Új Barázda, 1938. szeptember (20. évfolyam, 36-39. szám)

1938-09-04 / 36. szám

Az agrárifjusági mozgalom kétezer új agitátort képez ki Szeptember 4-én, Kaposvá­ron tartja új seregszemléjét az agrárifjusági mozgalom. Százezer ifjú áll már e mozga­lom mögött és kétszázezer pár­tolótagja van. Két esztendő alatt szervezési, nevelési és gazdasági téren nagy ered­ményt értek el. Eddig 2000 agrárifjút ké­peztek ki agitátornak, akik a falvakon hirdetik a hivatás­­rendi társadalom gondolatát. A kaposvári találkozás ha­talmas méretű lesz, amelyre a déldunántúli szervezetek le­gény ifjúsága zárt sorokban vonul fel, hogy tanúbizonysá­got tegyen a hivatásrendi gon­dolat mellett. mennyiért vásárolja a SHETESz a fokhagymát? A Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete, mint fok­hagymakivitel lebonyolításával megbízott szerv, szeptember else­jétől kezdődőleg az eddigi ér­vényben volt minimális termelői árak helyett az elsőrendű fok­hagymát métermázsánként 16 P- ért, a középnagyságút 13 P-ért, az aprót 8 P-ért vásárolja. Nagy meglepetések a gazdakamarai választásokon Mezőgazdasági körökben isme­retes, hogy a kamarai tagok mandátuma lejárt és ezért az egész országban már hónapokkal ezelőtt megkezdődött és még mindig folynak a választások. Az eddigi választások is érdekes eredményt mutatnak. A kecskeméti mezőgazdasági kamara eddigi elnöke, szentjóbi Staub Elemér, a községi mező­­gazdasági bizottsági tagok vá­lasztásánál kibukott, ennélfogva semmiféle funkciót nem tölt be a kamaránál. Staub Elemér képvi­selte a kamarát a fővárosi tör­vényhatóságban. Kibukott továb­bá Sémik József, az Alsódunán­­túli Kamara körzetében, aki ed­dig az Országos Mezőgazdasági Kamara alelnöke volt s a kama­rát képviselte a felsőházban. A Tiszántúli Mezőgazdassági Ka­mara területén viszont Vásáry József földbirtokost nem válasz­tották meg. Vásáry ugyancsak felsőházi tag volt. További érdekes változások várhatók. A Külkereskedelmi Hivatal furcsa intézkedése Azelőtt a Külkereskedelmi Bi­­rokrácia elfelejti, hogy miért vatal a gazda érdekképviselettel a hívták életre. Mindenesetre nem legszorosabb érintkezésben volt, azért, hogy a mezőgazdaságot. Az utóbbi időben azt tapasztal- illetve annak érdekképviseleti jok, hogy a Külkereskedelmi Hi­­szervét mellőze­­vatal a mezőgazdasági ügyekben elkésve, vagy csak a legfontos Az életet, a kenyeret legna­­sabb intézkedésekről értesítette n­gyobb részben a mezőgazdasági mezőgazdasági kamarát. Ez a eredetű termények és állatok ki­helyzet nem felel meg az ország szállításának ellenőrzése adja­­­gos mezőgazdasági érdekeknek és Külkereskedelmi Hivatalnak. De­­ezen sürgősen változtatni kell, hát ne feledje el, hogy minek köz Gyorsan beigazolódik, hogy a kö­­szönheti azt, hogy működhet. Kinek használnak a fokozatos szőlőkiirtások Fordulat az ügyben Az Alföld futóhomokos részén kezet foglalkoztat. Kiirtani egy élő népnek valóságos áldás a jól kezelt és kultúrát jelentő szőlő. A gyümölcstermelés mellett szőlőtelepet nem szabad. A hiva­­sz adja sokezer embernek az évi talos ember is a szivével gondol­­megélhetést. kedjék! Tudják-e, hogy Kiskőrös. Most nagy az izgalom Pest Kiskunhalas és Csengőd környé­­megye nagy részén, mert azok, kén legalább 1500 kat.-hold az akik nem ismerték az 1929. évi engedély nélkül telepitett szőlős hegyközségi törvényt és en- Ezt mind ki akarják irtani?­gedély nélkül telepítettek szőlőt. Ezekben az ügyekben amnesz­­rettegve várják, hogy mikor csap­d­át kérünk s kérjük az illetéke­se reájuk könyörtelenül a bünteté­seket, hogyha a törvény betűt kéz. Egy bizonyos, hogy a törvényt szerint ítélkeznek is, szüntessék be és rendeletet mindenkinek be kell a vagyonok pusztítását. Eléged­­tartani. Nincs kivétel. Azonban a jenek meg az eddigi szörnyűség­­törvényt a futóhomokos világban gél! Mondják ki, hogy aki 1938- is tudtul kell adni, mert a tanyán tól kezdve engedély nélkül tele­élő emberek csak elvétve olvas­­pit, annak a szőlőjét könyörtele­­nük újságot s akkor még nem tül kiirtják. De a régebbieket igen volt rádió, már ne bántsák! Ha a törvény betűi szerint legközelebb rátérünk arra, büntetni is kell, talán különbséget ho­gy milyen szőlőterületek kiirtá­­sehet tenni futóhomokon történt fát rendelje el a földművelésügyi telepítés és mezőgazdasági műve- m­inisztérium ü­lésre alkalmas talajon való telepí­tés között. De a büntetés a futó­homokon történt telepítésért se a Lapzártakor értesülünk, hogy teljes kiirtás, hanem pénzbüntetés a földművelésügyi miniszter se­legyen. Ne feledjék el, hogy egy gyermet gyakorol az ene­dély­­nagyobb szőlőtelep sok munkás­ nélküli szőlőtelepek felett. A dunántúli gazdák a lóértékesítés eddigi rendszere mellett Az Alsódunántúli Mezőgazda- közigazgatás is. Báró Mirbach­sági Kamara Baranyaszentlőrin­ Antal dr. elnöki megnyitójában cen nagyszabású lótenyésztési és ismertette az értekezlet össze­­lóértékesítési szaktanácskozást hívásának célját, majd Purgly tartott, melyen több mint félezer Sándor, a lóértékesítő szövetke­­lőtenyésztő gazda vett részt. A zet kiküldöttje szólalt fel és be­­szaktanácskozáson képviseltette jelentette, hogy a tervezett új ló­magát a földművelésügyi minisz- értékesítési rendszer tekinteté­tel, a Külkereskedelmi Hivatal, a ben a földművelésügyi miniszter körzeti mezőgazdasági kamarák, magának tartotta fenn a döntést, valamint a baranyavármegyei Festetlek Domonkos gróf ország­ 1938 szeptember 4. gyűlési képviselő a Külkereske­delmi Hivatal mellett a gazda­közönség kívánatos tájékozódása szempontjából kiváló tevékeny­séget kifejtő kamarai összekötő szolgálat visszaállítása érdekében szólalt fel. Löke László kamarai intéző szakszerű előadásban is­mertette az olaszországi lóexport­nak a mezőgazdasági kamarák ellenőrzésével folytatott és kitű­nően bevált rendszerét. Több kisgazda-felszólalás után az értekezlet nem tartja szüksé­gesnek az alsódunántúli gazda­közönség az Olaszország felé irá­nyuló lóexport eddigi jól bevált kamarai ellenőrzési rendszerének a megváltoztatását és a lóegy­­kézre való áttérést. A kamarai ellenőrzés kiterjesztését kívánta — a keresztény kereskedelem be­vonásával — a Németország felé irányuló lóexportra is. Általában arra az álláspontra helyezkedett­­az értekezlet, hogy a kamarai el­lenőrzést terjesszék ki nemcsak az állatértékesítés, hanem a me­zőgazdasági terményértékesítés minden ágára, akár egykezes, akár szövetkezeti, akár kereske­dői lebonyolításról van szó. Kí­vánja a keresztény kereskedelem fokozott bevonását a mezőgazda­­sági termékek értékesítésébe. A gazdaközönséget elsősorban az érdekli, hogy a külföld által fize­tett árakkal összehasonlítva, meg­kapja-e termelvényeinek ellen­értékét. Molnár Pál kamarai tit­kár felszólalása után Fabinyi Ti­bor miniszteri tanácsos biztosí­totta az értekezletet a földműve­lésügyi miniszter jóindulatáról. Olcsó somkópóvetőmagot kaptatnak a gazdák A D­una-Tiszaközi Kamara akciója A Duna-Tiszaközi Mezőgazda­­sági Kamara javaslatára a föld­művelésügyi minisztérium a ho­moki gazdaközönségnek rendkí­vüli árkedvezménnyel bocsát ren­delkezésére kétéves somkózó vető­magot, még­pedig kilogrammon­ként 55 filléres árban. Ez az ár magában­­ foglalja a szállítási költséget és a zsák árát is. A ka­mara felhívja a homoki gazda­közönség figyelmét a földműve­lésügyi miniszternek erre a nagy áldozatkészségére azzal, hogy ezt minél szélesebb körben vegyék igénybe. A vetőmag árát kilo­grammonként 55 fillérrel számít­va, a kamarához előre kell bekül­deni (Kecskemét, Rákóczi­ út 47— 19.) és a vételár beérkezése után szállítják a vetőmagot. Leghelye­sebb, ha a gazdák összeállnak és így teszik megrendelésüket és vagy a gazdakör, vagy a községi elöljáróság, vagy pedig egy álta­luk kiválasztott gazda címére ké­rik a vetőmag leszállítását.

Next