Új Barázda, 1932. június (14. évfolyam, 93-101. szám)
1932-06-02 / 93. szám
1532 június 2. csütörtök (JJBAMIM Károlyi Gyula gróf miniszterelnök őszinte örömének adott kifejezést, hogy a Tiszántúl képviseletében jöttek hozzá az egybegyűltek. — Én is tiszántúli vagyok — mondotta — Szabolcsban születtem, Szatmárban gazdálkodom. Jól és a megjelenteknél talán régebb idő óta ismerem a Tiszántúl mezőgazdasági helyzetét, mégpedig a nagy- és kisbirtokosét egyaránt. Beszéde során a miniszterelnök egyenként válaszolt Szuhányi Ferenc beszédének egyes részeire. A terhek aránylagos megosztása — a miniszterelnök szerint — állandó törekvése a kormánynak. Ma — mondta — minden társadalmi réteg több terhet visel, mint rendes időben viselhetne, éppen ezért természetes, hogy minden réteg különkülön úgy érzi, mintha aránytalanság és méltánytalanság érné. Ismétli, hogy a kormány a terhek aránylagos megosztását kívánja keresztülvinni. A termelési hitel problémájával kapcsolatban hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy óvatosság szükséges, nehogy a termelési hitel tulajdonképpen segéllyé váljék, mert az állam a nemzet mai gazdasági helyzetében ilyen segélyt nem adhat. Hol van ugyanis az a társadalmi réteg, amelyre ennek a segélyezésnek terhét ráhárítani lehetne? Kiemelte Károlyi Gyula gróf, hogy az agrártársadalom különböző képviseletei részéről hozzá terjesztett kívánságok nagy része a kormány törekvéseivel mindenkor azonosnak bizonyult. "A kormány ezeket a problémákat állandóan napirenden tartja és megoldásukra törekszik. A kormányzat legtöbb idejét most is nagyrészt a külkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos tárgyalások kötik le, amelyeknek fő célja a gazdasági válság enyhítése. Végül kérte a megjelenteket, hogy ne csüggedjenek és ne engedjék, hogy a csüggedt erőt vegyen a mezőgazdákon. A sötétenlátás életkedvet ront, munkakedvet csökkent. De nincs is ok a sötétenlátásra, mert a magyar társadalom jobban el fogja bírni a válságot, mint sok más ország. A miniszterelnök szavai után Szuhányi Ferenc fölkérte az egyes törvényhatóságok gazdasági egyesületének kiküldötteit, akik szólni kívántak, hogy adják elő különleges kívánságaikat Maday Gyula országgyűlési képviselő a Hajdú vármegyei gazdaközönség különleges kívánságait ismertette, főként pedig a munkaviszonyokat, amelyeknek ki nem elégítő voltát hangsúlyozta. Rámutatott a vagy pénztelenségre és arra, hogy ez az ottani gazdaközönségben a mesterséges defláció nyugtalanító érzését kelti. Ezután Vay Miklós báró a Szabolcs vármegyeiek részéről szólalt fel. Sürgette a dohánytermelési előlegek időben való kiutalásának biztosítását. Figyelmébe ajánlotta a kormánynak annak meggondolását nem kellene-e a külföldi dohányáruk behozatalát megszüntetni. Részletesen feltárta a burgonyatermelők különleges helyzetét és kívánságait. Beszéde során előadta, hogy több helyen állami támogatással vagy annak reményében gazdaköri székházak épültek, amelyeknek létesítésekor többen a gazdák közül saját személyükben anyagi felelősséget vállaltak a költségekért vagy azok egy részéért. A változott gazdasági körülmények ebből kifolyó A magyar társadalom jobban el fogja bírni a válságot, mint sok más ország mondotta Károlyi Gyula gróf miniszterelnök a tiszántúli gazdák küldöttségének A terhek aránylagos megosztása állandó törekvése a kormánynak A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának és működési területe gazdasági egyesületei küldöttségben jelentek meg Károlyi Gyula gróf miniszterelnök előtt. Szatmár és Bereg egyesített vármegyék kezdeményezésére e vármegyék, továbbá Békés, Bihar, Hajdú, Szabolcs és Szolnok vármegyék, valamint Debrecen város gazdasági egyesületei tömörültek ebből az alkalomból, hogy a kormány előtt ismertessék a Tiszántúl mezőgazdasági helyzetét és előterjesszék ezzel kapcsolatos kéréseiket. A küldöttséget Szuchányi Ferenc országgyűlési képviselő vezette. A miniszterelnökség nagy dísztermében gyűltek össze a kiküldöttek, mintegy hatvanam A miniszterelnök Purgly Emil földművelésügyi miniszterrel és Vargha Imre pénzügyi álamtitkárral együtt jelent meg az egybegyűltek előtt, akiknek nevében Szuhányi Ferenc mondott nagyobb beszédet. Beszédében kiterjeszkedett azoknak az okoknak ismertetésére, amelyek szerinte a mezőgazdasági válság belső okai. Ezek között első helyen említette a mezőgazdaságra nehezedő terheket, amelyek a ma adott körülmények között elviselhetetlenek. E terhek pedig: a magas kamat, a nehéz és talán aránytalan adók, magas termelési költségek. A válság némi orvoslására a terhek csökkentése, aránylagos megosztása, a termelő költségeknek a kartelek szigorú ellenőrzésével és árpolitikájuknak megfelelő irányításával való leszállítása, a kamat mérséklése lennének a legmegfelelőbb eszközök. A segítés további módjai a termelési hitel és az export kérdésének megfelelő helyesebb megoldása. Hosszú és részletes okfejtés után Szatmár és Bereg egyesített vármegyék különleges mezőgazdasági helyzetét vázolta; kiemelte, hogy ez a terület a földrajzi fekvés folytán a távolsági tarifák miatt mindent nehezen és csak alacsony áron tud értékesíteni, viszont mindent magasabb áron kénytelen vásárolni. Rámutatott arra is, hogy ez a terület az ármentesítés miatt még külön igen jelentékeny közterhet visel. Az értékesítést megnehezítette, sőt csaknem lehetetlenné tette a trianoni határ, amely ezt a területet a fogyasztópiac nagy részétől megfosztotta. Annak a reményének hangoztatásával, hogy a kormány az ismertetett mezőgazdasági helyzet megjavítása érdekében megértéssel sietni fog segítő kezet nyújtani, átadta a miniszterelnöknek azt a memorandumot, amely a panaszokat írásban tárja a kormány elé. Mag számos gazdakörnél oly helyzetet teremtettek, hogy a gazdák már nem is mernek a körök munkájában résztvenni, mert attól tartanak, hogy a körök terhei rájuk hárulnak. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök jelezte, hogy míg az ipari székházak problémájával annak idején állandóan és ismételten fordultak a kormányhoz, a gazdaköri székházak ügyének rendezését most először sürgetik. úgy véli, hogy a Mezőgazdasági Kamara hivatott ennek a kérdésnek tanulmányozására és azután észleleteinek és javaslatainak a kormány elé való terjesztésére. Nem örül, hogy panaszt hall, de ha már van ok a panaszra, örül, hogy ide, eléje hozták, mert amin segíteni lehet, azon segíteni is kíván. Jóna István, a Debreceni Gazdasági Egyesület elnöke, ezután a Debrecen városhoz tartozó határ mezőgazdasági helyzetét vázolta. Beszéde során arra kérte a jelenlevő pénzügyi államtitkárt, adjon felvilágosítást, hogy a pénzügyminiszter a mezőgazdákkal szemben tanúsítandó magatartás tekintetében milyen utasítást adott a pénzügyigazgatóságoknak, mert úgy hírlik, hogy a végrehajtások erőltetése várható még az új termés előtt. Vargha Imre pénzügyi államtitkár igen határozottan kijelentette, hogy ennek a hírnek semmi alapja sincs, de nem is lehet, mert hiszen a pénzügyigazgatóságok és a minisztérium is egyaránt tudják, hogy az ilyen rendelkezés csak nyugtalanítást eredményezne, anélkül, hogy a kincstár szempontjából a kívánt eredménnyel járna. Csak a képesség érvényesülhet a nemzeti hadseregben Protekció, összeköttetés nem számít • Gömbös Gyula beszéde a honvédelmi tárca költségvetésénél A honvédelmi minisztérium költségvetésénél Gömbös Gyula honvédelmi miniszter minden részletre kiterjedő beszédben ismertette célkitűzéseit, terveit, szándékait, amelyeket a nemzet biztonsága érdekében megvalósítani akar. Minden magyar ember a legteljesebb megelégedéssel és büszkeséggel veheti tudomásul a honvédelmi miniszternek azt a kijelentését, hogy a magyar nemzeti hadsereg a legdemokratikusabb intézmény. S amikor Gaal Gaston közbekiáltott: A nép fia nem kerül a hadsereg tisztikarába! — a honvédelmi miniszter nyomban azt válaszolta erre a kötekedő közbekiáltásra: Ellenkezőleg, bekerül a tisztikarba. Nálunk nem a születési előjogok, hanem kizárólag katonai szempontok érvényesülnek. Egy szempontot nézünk, azt, hogy a honvédség minden tagja a nemzet szentségének szoglálatától legyen áthatva. Protekció, születési előjog, öszszeköttetés nem érvényesül és az előrehaladást kizárólag a képességek döntik el. Majd megállapította, hogy a magyar királyi hadsereg tisztikara öszszeforrott a nemzettel. És ettől nem történhetik eltérés, mert az a hadsereg, amely nincs lelki közösségben a nemzettel, soha sem tudja feladatát úgy teljesíteni, mint a nemzetből való hadsereg. — Nem tartom helyesnek, — mondotta a honvédelmi miniszter — hogy a hadsereg tisztikara kizárólag a tiszti körökből egészítse ki magát. A tisztikar vérbeli felfrissítése kívánatos, hogy arra a népszerűségre tegyen szert, amely fontos a hadseregnél és ez a népszerűség akkor lesz teljes, ha a társadalmi osztályok mindegyikéből kiegészítést nyer a tisztikar. Legutóbb a Ludovika Akadémián a felvételi helyek közel egyharmad részét polgári állású emberek fiaival töltötte be, mert tudja, így szolgálja helyesen a törvényt és a nemzet érdekeit. Kijelentette még a miniszter, hogy a magyar ipar termelésével teljes mértékben meg van elégedve. Majd azzal fejezte be beszédét, hogy most, hogy a népjóléti minisztérium megszüntetése következtében a hadirokkantak ügye az ő hatáskörébe fog tartozni, ő kötelességének fogja tartani, hogy a rokkantak érdekeit megvédje. Beszéde végén arra kérte a Házat, hogy továbbra is jóindulattal és szeretettel kezeljék a nemzeti hadsereg ügyét, mert ez a hadsereg megteszi kötelességét a nemzettel szemben és köszönettel veszi, ha szeretettel foglalkoznak vele. A honvédelmi miniszter beszéde, melyből kisugárzik a nemzeti hadsereg iránti szeretete, általános, mély hatást keltett az egész képviselőházban. A Hattrokkanitak Nemzeti Szövetségének szásslóavató ünnepélye A HONSz-ban tömörült hadirrokkantasó, hadiözvegyek és hadiárvák vasárnap délelőtt tartották zászlóavató ünnepségüket a Hősök Emlékkövénél. Előzőleg Sergi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás ünnepi szentmisét pontifikált a Szent István Bazilikában és mise után a résztvevők csoportja, amelyben mintegy 1000 vidéki rokkant is résztvett, zárt menetben vonult az Andrássy-úton át Hősök Emlékkövéhez, ahol már nagy és előkelő közönség gyűlt egybe. A zászlóanyai tisztet 11 kormányzó felesége vállalta, akit érkezésekor a közönség, lelkesen megéljenzett. Berédi bíboros-hercegprímás a zásoltószentelési szertartás bevégzése után emelkedett avatóbeszédet mondott, amelyben a jobb jövő iránti bizalomra és kitartásra buzdította a rokkantakat, majd a kormányzó felesége kötötte szalagját a zászlóm, amelyet a HONSz nevében vitéz drvdtfalvy Nagy István dr. országos elnök vett át, fogadalmat téve annak megőrzésére. A szegbeverés aktusa következett ezután s a Szózat eléneklésévell zárult az ünnepség, amelyet a Vigadóban diszebéd követett Itt Göndör Sándor mondott félköszöntőt a kormányzóra.