Új Barázda, 1930. október (12. évfolyam, 223-248. szám)
1930-10-01 / 223. szám
GYOMLÁLÁS ,A SZENTGÁLI EMLÉKÜNNEP SZÓNOKAINAK mélységes kegyeletet és igazságokat tartalmazó ünnepi beszédeikre nemcsak azoknak a szive dobbant össze, akik ott, a hősök emlékszobra előtt zuhogó esőben rendületenül állva, hallgatták a szónokokat és áldoztak a megboldogult Vezér emlékének, hanem felfigyelt ezekre a döbbenetes igazságokat tartalmazószavakra az egész ország kisgazdatársadalma is. Nem frázisokat puffogtattak ezek a szónokok és nem hajkurászták az olcsó népszerűséget sem. Az ünnepség komolítságához és az ünneplők között bizonyára ott lebegő megboldogult Vezér emlékéhez méltóan, a maga meztelenségében tárták fel a sivár valót. A szomorú, jelent a maga nagy komolyságában őszintén megmutató tükröt tártak ezek a szónoklatok az agrártársadalom elé és csak a kisgazdatársadalom józanságát, bölcs belátását és politikai érettségét bizonyítja, hogy a megértés, a helyeslés zugó tapsát verték vissza, nemcsak a Szentgált övező bakonyi erdőkoszorúzta bércek, hanem az egész trianoni országhatár is! És csak emeli ennek a kihatásaiban is fenséges szentgáli ünnepnek a komolyságát az, hogy ugyanakkor ,,pártot" alapítottak Békésben. Egy .ilff lapszerkesztő, akinek neve az októvberi forradalomból ismeretes, egy vöröskereskedő, aki mint földmunkásvezér szerepel ott, ahol nem ismerik, valamint a szocialista párt néhány ismert és titkolt tagja, alapítottakmegint „kisgazdapártot“. Tegnap itt, Békésben, holnap talán majd egy másik vállalkozó Reszege-Miskolcon, holnapután meg majd egy harmadik akarnok Debrecenben próbál pártot alapítani és magának kisajátítani a nagyatádi Szabó István által"vésőnek hirdetett és a vasárnap Szentgálon ■ünnepelt kisgazdaprogrammot. Nem féltjük mi sem az eszmét, sem a kisgazdatársadalmat. Az eszme maga, sokkal szebb, sokkal nemesebb, semhogy alkalmas volna az közönséges vásári reklámnak vagy üzleti cégérnek, a gazdatársadalom pedig sokkal komolyabb — lakjék bár a Dunántúlon, vagy a debreceni tanyákon — semhogy megkülönböztetni ne tudná az igazi, komoly, jószándékú, és arra, hivatott politikust — a vásári kóklertól! Nagyatádi Szabó István szelleme és tanai békességet, mregértést, összetartást hirdetnek és tanítanak. Aki pedig ezzel ellentétben egyenetlenséget, széthúzást szít és testvérharcot hirdet, az hívatlan és jogtalan hirdetője a nagyatádi eszméknek és az ilyeneknél minden gazdaember menten megláthatja a lólábat! ÍRÓDEÁK Tizenötezer pengő értékű ékszert loptak Frey Vilmos országgyűlési képviselő lakásáról Esztergomból jelentik. Hétfőn délután Frey Vilmos dr, országgyűlési képviselő esztergomi lakásáról tizenötezer pengő értékű ékszert loptak el. Mialatt a képviselő a fürdőszobában tartózkodott, a nyitott lakásba besurrant tolvaj magával vitte a hálószoba tükrén és szekrényében elhelyezett ékszereket. A rendőrség a tolvaj kézrekeríttésére nagyarányú nyomozást indított és az ország nyomozó hatóságait rádión értesítette a nagyszabású ékszerlopásról. jueerendenlistik u .1 Barázda 1 Budapest, József körút 5. könyvosztályánál Ifi I -Urtfegraa— ■un !■■ I 1.1.......... II ■! IJI i Ikm Az eddig megjelent j| gazdaságii könyvek | VÉGREHAJTOTTA MAGÁN A HALÁLOS ÍTÉLETET... Maró Menyhért, nagykásas halálra ítélt anyósgyilkos kedden délben a pestvidéki törvényszék Sorházában saját ínyéből formált kötélre felakasztotta magát és meghalt Mikor a fogházőr kugndt a cellába, azt hitte, hogy Maró megszökött és csak azután pillantotta meg a sarokban függő holttestét (A „Új Barázda" tudósítójától.) 1928 tavaszán borzalmas gyilkosság történt Nagykátán: Maró Menyhért 30 éves gazdálkodóa mezőn megleste anyósát és 58 késszúrással meggyilkolta. A borzalmas bűntény előzménye az volt, hogy Maró Menyhért a fiatal feleségével is rettentő durván bánt, emiatt a fiatalasszony otthagyta Marót, hazaköltözött az édesanyjához. Maró hosszú ideig járkált hazaköltözött felesége után, azonban mindanynyiszor hiába, mert az asszony hallani sem akart arról, hogy viszatérjen hozzá. Maró ekkor arra gondolt, hogy a folytonos elutasítást bizonyára az anyós sugalmazza a fiatalasszonynak, ezért Maró bosszút forralt az anyós ellen, a mezőn megleste, így történt a szörnyű gyilkosság. A gyilkosság után Maró Menyhértet letartóztatták, annak ellenére, hogy Maró állhatatosan, tagadott. Egy érdekes véletlen azonban mégis bebizonyította Maró bűnösségét. Ugyanis a meggyilkolt öregasszony markában egy csomó emberi hajat találtak. A nyomozó hatóságoknak rögtön az volt a feltevése, hogy az elkeseredett dulakodás során, ami a gyilkoságot megelőzte, az Öregasszony belemarkolt a merénylő hajába. Az öregasszony kezében talált haj csomót vegyvizsgálattal hasonlították össze Maró hajával és megállapították, hogy a két haj azonos. Maró Menyhért a büntető törvényszék kötél általi halálra ítélte. A kegyetlen gyilkos hidegen fogadta a halálos ítéletet. Mint vizsgálati fogoly a pestvidéki törvényszék Főutcai fogházába került, ahol a harmadik emelet egyik cellájában várta, hogy a felsőbb bíróságok elé kerüljön a bűnügye.A vizsgálati foglyoktól tudvalévően nem veszik el a saját ruhájukat. Így történhetett, hogy Maró Menyhért kedden délben a saját ingéből kötelet formált és azzal a két méter magas fűtőtestre felhurkolta magát. Miden délben a fogházőr benyitott a cellába, első pillanatra azt hitte, hogy Maró valahogyan elszökött; ekkor pukintotta csak meg a fogházőr a sarokban függő holttestet. Maró Menyhért holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték, így fejeződött be a nagykátai gyilkos bűnügye: a halálos ítéletet, melyet a bíróság kiszabott reá, a vizsgálati idő letelte előtt a maga végrehajtotta. . Mezőgazdasági kartel megszerk nézését ajánlotta Kozma Jenő a búzaválság megoldására (Az ,,Új Barázda" tudósítójától.) Az Egységes Községi Polgári Párt-és a Polgári Egység Clubja, hétfő esti évadnyitó összejövetelen a vacsora alatt Kozma Jenő országgyűlési képviselő, a párt elnöke nagyszabású beszédet tartott, amelynek második részében behatóan foglalkozott a mezőgazdasági termelési válsággal s annak kiküszöngési lehetőségeivel. — A főváros közgazdasági politikusa — mondotta többek között Kozma Jenő — nem mehet el szó nélkül annak a jelenségnek a láttán, ami ma mezőgazdaságunkban dúl, rombolva vagyonokat, exisztenciákat. Annál kevésbé mehetünk el szó nélkül e válság mellett, mert a főváros közgazdasági élete tulajdonképpen és szükségképpen a vidék és a mezőgazdaság egészséges vérkeringés útján nyeri el éltető erőit, táplálékát. Lehetetlen észre nem venni ezt a gazdasági csapást, hiszen a fővárosi ipartelepek, az ipar és kereskedelem gazdasági megbénulásának elsősorban ott kell keresni az okait. Néhány számszerű, való adattal kiváltom illusztrálni ezeket az állításokat, amelyek az elmúlt évek termelési és értékesítési adatárból szűrődtek le. — Ki ne emlékezne — folytatta. — azokra a mosolygó arcokra, amelyek ebben a fővárosban köszöntötték egymást, amikor a 30 pengős búzaárak érvényesültek. Volt üzlet, fizetett a gazda a kereskedőnek. Iparosnak, forgott a pénz és cserélődött az áru. Pénz ütötte a gazda márkát, de a kereskedőét. is. A mai 12 pengős búzaárak mellett a kétségbeesett mezőgazda keserűen gondol arra, hogy melyik fizetnivalóját fedezze a csekély búzaárból, hiszen magára a termelési költségekre is ráfizet. Ennek a helyzetnek a termelés, értékesítés és az ország közgazdasági életének csődjéhez kell vezetni. — Nem habozom kijelenteni, hogy ennek a helyzetnek a megjavításához nem elég a taletta. — 241 ipari és kereskdelmi kartellel szemben áll a kartelnéküli agrárérdekeltség, amely a mai kötött gazdálkodási rendszer mellett, nem tud keresni máson, mint a dohányon, a cukron, a szeszen és a tejen, másra, mint említettem, ráfizet. Nem tudom elképzelni másképpen ebből a helyzetből a kiutat — folytatta — mint hogy az ipari és kereskedelmi karnerekkel szemben létesíteni kell egy mezőgazdasági kartelt, illetve valamely ehhez hasonló szervezetet. Ez a kartel azonban nemcsak az agrártársadalomnak tesz hasznára, hanem ebből élni fog, sőt felvirágzik az ipar és kereskedelem, az egész ország. Kozma Jenő ezután feszült érdeklődés mellett azt fejtegette, hogyan képzeli el a mai gabonaválságból ezt a kibontakozást. — Nem egy uj haditörvénnyel, nem új hivatalnoksereggel, hanem meghagynám az egész lebonyolítást a gabonakereskedelem kezén, mert ők értenek hozzá és e téren százados tapasztalataik vannak. Annak a gabonaközpontnak vagy bárminek nevezem, tulajdonképpen csak a búza szelektálása volna a feladata. Ha ezzel az említett gabonaközponttal a kezembe tudom tartani azt, hogy milyen búzát eresztek ki az országból, visszaszereztem a magyar búza régi hírnevét, de egyúttal három év alatt ki tudom cserélni kifogástalanra az ország vetőmagját is. — Ezzel az itt vázolt reformmal egyszerre felfrissül az egész magyar élet vérkeringése, nem szabad tehát tovább balettával kísérletezni. A nagy érdekességű előadást a párt és a klub egybegyűlt tagjai, köztük számos főrend és országgyűlési képviselő, élénk tetszéssel fogadták. 1930 október 1, szerda Hogyan lehet nyerni a m. kir. osztály sorsjátékon? Ezen sokan törték már a fejüket és töprengenek állandóan Feltétlen bizonyosság nincs, számítás nem is lehet, de szerencse, esély . . . az van és biztos a reménység! Minél több sorsjegyszámmal van érdekelve, annál nagyobb a valós siffstiffért, annál több a nyerési esélye! Ezért vesznek nemcsak egy sorsjegyet, hanem — aki csak teheti — több sorsjegyszámmal vesz részt a sorsjátékban és úgy növeli a nyerési esélyét és fokozza a reményét. Tanácsos most az első osztálynál megszerezni a sorsjegyeket, mert egy későbbi osztályhoz való vásárlásánál az előző, lejátszott osztályok árait is meg kell fizetni. 24.003 sorsjegy, 42.000 nyeremény és 1 jutalom, tehát minden második sorsjegy nyer! Főnyeremények: 300 ezer, 200 ezer, 100 ezer, 50 ezer, 40 ezer stb. pengő készpénz. A nyeremények összege közel 8 millió pengi Sorsjegyek a hivatalos árakon: 71 = 24 P,Vs=12 P, 74=6 P, Ys - 3 P, az összes árusítóknál! Megalakult az of osszírák Marmámy Bécsből jelentik. Miután úgy a nagynémetek, mint a gazdaszövetség fenntartotta, álláspontját és távol tartja magát a kormányalakítástól, a dezignált kancellár következőképpen állíttatta össze kormányát: Vaugoin miniszterelnök és hadügyminiszter, Schmitz alkancellár és népjóléti, Scipel dr. külügy, Starhemberg herceg belügy, Hueber igazságügy, Thaler földművelésügy, Czermák közoktatásügy, Judit dr. pénzügy, Heinl kereskedelmi. .A nemzetgyűlést valószínűleg rövidesen feloszlatják és az új választásokat előreláthatóan november 16-ára írják ki. Hivatalosan jelentik: Az újonnan alakult kormány letette a hivatali esküt a köztársasági elnök kezébe.