Új Barázda, 1933. február (15. évfolyam, 6-9. szám)

1933-02-05 / 6. szám

1933 február 5. vasárnap Egy bankár hirtelen eltűnt Budapestről Vasárnap reggel hirdetés jelent meg néhány budapesti napilapban. A hirdetés így szólt: „Roth (Rott) Jenő budapesti Royalszállóbel lakos részére adott összes megbízásokat visszavonom és közzéteszem, hogy nevezett nevemben semmiféle kötelezettség váltására jogosítva nincsen és őt sem váltók, sem egyéb kötelező okiratok továbbadására föl nem jogosítom, nevemben, terhemre tehát semmiféle kötelezettséget nem vállalhat. Magyar Jenő:“ E hirdetmény mögött egy Budapesten jól ismert fiatalember karrierjét és talán bukását találhatjuk meg. Roth Jenőnek hívják, de azokban a körökben, ahol megfordult, mindenütt „Roth Jani“ néven ismerték. Roth Jenő a konjunkturális időkben tűnt fel, merész üzletkötéseivel több százezer pengőnyi vagyont szerzett. Budapest éjszakai világában gyakran feltűnt az alakja s mindenütt költekezett. Roth Jenő pénteken eltűnt Budapestről és ezt az eltűnését kapcsolatba hozták azzal, hogy Magyar Jenő földbirtokosnak el kellett volna számolnia a Csengeryutca 45. számú ház eladási árával, 298.000 pengővel. Magyar Jenő földbirtokos nem tett följelentést Roth Jenő ellen, mert arra gondol, hogy esetleg Roth rokonsága rendezi az ügyeket. Matuskát nem hozzák most Magyarországra Bécsi forrásból az a hír terjedt el Pesten, hogy Matuska Szilvesztert, akit két hónapra kiadnak a magyar hatóságoknak, átkísérik a magyar-osztrák határra. 13 hírrel kapcsolatban a pestvidéki ügyészség kijelentette, hogy az osztrák hatóságok válasza röviddel ezelőtt érkezett meg a pestvidéki törvényszékhez és abban az az értesítés volt, hogy Matuska kiadatásának semmi akadálya nincs, ez a kiadatás azonban csak azt célozhatja, hogy Matuskát a vizsgálóbíró kihallgathatja a terhére rótt bűncselekmények tárgyában. Ez tehát nem azt jelenti, hogy Matuska felett a magyar bíróság mindjárt ítélkezhetne is, hanem Matuskát kihallgatása és az esetleges szembesítések után vissza kell adni az osztrák hatóságoknak. Ezzel kapcsolatban egyébként elterjedt az a hír, hogy az osztrákok magyar kormánynyilatkozatot kértek arra vonatkozólag, hogy Matuskát valóban vissza fogják szállítani. A pestvidéki törvényszéken minden előkészületet megtettek Matuska fogadására. Jelentés az influenzajárványról A székesfőváros tisztifőorvosi hivatala az influenza megbetegedések állásáról február 1-én, a következő hivatalos jelentést adta ki: A január 23-ától 31-éig terjedő kilenc nap alatt emelkedett úgy az enyhébb lefolyású, mint a szövődményes influenzás megbetegedések száma. Nagyobb volt a szövődményes influenzás haláleseteknek, valamint az összes tüdőláboknak és az összes haláleseteknek száma is. Ezután így folytatja a tiztifőorvosi jelentés:" Az elmúlt kilenc nap alatt a Szent László-kórházba szállítottak 87 budapesti és 28 vidéki, összesen 115 szövődményes influenzás beteget. A lakáson ápolt influenzás tüdőgyulladásos betegek számát pontosan nem ismerjük, azonban valamivel kevesebb, mint a kórházba ápoltaké. Influenzás tüdőgyulladás következtében meghalt a Szent László-kórházban 15 budapesti és 3 vidéki, lakáson 11, összesen tehát 29 beteg. Január 1-től 31-ig összesen 36 beteg halt meg Budapesten influenzás tüdőgyulladás következtében. Gyümölcsfák átoktatását a fagyok elmúltával már február végén megkezdhetjük. Legelőször a csontmagú fákat oltsuk. A mezőgasdasági munkásság stelészete külföldön A Népszövetség mellett működő Munkaügyi Hivatal részletesen ismerteti a mezőgazdasági munkásság helyzetét a világ egyes államaiban. Eszerint a mezőgazdasági termények állandó árzuhanása ellenére is a mezőgazdasági munkabérek nem mutatnak ugyanilyen arányú csökkenést. Hozzáfűzi azonban ennek okaként, hogy a mezőgazdasági munkabérek azelőtt is csak éppen, hogy a legnélkülözhetetlenebb szükségletek fedezésére voltak elegendők, tehát nem is képzelhető el lényegesebb csökkenésük. Világszerte tapasztalható jelenség azonban, hogy a mezőgazdasági üzemek eltérnek az eddig szokásos bérszerződésektől és a p pénz,béreket mindenütt terménybérekre igyekeznek átváltoztatni. De még így is mindenütt csökkentek a munkaalkalmak, mert a gazdák csak az egészen mellőzhetetlen munkálatok elvégzésére szorítkoznak. Megnehezíti a munkásság helyzetét az is, hogy a kisebb gazdák egyáltalán tartózkodnak a munkásoktól, valamint, hogy a városokból viszszaözönlő ipari munkanélküliek konkurrálnak a hivatásos mezőgazdasági munkásokkal. Nem lesz érdektelen kiragadni egynéhány ország mezőgazdasági munkásviszonyait a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal évkönyvében közzétett ismertetések alapján. Ausztriában a mezőgazdasági munkanélküliek száma még aránylag csekély s 1931 augusztusában mindössze 3385 munkanélküli volt nyilvántartva. Németországban a mezőgazdasági munkanélküliek száma 1931 januárjában 240.000, júliusában pedig 100.556 fő volt. A német gazdák tartózkodnak éves munkaszerződések kötésétől, ha nem csak rövid időszakokra fogadnak munkásokat. A munkabérek pedig 10—15 százalékkal csökkentek. Olaszországban 1931 januárban 208.916, júniusában pedig 58.027 mezőgazdasági munkanélküli volt nyilvántartva, ami az utóbbi öt év alatt a mezőgazdasági munkanélküliség megtízszereződését jelenti. A munkabérek átlagosan 28,5 százalékkal csökkentek 1926 óta, azonban egyes országrészekben, mint pl. Lombardiában, a csökkenés 50 százalék. A mezőgazdasági munkások országos kongresszusa ezért a bérmunkaszerződések helyett a részesbérletek elterjesztését kívánta. Csehországban a munkabérek csökkenése a pénzbérnél csak mintegy 5 százalék volt 1931-ben, azonban emellett a munkaadók el akarják vonni a munkásoktól az eddig élvezett természetbeni pótlékokat. Franciaországban szorosan vett mezőgazdasági munkanélküliség nincsen, csupán a falvakba visszatérő ipari munkások nem találnak elhelyezkedést a mezőgazdaságban. Női mezőgazdasági munkásokban azonban még némi hiány is van. A munkabérek ellenben igen jelentékenyen, 30—40 százalékkal visszaestek. Angliában látszólag nincsen mezőgazdasági munkanélküliség. Ennek azonban az az oka, hogy a mezőgazdaságban nincsen rendszeresítve munkanélküli segély s ezért a mezőgazdasági munkások egy része elhagyja a mezőgazdaságot és olyan munkalehetőségeket keres, amelyek révén munkanélküli segélyre igényjogosultnak minősül. A múlt évben ilyenformán mintegy 25.000 munkás hagyta el a mezőgazdaságot. Amunkabérek viszont körülbelül 10 százalékkal csökkentek. Észtországban egyelőre még csak 6—8 százalékkal kisebbek a munkabérek, Finnországban azonban már 20—25 százalékos a csökkenés. Ugyanitt erősen tért hódit a részesmunka, mely eddig kevéssé volt bevezetve s ezért szükségesnek mutatkozik a részesmunkák minimális terménybérének a szabályozása. De nem kevésbé nehezek a viszonyok az exotikus országokban sem, így pl. Dél- Afrikában újabban bevezették azt, hogy a mezőgazdasági munkások pénzbér helyett állatokban kapják meg keresményüket. Figyelembe véve az állatárak nagymérvű esését, pénzértékre átszámítva, ez körülbelül 60 százalékos munkabércsökkenést jelent. Újzélandban (Ausztrália) a munkabércsökkenés 10—25 százalék. (Halács Ágoston tanulmánya nyomán.) Kormányváltozások Európában Németorsszágban megtukott a Schleicher-k kormány hindenburg Hitler nemzeti szocialista vezért nevezte ki kancellárrá Franciaországban C’éron miniszterelnök utóda Haladé el Németországban a Schleicher-kormány a múlt szombaton megbukott. Hindenburg birodalmi elnök, engedve a nemzeti szocialisták törekvéseinek, Hittlert, a nemzeti szocialisták vezérét nevezte ki Németország kancellárjává, aki nyomban kész kormánylistát terjesztett az államfő elé. Hindenburg valamennyi miniszter kinevezéséhez hozzájárult. Az új birodalmi kormány kinevezését a birodalmi elnöknél rövid tanácskozás előzte meg. Az új kormányban a helyettes-kancellár Papén, aki nemrégiben birodalmi kancellár volt. Érdekes, hogy a gazdasági, közélelmezési és mezőgazdasági tárcát elvállalta Hugenberg titkos tanácsos, aki eddig éles harcot folytatott Hittlerék ellen. Franciaországban Chéron miniszterelnök lemondott,mert a parlament a kormány adójavaslatát leszavazta. Lebrun köztársasági elnök Daladier a Chéron-kormány volt hadügyminiszterét bízta meg kabinetalakítással. Csökkent a gyümölcsszesz-termelés Decemberről beérkezett leszámolási érvek alapján elkészített kimutatás szerint 1932 december havában 4275 hl. gyümölcspálinkát termeltek ki, míg az előző év ugyanezen havában kitermelt mennyiség 5038 hl. volt. Így tehát a folyó termelési év december havi termelése az előző év ugyanezen havának eredményével szemben 763 hl-rel tesz ki kevesebbet. 1932 szeptember 1-től december végéig 11.411 hl. gyümölcspálinka termeltetett ki, míg az előző év ugyanezen időszakában kitermelt mennyiség 18.221 hl., így tehát a folyó termelési év első 4 hónapjának eredménye az előző év ugyanezen időszakának eredményével szemben 6810 hl-rel csökkent. A jegesmedvék gyemekszobája. Eddig csak bizonytalan tudósításaink voltak arról, hogy a jegesmedve nősténye a hóba ásott barlangban hozza világra kölykeit. Jederson A. dán kutató, Grönland keleti részén a Scoresby-öböl eddig embernemjárta területein közelebbről megfigyelte a jegesmedvéknek ezt a szokását. Leírása szerint a nőstény szülőotthona egy 3 méter hosszú, 70 cm magas bejáratból és a tulajdonképpeni barlangból áll, mely mindig magasabban fekszik, mint a bejárat. Ennek következtében a barlang meleg levegője nem tud könnyen elillanni. A fiatal medvebocsok állítólag 3 évig a barlangban maradnak az anyjuk gondozása alatt. A bocsok fejlődésének hosszú ideje miatt a nőstények állítólag csak 3—4 évenként hoznak kölyköket a világra. *s3 Darányi Ignác emlékezete A Magyar Gazdaszövetség által életrehívott Darányi Ignác Emlékbizottság ülést tartott. Ezen Magyar Kázmér elnök beszámolt ,a bizottság eddigi működéséről,melynek köszönhető a néhai nagy földművelésügyi miniszter szobrának felállítása. Előadta, hogy a Darányi-emlékalapra megindított gyűjtés kereken 70.000 pengőt eredményezett. Ivesdy Béla javaslatára a bizottság Magyar Kázmér elnöknek és Vantsó Gyula dr. előadónak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Elhatározta továbbá, hogy Darányi Ignác emlékének ápolását a jövőben is ébren tartja. Hírig Károly dr.-t, a Magyar Gazdaszövetség igazgatóját, a bizottság alelnökévé megválasztották. Öngyilkos lett Beliczay Endre ny. miniszteri tanácsos Beliczay Endre ötvenhatéves nyugalmazott miniszteri osztálytanácsos a hétfőre virradó éjszaka öngyilkosságot követett el. Beliczay a Ráday utca 8. számú ház harmadik emeletén lakott. Éjszaka észrevétlenül kilopózott a szobájából és keresztülvetette magát a lépcsőáz korlátján. Holtan terült el a lépcsőház kövén. Hajnalban akadtak rá a holttestére. Beliczay Endre a földművelésügyi minisztériumban teljesített szolgálatot. Nyolc esztendővel ezelőtt vonult nyugalomba. Nemrégiben megbetegedett, álmatlanságban szenvedett, idegeskedett. Akkor a hárshegyi szanatóriumba vonult üdülésre. Családja már abban a meggyőződésben volt, hogy helyreállt az egészsége és Beli-Iczay kijött a szanatóriumból. Vasárnap este vidám hangulatban kártyázott és beszélgetett feleségével és gyermekeivel, éjszaka azután öngyilkos lett. Kétségtelennek látszik, hogy idegességé■bben szánta magát a háláim. Beliczay Endrét február elsején délután 3 órakor helyezték örök nyugalomra a Kerepesi-útitemetőben lévő családi sírboltba. Az olasz trágyatelep- rendelet Minden gazda tudja, hogy gazdaságát csak akkor tarthatja fenn, ha megfelelő mennyiségű és jól kezelt trágyával rendelkezik. Mégis aránylag nagyon kevés az olyan, aki a trágyát minden tekintet-ben kifogástalanul kezeli és még kevesebb azoknak a száma, akik a megfelelő minőségű trágya előállítása érdekében a szükséges befektetésektől sem riadnak vissza. Úgy látszik, ez a jelenség másutt is általános és még a nyugati államokban is oktató munkára és más beavatkozásra van szükség a helyes trágyakezelés általánosítására. így van Olaszországban is. Ott azonban törvényrendelettel könnyítették meg az oktatás és ellenőrzés munkáját. A törvényrendelet előírja, hogy minden istálló mellett trágyatelepet kell létesíteni, amelynek feneke és oldala, valamint trágyáié - medencéje legyen. A rendelet azonban nem elégszik meg számos állatja után 4 négyzetméter területet és 2 hl űrtartalmú trágyamedencét kell számítani. Aki a rendeletnek a ki- A községekben lakó kisgazdák 500 méter körzeten belül hasonló, közös telepeket kötelesek létesíteni, amelynek költségeit az érdekelt gazdák közösen, fenntartásukat a község viseli. Kötelezettségüknek eleget nem tevő gazdaságoktól a községek köztartozások módjára hajthatják be a költségeket. A trágya felosztását az érdekeltek bizonyos elvek szem előtt tartásával külön szabályozzák. A rendelet azonban nem elégszik meg azzal, hogy a telepek létesítését elrendeli, hanem kötelezi az érdekelteket, hogy is trágyát és trágyáiét csakugyan a telepen gyűjtsék és kezeljék. Az ez ellen vétők számosállatonként 300 óra büntetést fizetnek. Szakszerű tanáccsal a vidékenként működő vándortanszékek szolgálnak. A rendelet betartásáról ezek a szervek, továbbá az állatorvosok, a közület erdésze és a rendőrség közegei tartoznak gondoskodni, JS..J.