Új Élet, 1982 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1982-07-10 / 13. szám
Angela megy tovább Lucian Bratu Angela megy tovább című, új filmjének hősnője egy bukaresti taxisofőr, hétköznapi ember. Története is hétköznapi. Annál figyelemreméltóbb a siker, amelyet a film — talán éppen azért, mert életközelbe hozza és hitelesen ábrázolja hőseit — mind a kritika, mind a közönség körében aratott. Az Angela megy tovább bemutatója után beszélgettem a film rendezőjével, Lucian Bratuval. — Mi vonzza a napjainkban játszódó történetekhez, témákhoz? — teszem fel az első kérdést — Valóban, valahogy úgy alakult hogy a Tudor óta nem forgattam történelmi filmet — mondja Lucian Bratu. — De ebben nem volt szándékosság. Annál inkább sem, mert hiszen a történelmi filmnek is akkor van létjogosultsága, ha a mához szól. Ugyanakkor a mai témájú filmnek is van bizonyos mértékben történelmi jellege: ha őszinte és igaz, akkor napjaink történelmét tükrözi. Viszont tény, hogy határozottan vonzanak a mai témák, problémák, emberen, vonz a korszak, amelyben élek. De az időszerű témái közül is azoknál kötök ki, melyeknek cselekménye általam jól ismert környezetben játszódik. Vagyis: városi környezetben. — Ami pedig hőseimet illeti, először a véletlen hozta magával, hogy olyan filmet forgattam, amelynek középpontjában egy nő állt. Az Út a félhomályban forgatókönyvéhez nem csupán a hősnő sorsa vonzott, hanem a szerelmespár közös problémája is. Város felülnézetben című filmemben már tudatosan akartam egy jellegzetesen mai nő portréját bemutatni. Úgy véltem, érdekes lesz nyomon követni egy olyan nő életének alakulását aki egy város polgármestereként olyan funkciót vállal, amelyet rendszerint férfiak töltenek be. Bizonyos mértékben ugyanezek a szempontok keltették fel érdeklődésemet Angela, a bukaresti taxisofőr alakja iránt is. Egy nem mindennapi erkölcsi erővel rendelkező nőről van szó, aki az élet viszontagságai közepette bátran megállja a helyét. Nem akarom azt mondani, hogy nőkről szóló filmekben akarom szakosítani magam, de ezután is érdeklődéssel fogok fordulni az asszonyi sorsokat felvázoló forgatókönyvekhez, ha azok egyben általános emberi igazságokat fejeznek ki. — Nyilván ilyennek látta Éva Sírbu forgatókönyvét is... — Igen. Éva Sírbu, a neves filmkritikus, ezúttal bebizonyította, hogy kitűnő forgatókönyvíró is. Előbb a film ötletéről beszélt nekem, amely azonnal megkapott Ettől a pillanattól kezdve mindketten elkezdtük tanulmányozni a fővárosi sofőrök életkörülményeit Éva Sírbu elbeszélgetett számos sofőrnővel, felkereste őket munkahelyükön és otthonukban, és az így megismert életanyag felhasználásával írta meg végül is a forgatókönyvet. — Gondolom, a forgatókönyvíró érdeme, hogy a filmben eleven, szellemes, gondolatgazdag párbeszédeket hallhatunk. Itt hadd említsem meg azt is, hogy kevés filmünkben él annyira elevenen a fővárosi utca, mint ebben. Erre a megjegyzésre Lucian Bratu így válaszol : Bukarestben születtem, gyerekkorom óta ismerem a várost amelynek utcáin sokat bolyongtam. Angela édesanyja abban a régi városnegyedben lakik, ahol tizennyolc éves koromig gyerek-, illetve ifjúkoromat töltöttem. Ennek az időszaknak az emlékei elevenedtek fel bennem, amikor a színészekkel, forgatócsoportommal ide visszatértem. Ami az utcai jeleneteket illeti, azok felvétele nem csupán technikai szempontból okoz nehézséget hanem azzal a veszéllyel is jár, hogy túlságosan tarka, naturalista képekkel tolakodik be az utca a filmbe. Szeretném hinni, hogy ezt a veszélyt sikerült elkerülnünk. Történetünk lényeges mozzanatait a színészek játékával, arckifejezésével igyekeztünk tükrözni, a környezet pedig csak a színészi átélés szerves kiegészítőjeként jelenik meg. — Beszéljünk most a szereposztásról... — Amikor a női főszereplőt kerestem, nem véletlenül esett a választásom Dorina Lázárra. Filmművészetünk számos kitűnő színészegyéniséggel büszkélkedhet Ezek sorában Dorina Lazar rendkívüli átalakulási képességével tűnik ki. Tud hinni a szerepében, azonosulni a hősnővel, akit alakit Külön kell szólnom arcjátékáról, közelképeiről, amelyekkel Angela lelkiállapotának változásait a legfinomabb árnyalatokig érzékelteti. Komoly, elmélyült munkájára jellemző a mód, ahogyan szerepére felkészült Ő is a helyszínen tanulmányozta a taxisofőrök életét, munkáját majd beöltözött taxisofőrnői egyenruhába, beült egy taxiba, és — mint többi «kollégái» — munkába indult Számos utat tett meg ebben a minőségében anélkül, hogy utasai észrevették volna, hogy nem hivatásos taxisofőrrel van dolguk. — A film főcímlistáján — vetem közbe — kevésbé ismert vagy elsőfilmes színészek nevét is láttuk Ezek közé tartozik Miske László, aki — véleményenk szerint — kiemelkedő alakítást nyújtott, s így Dorin Lázár ideális partnere volt Hogyan esett a választása Miske Lászlóra, a nagyváradi Állami Színház tagjára, és általában milyen szempontok vezették a szereposztásban ? — A szereposztáskor a színészek képességei mellett rendszerint azt is szem előtt tartom, hogy tipológiai szempontból is megfeleljenek, s így hozzájáruljanak a film hitelességének biztosításához. Aim Miske Lászlót illeti, valaki elküldte nekem e kitűnő színész fényképét Ennek alapján hívtam meg Bukarestbe, és miután Dorina Lázárral együtt szóba álltunk vele, és Bufteán próbafelvételt is készítettünk, megerősödött az a feltevésem, hogy megtaláltam Angela megfelelő partnerét hogy ketten mind alkati, mind színjátszási szempontból szerencsésen egészítik ki egymást Az első felvételeknél Miskének némi lámpaláza volt ugyan, de később feltalálta magát és bebizonyította, hogy nemcsak színpadon, filmen is érvényesül a tehetsége. Már csak az volt hátra, hogy a hőst — Miske magyaros kiejtése miatt — átkereszteljük. Nem akartuk Miske játékát más színész hangjával szinkronizálni, s ezért hősünk Gyuri nevet kapott, vagyis erdélyi magyar származású lett Ez külön szint adott alakításának. — Rövid szerepben ugyan — folytatja Lucian Bratu —, de szintén elsőfilmesként játszik Dorina Păunescu, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja, akinek indulását ígéretesnek mondhatom. Úgyszintén csak elismeréssel szólhatok forgatócsoportom többi tagjáról: Anghel Deca operatőrről, Erika Aurian vágóról, Florina Tomescu jelmeztervezőről, Dodu Bălăşoiu műépítészről, Tiberiu Borcoman hangmérnökről és nem utolsósorban Marius Teicuról, aki a film zenéjét szerezte. MOLNÁR TIBOR MŰSORON Hol vagy, szerelem? Egy fiatal, kellemes hangú zenetanárnő faluról városra megy, hogy ott hivatásos énekesnővé váljon. S mivel tehetséges, ez sikerül is neki. Közben persze szerelmi viszonyba kerül egy karmesterrel... tehát következnek a szép és izgalmas bonyodalmak. Az érdekes és szórakoztató alkotás a Moldovai SZSZK filmstúdiójában készül. Forgatókönyvíró és rendező: Valerij Gajiu, operatőr: Valentin Belonogov, zeneszerző: Alekszej Masukov. Főbb szereplők: Sofia Rotaru, Grigore Grigoriu, Jevgenyij Mensov, Jekaterina Kazimirova, Viktor Ignat Viktor Csutak stb. Képünkön: Sofia Rotaru a film női főszerepében. A kivándorló A vásznon egy mexikói fiatalember drámája jelenik meg. Roberto Rodriguez — a munkanélküliség, a nyomorúság elől menekülve — kivándorol az Egyesült Államokba, de ott is csak a rosszul fizetett vendégmunkások mostoha sorsa jut osztályrészéül. Végül, mikor nem tudja tovább elviselni a jogfosztottságot és hontalanságot visszatér Mexikóba A Cannes-ban 1978-ban kitüntetett film forgatókönyvírója, rendezője és operatőre: Robert M. Young. Főbb szereplők: Domingo Ambriz (képünkön), Trinidad Silva, Linda Gillin, Jerry Hardin stb. Névtelen zenekar Könnyűzenével népszerűvé válni — még ez is nehéz mesterség, legalábbis ez tűnk ki a Névtelen zenekar című bolgár filmből A zenés vígjáték fiatal hősei — egy műkedvelő zenekar és két énekesnő — fáradhatatlanul küzdenek az elismerésért a hírnévért, s talán azért is, hogy művészi szinten szórakoztassák a tengerparti nyaralókból toborzódó közönségüket Forgatókönyvíró: Sztaniszlav Sztratjev, rendező: Ljudmil Kirkov, operatőr: Viktor Kirkov, zeneszerző: Borisz Karadimcsev. Főbb szereplők: Velko Kunev, Pavel Popandov, Filip Trifonov, Katyerina Evro, Maria Kavardzsikova stb.