Új Barázda, 1931. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-01 / 26. szám

lapitnk­ mai ára 12 fillér­­r*r.7. n­y. oldal 1931 február 1, vasárnap Budapest, XIII. évf., 26. sx„ 1JIBAMZM ELŐFIZETÉSI Árak a m­. t.k­. földművelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szak­kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című­ füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő f10 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 fő vasárnapokon 12 fillér.­­ Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. FŐSZERKESZTŐ: SCHANDL KÁROLY dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­­ Budapest, VIII. kerület, József-körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07. József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉL­­CÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP A kibontakozás utján írta Schandl Károly Ma nagyon sok bölcs futkos falun és városban egyaránt. Mind tudja, mit nem kellett volna megtenni s mi nem helyes. Biztatják a kormányt, gondoskodjék erről is, arról is. A me­gyebizottság lelkesedéssel fogadja el a határozatot, hogy a kormányt fel­hívják, tegyen meg mindent a jövő termés értékesítése érdekében. Az em­ber elbámul a sok bölcseség hallatára. Csak azt nem mondja egyik nagy­­férfiú sem, mit és hogyan kell tenni. Ne vegyék hát rossz néven, ha ön­kéntelenül is összehasonlítjuk csekély­ségükkel Bethlen István grófot, aki viszont szorgalmasan dolgozik, hogy a válságból kivezető intézkedések meg­történjenek. Én jól tudom, hogy a párt­al­aki­tások sorozatát a képviselőségre áhítozó jelölt urak tenyésztik ki s és ezért a választások után sokkal keve­sebb lesz „a kisgazdamozgalom." Megint csak kevesen maradunk, akik a kisgazdák ügyeivel továbbra is szor­galmasan vesződünk. De addig se kell félteni azt a józanul gondolkodó falusi polgárt. Összehasonlítja magában a szónokló és ígérgető urakat azzal a Bethlen István gróffal, aki nagy te­kintéllyel és határozott tervszerűség­gel egyengeti útját a gazdasági ki­bontakozásnak. Hiszen jól tudjuk,, hogy a leghatá­sosabb módszer, — a nagyobb piac, a nagyobb vámterület, a magyar-osztrák vámterület — a mai európai politikai viszonyok mellett egyik napról a má­sikra nem érhető el. Sok más ese­ménynek kell közben bekövetkezni, hogy ez a lehetőség időszerű legyen. De ha a közönséges vámszerződésnél szorosabb kapcsolat létesül Magyaror­szág és Ausztria között a szomszédság jogcímén, már az is nagy lépés lesz a gazdasági válságból való kibonta­kozás felé! A tavaszra kedvező gazdaságpoli­tikai eseményeket várunk. Ausztriá­val a magyar mezőgazdasági ter­ményekre és az osztrák iparcik­kekre nézve kedvezményes ki- és behozatal lehetőségét várjuk na­gyobb mennyiségben. A szorosabb vámpolitikai kapcsolat előnyeit fel­tétlenül előnyösen fogja érezni a magyar falu népe. Németországgal állategészségügyi egyezmény meg­kötését várjuk, mely viszont állat­­kivitelünk fokozását s ezzel állat­áraink tartását eredményezheti. Ha ehhez Olaszország részéről agrár­­kivitelünk további megkönnyítése járul, akkor valóban nyugodtabban nézhetünk az új gazdasági évad felé. Ezeket az eredményeket Bethlen István harcolja ki, akinek személyé­hez fűződik mindaz a siker, mely a római, berlini és bécsi látogatások nyomán az egész világsajtóban visz­szatükröződött. A kisgazda- és földművespárt bűnt követne el az ország, de első­sorban a válságban lévő földművelő polgárság ellen, ha a kibontakozás útján nem követné vezérét lelkiis­meretes meggyőződéssel. S az a kis­gazda, aki ebben az országmentő munkában nem a vezér mögé sori­után fut, önmaga és osztálysorsosai ellen cselekszik. Hisszük, hogy a magyar kisgazdatársadalomban ezekben a sorsdöntő órákban, nem is akadnak ilyen kiskorúak, mert az az idő már elmúlt, mikor a magyar falu népét hordószólamokkal föl lehetett ültetni. yi KORMÁNYZÓNÉ A SZEGÉNYEKÉRT A családok és gyermekek tízezreit látta el élelmiszerrel és ruhával Horthy Miklósné nyomor­enyhítő akciója A népjóléti minisztérium pontos kimutatása arról, hogyan segélyezték Budapesten és a vidéken a nyomorgókat illetékes helyről a következőkben tájékoztatták a Magyar Távirati Iro­dát a népjóléti miniszter vezetése alatt álló nyomorenyhítő­ akció eddigi működéséről. Minden vármegyében és minden vá­rosban megalakult a nyomorenyhitő­­a­kci­ő intézősége, ugyanígy a kisebb községekben igen sok helyen. A főváros területén fokozott mér­tékben folyik jelenleg is az akció. Összesen­­ 17.000 gyermeket étkeztetnek részint a fővárosi, részint az ál­lami és magániskolákban, valamint az óvodákban. A felnőttek számára hasonló akció folyik. A I­X. kerületi elöljáróságokban 12.000 eset­ben történt ilyen gondoskodás. A kü­lönféle más intézmények 2592 esetben, az állami munkaközvetítő hivatal pe­dig 308 esetben gondoskodik a szegé­nyek étkeztetéséről. Ezenkívül 5000 ember számára adnak ebédet oly mó­don, hogy az illetők, akik azt igénybe veszik, egész hétre 1 pengő 60 fillért fizetnek, így tehát összesen a fővá­rosban 37.500 egyén veszi igénybe az étkeztetési akciót. Az Országos Stefánia Szövetség védőintézetei által különösen azoknak az anyáknak, akiknek csecsemői van­nak, 5000 személy számára osztatott ki ingyen­­ej. Ezenkívül még 600 olyan csecsemőt táplálnak, akit az anya maga táplálni nem tud. 2500 garnitúra csecsemőkelengyét osztottak szét. A kormányzotté­r főméltósága 14.000 gyermeket látott el ruha­neművel. Az akciót főkép az iskola-nővéri in­tézmény végzi. 15.000 gyermek szá­mára osztottak ki részint új cipőt, ré­szint pedig meg­talpaltatták a régieket. A­­máltai lovagrend hetenkint 1500 kilogramm kenyeret oszt szét az elöl­járóságok révén. Ezenkívül van 18 f m­elegedőszoba, ahol levest és kenye­ret osztanak. A melegedőszobák igény­­bevétele semmiféle igazoláshoz kötve nincsen. A középosztályhoz tartozó leányokat és asszonyokat háziiparban foglalkoz­tatják, akik kórházak, szegényházak és árvaházak részére készítenek fehér­­neműeket. A kormányzóné ő főméltósága által szétosztatott 450 vagon fa a szegény lakosok között. Ennek az adománynak legutolsó részlete februárban kerül szétosztásra. Ugyancsak a kormányzat lé­r fő­­méltósága osztatott szét 80.000 kilogramm lisztet és 8000 ki­logramm zsírt. 4000 család ré­szesült ebben a jótéteményben. Kiosztásra került még 100 vagon szén, 50 vagon burgonya; előbbiben 10.000, az utóbbiban 5000 család ré­szesült A kormányzóné Őfőméltósága­ által osztatott szét továbbá 2500 kilogramm vadhús és 1200 liter bornak megfelelő értékű zsír és hús. Ezenkívül a kormány­zóné Őfőmél­tósága szétosztatott felnőttek számára 1000 darab ruhaneműt a kerületi elöl­járóságok igénybevételével. Ezenkívül még a kerületi elöljáróságoknak 6.500.000 pengő áll rendelkezésre se­­gélyezés céljaim. A főváros területén összesen 114.6000 ember segé­­lyeztetett különböző módon. Hasonló segélyezést folytat a nép­­jóléti minisztérium az ország vala­mennyi vármegyéjében, különösen a határszéli vármegyékben, ahol na­gyobb ínség mutatkozik, így különö­­­­sen azokon a területeken, ahol a múlt nyáron nagy aszály volt. Mindazon­által leginkább Budapest vidéke az a hely, ahol különösen szükség van nagy­obb szabású segítségre. A mi­nisztérium különösen segélyezte Pest-, Békés-, Csongrád-, Csa­­nád-, Zala-, Borsod-, Gömör- és Jásznagykunszolnok vármegyé­ket, de segélyezte a többi vármegyéket is. A városok közül a legnagyobb te­vékenységet Győr fejtette ki, azon­ban ott az igények még mindig na­gyok. A minisztérium ezenkívül szét­osztott 2700 gyermekruhát, 6000 pár cipőt, 1000 férfiruhát, 1500 férfi.

Next