Új Barázda, 1931. február (13. évfolyam, 26-48. szám)
1931-02-01 / 26. szám
lapitnk mai ára 12 fillérr*r.7. ny. oldal 1931 február 1, vasárnap Budapest, XIII. évf., 26. sx„ 1JIBAMZM ELŐFIZETÉSI Árak a m. t.k. földművelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások" című füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő f10 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 fő vasárnapokon 12 fillér. Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. FŐSZERKESZTŐ: SCHANDL KÁROLY dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, VIII. kerület, József-körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07. József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP A kibontakozás utján írta Schandl Károly Ma nagyon sok bölcs futkos falun és városban egyaránt. Mind tudja, mit nem kellett volna megtenni s mi nem helyes. Biztatják a kormányt, gondoskodjék erről is, arról is. A megyebizottság lelkesedéssel fogadja el a határozatot, hogy a kormányt felhívják, tegyen meg mindent a jövő termés értékesítése érdekében. Az ember elbámul a sok bölcseség hallatára. Csak azt nem mondja egyik nagyférfiú sem, mit és hogyan kell tenni. Ne vegyék hát rossz néven, ha önkéntelenül is összehasonlítjuk csekélységükkel Bethlen István grófot, aki viszont szorgalmasan dolgozik, hogy a válságból kivezető intézkedések megtörténjenek. Én jól tudom, hogy a pártalakitások sorozatát a képviselőségre áhítozó jelölt urak tenyésztik ki s és ezért a választások után sokkal kevesebb lesz „a kisgazdamozgalom." Megint csak kevesen maradunk, akik a kisgazdák ügyeivel továbbra is szorgalmasan vesződünk. De addig se kell félteni azt a józanul gondolkodó falusi polgárt. Összehasonlítja magában a szónokló és ígérgető urakat azzal a Bethlen István gróffal, aki nagy tekintéllyel és határozott tervszerűséggel egyengeti útját a gazdasági kibontakozásnak. Hiszen jól tudjuk,, hogy a leghatásosabb módszer, — a nagyobb piac, a nagyobb vámterület, a magyar-osztrák vámterület — a mai európai politikai viszonyok mellett egyik napról a másikra nem érhető el. Sok más eseménynek kell közben bekövetkezni, hogy ez a lehetőség időszerű legyen. De ha a közönséges vámszerződésnél szorosabb kapcsolat létesül Magyarország és Ausztria között a szomszédság jogcímén, már az is nagy lépés lesz a gazdasági válságból való kibontakozás felé! A tavaszra kedvező gazdaságpolitikai eseményeket várunk. Ausztriával a magyar mezőgazdasági terményekre és az osztrák iparcikkekre nézve kedvezményes ki- és behozatal lehetőségét várjuk nagyobb mennyiségben. A szorosabb vámpolitikai kapcsolat előnyeit feltétlenül előnyösen fogja érezni a magyar falu népe. Németországgal állategészségügyi egyezmény megkötését várjuk, mely viszont állatkivitelünk fokozását s ezzel állatáraink tartását eredményezheti. Ha ehhez Olaszország részéről agrárkivitelünk további megkönnyítése járul, akkor valóban nyugodtabban nézhetünk az új gazdasági évad felé. Ezeket az eredményeket Bethlen István harcolja ki, akinek személyéhez fűződik mindaz a siker, mely a római, berlini és bécsi látogatások nyomán az egész világsajtóban viszszatükröződött. A kisgazda- és földművespárt bűnt követne el az ország, de elsősorban a válságban lévő földművelő polgárság ellen, ha a kibontakozás útján nem követné vezérét lelkiismeretes meggyőződéssel. S az a kisgazda, aki ebben az országmentő munkában nem a vezér mögé soriután fut, önmaga és osztálysorsosai ellen cselekszik. Hisszük, hogy a magyar kisgazdatársadalomban ezekben a sorsdöntő órákban, nem is akadnak ilyen kiskorúak, mert az az idő már elmúlt, mikor a magyar falu népét hordószólamokkal föl lehetett ültetni. yi KORMÁNYZÓNÉ A SZEGÉNYEKÉRT A családok és gyermekek tízezreit látta el élelmiszerrel és ruhával Horthy Miklósné nyomorenyhítő akciója A népjóléti minisztérium pontos kimutatása arról, hogyan segélyezték Budapesten és a vidéken a nyomorgókat illetékes helyről a következőkben tájékoztatták a Magyar Távirati Irodát a népjóléti miniszter vezetése alatt álló nyomorenyhítő akció eddigi működéséről. Minden vármegyében és minden városban megalakult a nyomorenyhitőakciő intézősége, ugyanígy a kisebb községekben igen sok helyen. A főváros területén fokozott mértékben folyik jelenleg is az akció. Összesen 17.000 gyermeket étkeztetnek részint a fővárosi, részint az állami és magániskolákban, valamint az óvodákban. A felnőttek számára hasonló akció folyik. A IX. kerületi elöljáróságokban 12.000 esetben történt ilyen gondoskodás. A különféle más intézmények 2592 esetben, az állami munkaközvetítő hivatal pedig 308 esetben gondoskodik a szegények étkeztetéséről. Ezenkívül 5000 ember számára adnak ebédet oly módon, hogy az illetők, akik azt igénybe veszik, egész hétre 1 pengő 60 fillért fizetnek, így tehát összesen a fővárosban 37.500 egyén veszi igénybe az étkeztetési akciót. Az Országos Stefánia Szövetség védőintézetei által különösen azoknak az anyáknak, akiknek csecsemői vannak, 5000 személy számára osztatott ki ingyenej. Ezenkívül még 600 olyan csecsemőt táplálnak, akit az anya maga táplálni nem tud. 2500 garnitúra csecsemőkelengyét osztottak szét. A kormányzottér főméltósága 14.000 gyermeket látott el ruhaneművel. Az akciót főkép az iskola-nővéri intézmény végzi. 15.000 gyermek számára osztottak ki részint új cipőt, részint pedig megtalpaltatták a régieket. Amáltai lovagrend hetenkint 1500 kilogramm kenyeret oszt szét az elöljáróságok révén. Ezenkívül van 18 f melegedőszoba, ahol levest és kenyeret osztanak. A melegedőszobák igénybevétele semmiféle igazoláshoz kötve nincsen. A középosztályhoz tartozó leányokat és asszonyokat háziiparban foglalkoztatják, akik kórházak, szegényházak és árvaházak részére készítenek fehérneműeket. A kormányzóné ő főméltósága által szétosztatott 450 vagon fa a szegény lakosok között. Ennek az adománynak legutolsó részlete februárban kerül szétosztásra. Ugyancsak a kormányzat lér főméltósága osztatott szét 80.000 kilogramm lisztet és 8000 kilogramm zsírt. 4000 család részesült ebben a jótéteményben. Kiosztásra került még 100 vagon szén, 50 vagon burgonya; előbbiben 10.000, az utóbbiban 5000 család részesült A kormányzóné Őfőméltósága által osztatott szét továbbá 2500 kilogramm vadhús és 1200 liter bornak megfelelő értékű zsír és hús. Ezenkívül a kormányzóné Őfőméltósága szétosztatott felnőttek számára 1000 darab ruhaneműt a kerületi elöljáróságok igénybevételével. Ezenkívül még a kerületi elöljáróságoknak 6.500.000 pengő áll rendelkezésre segélyezés céljaim. A főváros területén összesen 114.6000 ember segélyeztetett különböző módon. Hasonló segélyezést folytat a népjóléti minisztérium az ország valamennyi vármegyéjében, különösen a határszéli vármegyékben, ahol nagyobb ínség mutatkozik, így különösen azokon a területeken, ahol a múlt nyáron nagy aszály volt. Mindazonáltal leginkább Budapest vidéke az a hely, ahol különösen szükség van nagyobb szabású segítségre. A minisztérium különösen segélyezte Pest-, Békés-, Csongrád-, Csanád-, Zala-, Borsod-, Gömör- és Jásznagykunszolnok vármegyéket, de segélyezte a többi vármegyéket is. A városok közül a legnagyobb tevékenységet Győr fejtette ki, azonban ott az igények még mindig nagyok. A minisztérium ezenkívül szétosztott 2700 gyermekruhát, 6000 pár cipőt, 1000 férfiruhát, 1500 férfi.