Új Barázda, 1929. november (11. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-01 / 249. szám
1929 november 1, péntek ára 12 fillér Hislapest, XI. évf., 249. sz. UJ BARÁZDA / $ ZJ lu *929 NOJJ - l Am . , Mai számunkban tsllakjzsfyjégió-műsor ELŐFIZETÉSI ÁRAB a ma túr földmivelésügyi SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak- Budapest, VIII. kerület, József-körút 5. szám. kiadványokkal és a Rádiós gazdasági előadások" TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József című füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre MaatalaniSi hivatalávol misHanuim 463—07. József 463—08. — Éjszaka: Automata 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy nettó KSWBienever mindennap 140_71. Kiadóhivatal: József 463-09. LEVÉL hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f., CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő, vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal, felvilágosítást minden ügyben. Halottak napja írta sokorópárkai Szabó István országgy. képviselő, v. kisgazda- miniszter Sárguló falevelek, trérütötte avar, lobogó gyertyaláng, fehér virágkoszoru a fejfákon. Ez a temető képe Mindenszentek estéjén. Komorarcú férfiak, bánatoslelkű, feketébe öltözött asszonyok ott keresgélnek a sírok között. Keresnek egyet, kettőt, talán több sírt is, amelyek mindegyikében egy szív porladozik, amely, amíg élt, értünk dobogott, értünk érzett. Minden, minden az elmúlásra emlékeztet, ezt zengi fülünkbe a rezgőnyárfa hulló levele, a szomorúfűz hervadt lombja. Csak a temető kapujának felirata és a bennünk lakozó élőhit melegítő, vigasztaló tana hirdeti, hogy feltámadunk! Igen, fel fogunk támadni valamenynyien, vagy örömre, vagy bura. Ezt Jézus tanította és az evangelkum ,e hitünket ébren tartja. Megnyílnak tehát egykor a sírok, kiszáll belőle az ember, megy, vándorol oda a hatalmasság elé, aki alkotta, aki minden jóval ellátta és törvényt ül egyben felette, miként sáfárkodott a volt javakkal, jutalmat, boldogságot érdemel-e, avagy — rágondolni is borzasztó —, örök kárhozatot. Apró gyertyák lángjaitól megvilágított, az élők kegyeletes érzéseiből az ősz szép virágaival feldíszített, hervadó lombozatú, rigófüttyös temetőnkben andalgom. Megállok egy kereszt előtt. Rajta egy név, amelynek viselője ott porlad a hant alatt. Az, aki nekem mindenem volt, amíg élt, akinek elmúlása oly fájó érzést kelt lelkemben, valahányszor rágondolok. Örökre elnémult, talán már el is porladt a drága ajak, amelyről oly édesen csengett hajdan fülembe a szó: édes, kedves, gyermekem! Fájó érzés és a hit vigasza váltogatja egymást: — Feltámadunk! Édesanyám majd találkozunk! Van egy nagy sír valahol a messzeségben. Nem gyújt senki fölé világot, nincs, aki kegyelettel körül járja. Fegyveres katonák rablóhada állja körül, hét pecsétes zár borítja, vigyáznak rája. Ne is gyújtsatok gyertyát! Nem halott az, akit oda fektettetek, ki fog lépni koporsójából, bárhogy is őrizitek. És ha megjelenik dicsőült alakja, igazságért, jóvátételért harsog hatalmas hangja, mint fogtok megállani előtte, ti sunyi, hazug, rabló fajta?! Pedig ki fog lépni egyszer, az bizonyos. Talán már neik is olyan sokára. Ezeréves testét feldarabolhattátok, kincseit feloszthattátok, de lelke él a mi szívünkben lángoló honszeres. Ssztranyavsszky Sándor dr. államtitkár az oroshászi evangélikus egyijászkészség új felügyelője Sztranyavszky Sándor székfoglaló beszéde Az orosházi ág. hitvallású evengélikus egyházközség csütörtökön délelőtt diszgyűlés keretében iktatta be tisztébe Sztranyavszky Sándor dr. belügyi államtitkárt, akit az egyházközség felügyelőjévé választott meg. Sztranyavszky Sándor államtitkár szerdán este érkezett Orosházára, amelynek népe nagy szeretettel és impozáns ünnepléssel fogadta. Az állomáson az egyházközség nevében Süle Sándor másodfelügyelő, a község nevében pedig Kunos István főjegyző üdvözölte nagy küldöttség élén az államtitkárt, akit négyfogatú hintón bandériummal, ünnepi menetben vittek a városba. Az állomástól tömött sorokban állott sorfalat a nép az evangélikus templomig, amelynek kapujában Kovács Andor esperes igazgató-lelkész fogadta lelkésztársai élén az új felügyelőt. Csütörtökön délelőtt tíz órakor kezdődött az ünnepi istentisztelet az evangélikus templomban, amelyet a hívők teljesen megtöltöttek. Az első padsorokban a megye és a környék előkelőségei foglaltak helyet s számos közéleti kitűnőség. Ott volt Szalay József kerületi rendőrkapitány, Daimel Sándor dr. alispán, Csizmadia András, Jánossy Gábor, Brandt Vilmos, Tóth Pál, Dukay-Takách Géza, Berthóthy Károly országgyűlési képviselők, Beliczey Géza felsőházi tag, Mázor Elemér, a békési egyházmegye felügyelője és még számosan. Az oltári szolgálatot Kovács Andor esperes, igazgató-lelkész végezte, a Az örökkévalóság kertjében Gyújtsunk mécsest minden síron. Ne maradjon sötét egy sem S aki élő, a halottnak Nyugodalmat, üdvöz esdjen Szent leékéjű temetőkért, Ó, de jó ott megpihenni, Éltünk nehéz gondkeresztet* Elfeledni és letenni! Sebzett szívre milyen balzsam, Hallgatni a siri csöndet, Merőn nézni egy-egy fejfát, Egy sirkantot, a jövőnket... így gyógyítod a szív sebét, Mit beléje az élet vert, Mécsvilágos, szépvirágos !•... It csöndü temetőkert... TURCHÁNYI ISTVÁN münkben. Trianonban egy nagy eszményi sír’. Felirata: — Itt nyugszik az ezeréves Magyarország! Egy sötét kor műve, egy megtévesztett hatalmi társaság húzta reá a sötét fátylat. Azóta egy nagy temetőnek látszik a Kárpátok övezte, Adria által nyaldosott Isten kalapjának bokrétája. Örökégő kandeláberek égnek ezen a darab földön a magyar szívekben és a felszökő lángoszlopok betűkbe verődve, ezt a szót vetítik a reménykedő, bizakodó, elszánt magyar tekintetek elé: — feltámadunk! Feltámadunk! A lélek a testtel egybeforrad, valamennyien testvérek, rokonok egymásra találunk. Megitéltetünk és örök boldogság, örökre fennmaradás lesz a béred sok szenvedésedért megcsalt nemzetem, megcsúfolt hazám!