Új Barázda, 1932. október (14. évfolyam, 128-136. szám)

1932-10-02 / 128. szám

4 OBAMZM 1932 október 2. vasúnap. PESTI KÉPEK IM: Erzsébet királyné szobra Harmincnégy esztendővel ezelőtt történt, hogy meg­­rendítően gyászos hír szállt a táviróvezetéken keresztül Svácsból a bécsi császári Burgba. Génfből értesítették I. Ferenc Józsefet, hogy felséges hitvese, Erzsébet királyné gyilkos merénylet áldozata lett. Magyar udvarhölgye, Sztáray grófné társaságában éppen arra készült a királyné, hogy hajóra szálljon s hajósétát tegyen a genfi tavon, amikor az elvetemült merénylő elébe ugrott. Tor­vilant az anarchista kezében s a fegyver kioltotta a királyné életét. Hasztalan rontottak a gyilkosra, a szörnyűség már meg­történt : a Monarchia fejedelemasszonya meghalt a távoli hegyek között s már csak holtteste tért vissza országába. Leírhatatlan volt a fájdalom és a gyász, amely elborí­totta a magyar sziveket. S a magyaroknak meg is volt min­den okuk arra, hogy sirassák azt a legendásan jóságos, esz­ményien nemes királynét, aki évszázadok óta először tudott a magyarokhoz szólaln — az együttérző szív hangjával és magyarul. Bajor hazájából jött közénk Erzsébet királyné. És meg­ismerte a magyar nemzetet, megtanulta tisztelni a magyar eszményeket. Ő volt az, akinek ragyogó alakja az első re­ménysugarat hozta számunkra a szabadságharcot követő el­nyomatás és önkény sötét, keserű éveiben. A fiatal királyné megtanult magyarul, Petőfi költeményei tárták fel lelke előtt egy megalázott, meggyötört ország valódi képét — nemes szive megdobbant s megkezdte a harcot a császári kamarilla ellen, hogy megbékítse királyi hitvesét a magyar nemzettel. S az ő közbenjárásának eredménye is volt a kiegyezés, a koronázás és mi sem mutatja szebben Erzsébet király­nénak a magyarokkal szemben való érzelmeit, mint az, hogy a koronázási ajándékként kapott ezer és ezer aranyat az ő kérésére juttatta el Ferenc József király a szabadságharc hősi halottai özvegyeinek és árváinak. Súlyos volt tehát a gyász, amikor Magyarországon a királyné haláláról értesültek s az országgyűlés még ugyan­abban az esztendőben törvényben lefektetett fogadalmat tett, hogy megörökíti nemes emlékét egy szobormű alakjában. Azóta eltelt 34 esztendő. A szobor céljaira országos gyűj­tés közadakozásból hatalmas összeget hozott össze s meg­kezdődtek a pályázatok. Hogy a szobor mégis ilyen sokára készült el, annak oka részben az volt, hogy a pályázatok hosszú ideig, egészen 1916-ig eredménytelenek maradtak, részben pedig, hogy nem tudtak megegyezni, hol, a főváros melyik pontján állítsák fel az emlékművet. A háború alatt, 1916-ban fogadták el Zala György mes­ternek, a milleniumi szoborcsoport megalkotójának tervét , ezt a szobrot állították fel az elmúlt vasárnapon a piaris­ták­ régi épületének lebontásakor keletkezett téren. Annak a helynek a közelében, ahol 1867-ben Ferenc József király a koronázás után letette a királyi esküjét, amire a mai Esku-ut neve emlékeztet is. A brozszobor ülő alakban, hosszú uszályos ruhában á­b­rázolja Erzsébet királynét, diadémmal hajkoronáján. A szobrot körülvevő klasszikus épület Hikisch Rezső építész alkotása. A szobor súlya 5000 kiló, az épület magyar köböl süttöi köböl készült. Harmincnégy esztendő után kegyelettel hódolt a nemzet Erzsébet királyné emlékezetének, amikor Horthy Miklós kor­mányzó harangzúgás, ágyu­ disztáz és a Himnusz hangjai mellett elsőnek helyezte el koszorúját az emlékműnél. A hálás magyar nemzet beváltotta fogadalmát s a legendás királyné szivekben élő alakját művészi szoborműben is meg­örökítette. Voljak imádságok Istenem, kegyelmezz, nagy Istenem, angyal Istenem, jó Istenem, föld angyala, gabona angyala; jó szerencsédet, áldásodat add meg, Istenem, angyal Istenem! Ámen. * Nagy Istenem, angyal Istenem, jó Istenem, föld angyala, gabona angyala! A lábasjószágnak adj egészséget; az ó-termésért hálát adunk, óh­, adnád meg az újat is, Istenem, angyal Istenem! Ámen!* Szántó lovunkat kövérré tevén, elvetett gabonánkat jól kikeletvén, mit öt ujjal vetettünk el, hatvan kalászává tévén, vajha gyarapitanád, Istenem, nagy Istenem! Ámen. * Uram Istenem, ne hagyj el! Termessz harminc kalász­­szal! Add, hogy asztag mellé asztagot rakhassunk! Zivatar­tól, széltől óvj meg, ne vess el, Istenem! Ezért imádkozunk hozzád s bizony hálát fogunk adni. * Lábasjószággal tele istállót, tele mezőt adnál, gabonával tele szérűt vajha adnál mindig, Istenem, nagy Istenem! Ámen. (Munkácsi: Votják nyelvtanulmányok.) Mussolini obelisxere Márványoszlop égbe mered. Rajta ragyog Duce neved. Hazád népe feléje tart, Körülállja százezer kard. Millió száj Téged éltet, Szem­et vet rá az enyészet. Lesve mindent, mi nem örök, Talpán babérharaszt zörög. Mállóit testét rágja moha, Aranybetűt köd megfogja. Idő szárnya porba rántja, Felhőt járja fasero lángja. HILLEBRANN JENŐ QJÖBQI 1932 október­­, vasárnap VIMRÁZM Vigyázz az egészségedre! Hogyan kell a gyermekparalizis ellen? Riasztó hírekkel vannak tele az újságok: a balkáni államokból, Romániából és Szerbiából veszedelmes fertőző­betegséget hurcoltak át hozzánk, a gyermekparalizist, a Heyne-Medin-féle gyermekbénulást s már Magyarországon is több városban jelentkezett ez a kór, sőt egyes helyeken az iskolákat is becsukták, hogy elejét vegyék a további fer­tőzéseknek s a betegség elterjedésének. A betegség a gerincvelő egyik részének, az úgynevezett szürke velő-állománynak a gyulladása bizonyos körülírt he­lyeken, ahol a gyulladás folytán összezsugorodik az állo­mány. Ennek a tünetei a következők: a beteg egyes tagjai megbénulnak, képtelen karját, kezét, lábát mozgatni. A bé­nulás gyorsan, hirtelen, szinte egy csapásra következik be,­­ villámsebesen terjed, úgy, hogy néha alig pár óra alatt meg­bénul az egész test csontozata. Ez a teljes bénulás rend­szerint rövidesen felenged s csak egyes végtagokon marad meg, ott is csak egyes izomkötegekre szorítkozva. Amikor a bénulás lecsap a betegre, ez magas láz (40 fok) fej- és hát­fájás, hányás görcsök, rángatózás, elesettség, fáradtságérzés kíséretében lép fel. Ezek a tünetek néha napokkal megelőzik a bénulást. A bénán maradt végtag állapota javulhat. A gyógyulás sokáig tart s amely izom egy év alatt nem gyógyult meg, az béna marad továbbra is. Az ilyen végtagok a további fejlődés, növekedés során visszamaradnak, satnyák lesznek. Fájdalmat nem igen érez a beteg, legfeljebb a kór kez­detén. A gyermekbénulásos esetek többnyire meggyógyul­nak, a kilátások nem rosszak, de sajnos, általános gyógyszer még nem áll rendelkezésre s így előfordulnak halálos végű esetek is. A beteg kezelése a következőkből áll. A betegség kez­detén jégtömlőt és hideg borogatást kell tenni a fejre, az orvos lázcsillapító szereket rendel, ügyelni kell arra is, hogy az emésztés rendben legyen. A bénult részeket orvosi utasítás szerint villamossággal, vízgyógyászati uton, masz­­százzsal kezelik. A Heyne-Medin kór a legritkább esetben lép fel felnőt­teknél, kifejezetten kisgyermekek betegsége. Legtöbbször 1­ 5 év körüli gyermekeknél fordul elő. Bizonyosan még azt sem tudni, hogy mi okozza. De az a tény, hogy tömegesen fordul elő, egy-egy gócból kiindulva, valóságos járvány képét mutatja, arra enged következtetni, hogy minden valószínűség szerint fertőző betegség. A védekezés módját is ez határozza meg. Fokozottan kell vigyázni járványos időkben a gyermekekre. A légző­szervek vagy emésztőszervek megbetegedésénél (nátha, kö­högés, torokfájás, hasmenés, székrekedés) ajánlatos orvosi tanácsot kikérni, mert a gyermekparalízis is — amint azt előbb megírtuk — legtöbbször hasonló tünetek kíséretében jelentkezik. Rendkívül fontos, hogy a megbetegedett gyermeket azonnal és alaposan elkülö­­ljük. Ha pedig az iskolában for­dult elő gyermekbénulás, ne engedjük a gyermeket az isko­lába, tartsuk otthon. Vigyázni kell arra is, hogy a gyermek ne kerüljön össze olyan társaival, akik meg vannak hülve, nehogy ráköhögjenek vagy rátüsszentsenek az egészséges gyermekre. Ezek az óvintézkedések,­ természetesen csak abban az esetben teendők meg, ha a környéken gyermekparalízis eset előfordult. S végül nem hangsúlyozhatjuk eléggé: a legkisebb gyanú esetén is azonnal forduljunk orvoshoz, ne kezelgessü­ le odahaza a kis beteget holmi háziszerekkel, hanem rögtön hi­t­­jünk orvost hozzája. Dr. R. K. Virág-temetés (Szeretettel Margitkának) Búsulnak a réten a szegény virágok; S ahogy arra megyek, közöttük megállók. Vigasztalom őket, mintha tavasz jönne; Pedig úgy titokban, hull a lelkem könnye .. . Hull a lelkem könnye . . . A tegnapnak könnye elszáll egy-két percre, Felvidulnak újra kacagva-nevetve! . . . Aztán, ha elestek, elsiratom őket. Felidézem újra az elmúlt időket: Régi szép időket! . . . (Zákány) DÉNES ISTVÁN A hős kutya harca a kígyóval Newyorkból Írják: Myra von Stolzenwass, egy Dober­­mann kutyacsalád díjnyertes sarja, hősies küzdelemben meg­ölt egy csörgőkígyót és így megmentette kis­gazdájának, a három éves Gene Brenannak az életét. A hőstett óriási szen­zációt keltett egész Daytonban. A hős­öbet több kigyó­­marással beszállították a kutyakórházba és nyomban ápolás alá vették. Azonnal több oltóinjekciót kapott és sikerült is megmenteni az életnek. A város lakói nagy tömeg virág­csokrot küldtek a kutyának. Az eset egyébként a következő­­képppen zajlott le: A kisfiú meg a kutya együtt macskáltak a hegyen. A sziklákon megtetszett a gyereknek egy vadrózsa­bokor. Fel akart mászni a sziklára, hogy letépje a rózsát. A kutya kétségbeesetten ugatott, a gyermek elé állt és min­dent elkövetett, hogy megakadályozza ebben a szándékában. A kis Gene megint nekigyü­rközött, a kutya még erélyesebben próbálta visszatartani. A gyerek azonban mégis felmászott a sziklára és a rózsa után nyúlt. A kutya felszökött a sziklára és a rózsatő és a gyerek közé vetette magát. A rózsatő alján ugyanis óriási mérgeskígyó tekerődzött. Irtózatos élet-halál­­harc kezdődött meg a kutya és a kígyó között; a kígyó több­ször belemélyesztette fogát a kutya testébe. A harc azonban a kígyó halálával végződött. Gene anyja odasietett és még látta a harc lefolyását Az állatorvosok szerint Myra életben marad. 5

Next