonnan választott református lelkész legalább egy évig nem mehet el más állásba Az „Új Barázda" tudósítójától.) A Református Országos Zsinat kedden folytatta a lelkészválasztási törvényjavaslat vitáját és ezúttal a lelkészek áthelyezésének kérdésével foglalkozott. A javaslatnak ennél a szakaszánál is sok felszólalás történt. Kimondotta a Zsinat, hogy a lelkipásztor új állását legalább egy évig szolgálni köteles és ez idő alatt más állásra meghívást el nem fogadhat és pályázat útján sem választható meg. Ha a lelkészen kívül álló okokból lehetetlen a gyülekezet együttműködése a lelkésszel, akkor egyházmegyei bírósági eljárás dönt a lelkész áthelyezése dolgában. Ha a gyülekezet hibás, elveszti lelkészválasztási jogát és tűrni tartozik, hogy az egyházi felsőbbség rendeljen más lelkészt az áthelyezett lelkész helyére. Az OMGE. Javaslatai a fagykárosultak segítésére. A mivelt területeit: 15 százalék nem fogyott el a vetés (Az Új Barázda tudósítójától.) Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület földmivelési, növénytermelési és közgazdasági szakosztálya kedden délután együttes ülést tartott, melynek tárgya a téli fagykárok és ezek ellensúlyozására teendő intézkedések voltak. Az értekezleten, amelyen Kerpely Kálmán közgazdaságtudományi egyetemi tanár elnökölt, részt vettek többek között Somssich László gróf, Meskó Pál, Buday Barna, Mutschenbacher Emil, enesei Dorner Béla, Fabricius Endre, Koós Mihály, Székács Elemér, Gyárfás József, Reichenbach Béla, Szomjas Gusztáv, Szabó Zoltán, Beliczey Géza és mások. Az értekezletet Kerpely Kálmán nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy az abnormis időjárásból már márciusban következtetni lehetett a nagy fagykárokra. Rendkívül érdekes, nagyértékű tudományos előadásában szólott a kifagyás, a felfagyás és az elsorvadás okairól, amely jelenségek az idei fagyok alkalmával tapasztalhatók voltak a növényeknél, majd kifejtette, mely földek állották jobban a nagy hideget s milyen mivelésre kell a fagykár után áttérni. Előadását a megjelentek nagy tetszéssel fogadták. Ezután Fabiliáns Endre, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület főtitkára mutatta ki az OMGE-hez érkezett jelentésekből, hogy országos átlagban a mivelt terület 15 százaléka fagyott el. Ez hárommillió méter mázsa búza veszteséget, pénzben kifejezve hetvenhatmillió pengő veszteséget jelent az országnak. Bejelentette, hogy az OMGE igazgatósága kérte a vasárnapi munkaszünetnek május első két vasárnapjára való felfüggesztését is, erről azonban a minisztérium még nem döntött. Mutschenbacher Emil, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető igazgatója mutatott rá ezt követően arra, hogy az állam nem tud ugyan az egyes fagykárosultaknak teljes mértékben a segítségére lenni, de bizonyos intézkedésekkel enyhítheti a helyzetet. Kérte a szakosztályi ülés felhatalmazását ahhoz, hogy az OMGE igazgatósága indítványt terjeszszen a kormány elé abban az irányban, hogy a fagykárosultakat adókedvezménynyel, tarifáiig és szociális intézkedésekkel is támogassa. Az OMGE további kívánsága, hogy a fagykárosultak számára az adófzetési haladékot is kamatmentessé tegyék. Fontos, hogy a vetőmagra, a szalmára, a konvenciós munkások ellátásához szükséges járandóságok szállítására tarifális kedvezményt, biztosítson a kormány, sőt tegye lehetővé azt is, hogy a takar- 1929. május 1. szerd. MOHÁM MEG az IGISZET Nagy a felháborodás az ellenzéki sajtóban, mert a földmivelésügyi miniszter nem engedte magát molesztáltatni a lillafüredi fúrások ügyében és nem állott rendelkezésére a nála járt újságíróknak. Mondjuk meg az igazat, az ellenzéki sajtó hónapok óta egyebet sem tesz,mint a hazai forrásfúrások és egyéb mélykutatások ügyét hánytorgatja egy olyan fúrási munkálattal kapcsolatban, amely még nincs befejezve, amelyről nem lehet tudni, eredményes lesz-e vagy sem. Ha a statisztika adataitnézzük, mindenkor a világon úgy van, hogy a kutató frások hetvenöt százaléka eredménytelen. Nálunk egyetlen olyan fúrási munka van, amelyről még nem lehet tudni, eredményes-e, vagy eredménytelen. A tudósok szerint eredményes lesz. De ha eredménytelen lesz is, ami a jövőben dől el, akkor is a hazai fúrások eredményesség szempontjából minden más külföldi hasonló kutatásokkal fényesen kiállják a versenyt. Az ellenzéki újságoknak az volna a kötelességük, hogy megvárják a munkálatok végét. De addig, amíg a mondat végén nincs ott a pont, nem keresik a még meg nem fúrt kút fenekén a botránykövet. Mi annyira hívei vagyunk a kutató fúrásoknak, hogy azt szeretnék, ha az egész országban mindenhol kutatnának. Mert ez értékeket tár fel. Tehát megéri a pénzt és a fáradságot, délután 5 órakor lesz, amikor a belügyi és pénzügyi tárca tárca költségvetése kerültárgyalásra. mány nélkül maradt állatok más vidékre való szállítása is megkönnyíttessék. A 450.000 katasztrális hold kipusztulása óriási számú ember kenyérbeszerzési módjának elvesztését jelenti. Ezt szociális intézkedésekkel kell ellensúlyozni. Az állami közmunkákat a fagyártól sújtott vidékeken kellene központosítani. Erre vonatkozóan az agrárintézmények konkrét javaslatokat terjesztenek a kormány elé. Szükségesnek tartja még, hogy az állam a községek ellenőrzési jogát a legszigorúbban gyakorolja és felesleges kiadásokat ne engedélyezzen. Somssich László gróf szükségesnek tartja, hogy a biztosító intézetek a jégbiztosítási bejelentések határidejét kitolják annyival, amennyivel a növényi élet elkésett. ■Szigeti Pál, Szomjas Gusztáv, Koós Mihály, Rhédely Lajos és Herzfeld Frigyes felszólalása után a szakosztályi ülés elfogadta az előterjesztett indítványokat, Szomjas Gusztávnak és Koós Mihálynak a fagykárosultak olcsó hitelellátásának biztosítására vonatkozó indítványaival együtt. A szakosztályi ülést, amelyen életútképet festettek a felszólalók arról a helyzetről, amelybe a fagykár folytán jutott a magyar mezőgazdaság, Kerpely Kálmán rövid beszéddel zárta be. a rádió szabadegyetem előadása A betegségek elleni bar© a rádióban A Rádió Szabadegyetem május 2-án, csütörtökön délután négy órakor kezdődő műsorát Szabó László, a Városi Színház tagja nyitja meg, aki Simonffy-dalokat énekel. Bevezetőt mond Molnár Imre dr., a Zeneművészeti Főiskola tanára. Ezután Tüdős Endre dr. egyetemi magántanár tart előadást a betegségek elleni védekezésről, megszívlelésre méltó útbaigazításokat és tanácsokat adva mindenkinek. A következő szám ismét Szabó László, ezúttal is Simonffy-dalokat énekel. A műsort Jeszenszky Sándor miniszteri tanácsos felolvasása fejezi be. Munkácsy Mihálynak, a világhírű magyar festőnek életét és művészetét ismerteti a tudós előadó. A rádió készülékét úgy kezelje, hogy mások élvezetét a kisugárzással, fütyüléssel ne zavarja.