Új Barázda, 1932. április (14. évfolyam, 79-83. szám)
1932-04-17 / 80. szám
6 JI BARÁZDA 1932 április 17. vasárnap V is szinte* sorok: 1. A naptárból tudjuk csak sajnos, hogy az van. 6. Sok betegséget okozhat, ha nem tiszta. 11. Ilyen ló is van. 12. Felvidéki városka. 13. Zenei hang. 15. Amerikaitartomány. 17. Kötőszó. II. Kis hely. 20. Nagyközség. 21. A kisgyermek, ha éhes. 22. Eldug. 24. Időmutató. 25. A szabó és varrónő. 26. Török hadvezér. 28. Kereskedelmi alkalmazott. 29. Sok járja a falvakat. 30. A 13. függ. ellentéte. 82. A rózsáé kellemes. 35. Országút szélén van. 36. Közintézmény. 38. Dalmát város. 39. Visszafelé, a bajorok leülő nősen szeretik. 40. Német kikötőváros. 42. „Állomás" franciául. 43. Tetteink rugója. 44. A gályarabok egész életükön át viselik. 48. Azonos mássalhangzó. 47. Visszafelé: egyszer mindegyik végetér. 48. Női név. 50. Csodalámpás. 51. A feldarabolt disznó egy része( népiesen). Függőleges sorok: 1. Hindu író. 2. Karddal párbajozik. 3. Török rang. 4. Bibliai név. 5. Vallásfelekezet 6. Női név. 7. Postai elismervény. 8. Védve. 9. Rag. 10. Előkelő pesti cukrászda. 14. A paradicsomkert más neve. 16. Sokiig tartott ez éven. 17. Spanyol név. 19. Nem régi város. 21. Leányok kajdisze. 23. Ingatlan. 25. Modern zeneszerző. 27. Csoport. 28. Ilyen rajz is van. 80. Minden kávéházban van. 31. Nem múlandó. 33. A gazda, ha beérik a termés. 34. Csak ilyen árut vásároljunk. 86. Híres torony Kassán. 37. Minden lánynak akad. 40. Állami ítéletvégrehajtó ivóit. 41. Fizikai fogalom. 44. Bánky Vilma filmszínésznő ,férjének neve. 45. Visszafelé: a fej része. 47. Mindig azvan. 49. Nem fő. Az Uj Barázda 189. keresztrejtvényének a megfejtése a következő . Vízszintes sorok: 1. Bor, 4. Aha, 7 Eredendő bűn, 10. Ma, 11. Bó, 12. Velő, 14. Ili, 16. Após, 19. Ica, 20. Krudi, 22. Hl, 23. Vő, 24. El, 25. Ba, 27. Et, 28. Sántán, 29. Civis, 80. El, 31. Er, 33. Se, 34. In, 36. Tas, 38. Arasz, 41. Erő, 42. Apor, 44. Trl, 45. Szám, 46. Áá, 48. Ur, 49. Tompa Mihály, 52. Arc, 53. Dúc. Függőleges sorok: 1. Benő, 2. Oda, 3. Be, 4. Ad, 5. Bőr, 6. Altos, 7. Evezős lapát, 8. Nílus, 9. Népies irány, 12. Vív, 13. La, 14. Ir, 15. Id, 17. Ól, 18. Alt, 20. Klára, 21. Írisz, 24. Élne, 26. Ave, 30. Eta, 32. Karóm, 35. Nem, 37. Ló, 89. Bt, 40. Si, 41. Er, 43. Ráma, 45. Srác, 47. Ápr., 48. Uhn, 50. Ae, 51. Id. Borsolásunkon nyertesek lettek: ifj. Tető Antal Bábasebes (sorsjegy), ifj. Tüske Máténé Tataháza (sorsjegy), Takács Rezső Hegyoszló (egy nagy doboz Morisson-borotvakrém), Ifj. Svolozsváry Imre Tiszaháza (egy nagy doboz Kaliment-cukonka), Kutka Margit Budapest (egy nagy doboz I’ilavin fenyőfürdő), Dávid Miklós Kisrákos (Üstökös bőrápoló). Az Ur Barázda 191. keresztrejtvénye 1 1 2 3 45 1 1 17 8 9 10 881 n !ü 12m 131410I5 11 161m 17 18 1191■ 20i n2111 22 23H24 |jg 25 26 271 0 28 HHf 291 §sn 30 31n §§ 32 33 34 35 n 36 37m 38 39 g§ 40 41 142 430 44 45 46 n 1"H 48 49n i 500151 Rejtvénypályázatunk jövő heti jutalmai: Sorsolásunkon a sorsjegy nyertesek részére a sorsjegyjutalmat Qífii Légiás Leóiért tn. kir. osztálysorsjegyfőárusító és sokszorosító irodától (Budapest, Horthy Miklósút 15.) elküldöttük. ■00.000 gazda szereti, mert festi, puhítja, konzerválja a lószerszámot, csizmát, bakkancsot az Üstökös folyékony bőrápoló, a szardítsáp gyógyszere Gyártja: Sárkány Vegyitermék-Vállalat Budapest, VII., Damjanich-utca 23. A. Rejtvénymegfejtőink között egy Üstökös bőrápolót sorsolunk ki. I MEGBOROTVÁLKOZHAT ! Rejtvény megfejtőink között egy nagy doboz Morissont sorsolunk kiff WLOTtpS i 1m B B&gj” ■ g ■ $ FEOVCllLflTTQl |p ^■Sjj I melyből hetenkint egg m£y doboztal osztant ki. Így Dohányzásból eredő kellemetlenségek, valamint köhögés, rekedtség ellen, a légiutak fertőtlenítésére K A L I M E N TOVOOY CUKORKÁT használjon. A rejtvényeink helyes megfejtői között egy ^családi doboz|kalimen^j|yag^cukOTlmtj?or3olunkJn__ 1932 április 17. vasárnap ÚJ BABÁÉBA Csillagászaté Kirándulás az égdord Falu, Malui, Nap, bolygók forgása és lauringésa a világűrben.j fölt melege és kora Régi tapasztalat, hogy a Föld belseje felé haladva, a hőmérséklet egyre emelkedik. Körülbelül 30 méterenként 1 fokkal. Ez az adat természetesen csak a legfelsőbb rétegekre vonatkozik s itt se ugyanaz mindenütt. Hogy aztán a Föld 1elseje felé egyre jobban haladva, a hőemelkedés miként megy végbe, az előttünk ismeretlen. Kétségtelen, hogy vagy száz kilométer mélységben már óriási melegnek kell uralkodnia. A belső mély rétegekből vezetés útján állandóan hő áramlik a külső hidegebbek felé egész a felületig, ahonnan aztán kisugározódik a világűrbe. A Föld állandóan leül, azonban ma már tudjuk, hogy a felület felé áramló hőnek csak egy jelentéktelen része, ötöde sem ered ebből a lehűlésből. A legtöbbje radioaktív eredetű. Tudósok értékelése szerint a Föld kora négy-ötmilliárd év lehet, a földi élet létezését pedig egy milliárd évre becsülik. K1 sápadt Hold Hogy a Földet, mint égitestet szemlélhessük, hagyjuk el gondolatban s kívülről, távolból tanulmányozzuk. Amint emelkedünk, egyre ritkább levegőrétegeikbe kerülünk, majd észrevétlenül belekerülünk az üres térbe. Csak egy-egy meteor suhan el melléjünk. A Föld lassan teljes egészében kibontakozik, jól kivehetjük gömbalakját s rajta szárazföldjeit és tengereit, amennyiben a felhők ezt üveg nem gátolják. A Föld felületének valamivel több, mint a fele ugyanis állandóan felhőbe van burkolva. Merre menjünk? Legjobb lesz, ha egyelőre megállapodunk örökös kísérőnkön, a Holdon, mely valamennyi égitest közül a legközelebb van hozzánk. Távolsága 88-1.000 km, ami kereken 00 földsugárnak fele meg. Vagyis harminc Földet kellene egymás mellé rakni, hogy a két égitest közötti távolságot kitöltsük. Az óránként 500 kilométerrel száguldó repülőgépnek egy hónapra volna szüksége odaérni, a fénysugár azonban 1,3 másodperc alatt teszi meg ezt az utat. Hogy elhagyott hazánkat jobban szemmel tarthassuk, helyezkedjünk el a Hoki krátereinek egyikén, melyekben ugyancsak válogathatunk. A Hold helyzete a Földhöz képest ugyan nem változatlan, amennyiben ellipszisalakú pályán kering körülötte, eközben azonban állandóan egyazon oldalát fordítja anyabolygója felé s ez eredményezi azt, hogy a Hold egy és ugyanazon a helyen mozdulatlannak látszik. Ennél azonban sokkal megkapóbb lehet a felhők játékát követni, miként borítják be azok a Föld más és más részeit, valamint azt, mint bukkannak fel a Földkorong egy szélén uj és uj alakzatok s mint tűnnek el a láthatók a másik szélen. Mindez bizonyára jól kivehető, hiszen a Föld onnan négyszer akkorának látszik, mint amilyennek mi a Holdat látjuk. 12 óra alat a Föld képe teljesen megváltozik. Ez a Föld tengely forgásásak a következménye. . Bár a Föld forgása aránylag igen lassú, hiszen 24 órára van szükség, hogy egyszer forduljon meg tengelye körül, mégis óriási nagysága következtében felületének egyes részei igen nagy sebességgel mozognak. Ez a sebesség természetesen legnagyobb az egyenlítő táján, közel 1700 km. óránként. A pólusok felé haladva fokozatosan egyre csökken. Ennek a sebességváltozásnak a hatása ki is mutatható a Föld felületén mozgó testeken, így elsősorban a légköri és a tengeráramlatokon, melyeknek irányváltozását vonja maga után. * Lassovszky: Világrendszerek nyomán. Magyar Szemle Kincsestára. A Hold 384.000 kilométerre van tőlünk. Sokan nemcsak a pontszerűnek látszó csillagok óriási távolságának, hanem ennek a csekély néhány kilométernek a hallatára is kétkedve csóválják fejüket Hogyan is lehetne valaminek a távolságát meghatározni, amit meg se közelíthetünk? Ugyanazon elv szerint, ahogy a mérnök határozza meg a távolságát például egy toronynak, melytől valami akadály, tegyük fel, folyó választja el. Ebben az esetben a mérnök a folyón innen kitűz egy vonalat s ennek hosszát igen pontosan leméri. Azután megállapítja, hogy ennek az alaptávolságnak a két végpontjából nézve a torony iránya milyen szöget zár be az alapul kitűzött távolsággal. A magasság kiszámítása így nagyon egyszerű feladat. A Hold átmérője 3476 km, vagyis valamivel több a Föld átmérőjének a negyedénél. Ha a Földet 1 méter átmérőjű gömbbel ábrázoljuk, akkor a Holdnak egy 27 centiméteres golyó felelne meg. A Földhöz hasonlóan más bolygóknak is van holdjuk, illetve vannak holdjaik, de egy sincs, mely aránylag olyan nagy volna anyabolygójához képest, mint ez a mi esetünkben van. A Föld és a Hold akár kötősbolygóknak is tekinthetők. Kis élet forrása a Nap A Föld kering egy ránk nézve rendkívül nagy fontossággal bíró égitest, a Nap körül. A Nap a fény, a hő, a mozgás, az élet forrása. Ha a Nap megszűnnék ontani áldó sugarait, éjjeli sötétség lepné el a Földet, minden élet kialudna rajta s a teljes mozdulatlanság és a dermesztő hideg világa borulna rá. A gyertya lángja és a villanykörték izzása, a fa és szén melege, a malmokat hajtó szél, a hajókat hordozó folyó, a földet megtermékenyítő eső, gőzgépeink mozgása, az autók és a repülőgépek száguldozása, mind, mind a Nap hősugarainak köszöni létezését. S miként a Földre, ugyanilyen nagy fontossággal bir a Nap a többi bolygóra nézve is, melyek körülötte keringenek s melyekkel együtt alkotja a Naprendszert. A Nap a hozzánk legközelebb lévő csillag. Ha nagysága a Mindenség többi csillagjáéval összehasonlítva csak középszerű is, óriásinak kell azt mondanunk, ha a Földdel vagy a Holddal állítjuk szembe. Távolsága tőlünk 149.450.000 kilométer. Hogy erről az óriási távolságról némi fogalmat nyerjünk, gondoljunk arra, hogy ha ezt az utat óránként 100 km sebességgel megállás nélkül rohanó vonattal akarnék megtenni, 110 évre volna szükségünk. (Egy kiváncsi amerikai még azt is kiszámította, hogy a vasúti jegy 3.120.000 dollárba kerülne.) A sebes fénynek 499 másodpercre, vagyis valamivel több mint nyolc percre van szüksége ennek a távolságnak a megfutására. A Nap látszólagos nagysága alig több, múlt a Holdé, sőt olykor (pl. teljes napfogyatkozáskor) az utóbbi teljesen eltakarja a Nap korongját. Hogy ez megtörténhetik, az e két égitest távolságának nagy eltérésében leli magyarázatát. Valójában a Nap 13590.000 km átmérőjű, ami több, mint százszorosa a Föld átmérőjének. Ha egy olyan nagy üres gömböt képzelünk, amekkora a Nap s a Földet ennek közepébe helyeznék, a Hold még mindig kényelmesen végezhetné bene keringését. A Nap óriási tömegének következtében felületén sokkal nagyobb a nehézségi erő, mint a Földön. Egy kilogramm súlya a Nap felületén 28 kilogramm s olyan órának az ingája, mely nálunk egyet leng egy másodperc alatt, ott ugyanazon idő alatt ölöt lengene. Középtermetű ember súlya ki- 3