Új Élet, 1982 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1982-07-10 / 13. szám
KÖVEK: Olyan hangulat kerít most hatalmába, amint itt állok a kastély előtt, mintha nagy írónk, Jókai Mór regényét vettem volna a kezembe. Megvan-e még az öreg pincében az évszámos kő? Hát az ebédlő festett mennyezete? Melyik szobában gondolt a legtöbbet szerelmére és egy bécsi bálra a szépséges Rhédey Claudia, aki köztudomásúlag VI. György angol király dédanyja volt? Minderről sokat írtak, a múlt században még regényt is. És jöttek látogatók messzi földről — az angol királyi udvarból — Erdőszentgyörgyre, akár a mesében: áhítattal, fekete márványtáblával, némi fontsterlinggel ellátva. Mert a fiatalon elhunyt gyönyörű asszony hazakivánkozott falujába. Itt nyugszik. De ne vágjunk a dolgok elébe. Mert amikor ez történt, a jelenlegi kastély nagy franciapark közepén állt, amint azt egy korabeli acélmetszeten látjuk. Ma pedig már hiába keressük a kanyargó utakat, a nyírott bokorcsoport között a vizet magasba fröcskölő szökőkutat, virágházat, gloriettet, a jegenyéket Régen beépítették már a kastély környékét, csinos házak törleszkednek fel a meredeken, módos lépcsőfeljárókkal — tetejükön a parkból maradt kődíszt, s közülük jócskán kimagaslik az emeletes, későbarokk, városba illő kastély. Erdőszentgyörgy község a XVI. századtól kezdve hallatott magáról. Először egy 1567-es regisztrumban fordul elő, «Erdeo Zent Gyeorgy» néven, tizenkét kapuval. A hagyomány szerint a «katolikus időkben» apátság volt itt s a jelenlegi gótikus templom helyén annak székesegyháza állt Kővári László szerint 1602-ben menhelyül szolgált. Egy időben a Kornis Farkasé volt. Mivel e főúr Székely Mózessel tartott Basta elvette tőle a birtokot,de később mégis visszakapta a család). A XVII. században «meglehetős erősség». A Kornis családba benősült Rhédey János kérte és meg is kapta szolgálataiért Bethlen Gábortól. Ez a Rhédey haragjában udvarháza pincéjébe zárta egy napra szombatos anyósát majd szobafogságban volt kénytelen sínylődni az eltévelyedett rokon. 1618-ban Erdőszentgyörgyön tartották a szombatosok ellen az unitárius zsinatot Ezen Bethlen püspöke, Keserű Dajka János is részt vett s tán éppen a Rhédey-portán szállásolták el a magas vendéget. Amikor Orbán Balázs a múlt század derekán Erdőszentgyörgyön járt még látta a jelenlegi kastély homlokzatán levő feliratot, amelyen az 1663-as évszám állott Minden bizonnyal átalakítást átépítést jelez ez a dátum (a nagy törökdúlás után vagyunk). Orán Balázs idejében az öreg emberek még emlékeztek a díszes, régi kastélyra, amelynek magas bástyáiról, nagyszerű termeiről elragadtatással beszéltek. Innét fedett folyosó ivett át az út fölött a templomba. Levéltári adat is maradt 1744-ből: «Az asszonyháza padlása tizenhat zöld, kék, seprő-fekete szín sárgával habosan festett filók gerendákonn, keresztvágásosann párkányozva, sárgával festett fenyő deszkából való volt». (B. Nagy Margit szerint: márványos mintájú.) Másutt meg virágosan festett menynyezeteket találunk. Az ajtókon cifra faragás. Előtte nyári ebédlőház (filegória). A XIX. század fordulójára ez a várfallal, tornyokkal erősített rezidencia megrozzant, tönkrement, vagy mondjuk így: már nem felelt meg a modernebb lakásigényeknek. Ezért aztán tulajdonosa, Rhédey László lebontatta, és 1807— 1809-ben felépíttette ezt a zárt tagozódású barokk kastélyt. Főúri hajlék, óriási park a jobbágyfalu közepén, így látjuk egy másik rajzon. Rhédey László rátarti és büszke ember volt (az Aba nemzetségből való), egyik felmenője Eger várában harcolt, a másik erdélyi fejedelem. (Rhédey Ferencet, a lengyelországi hadjárat egyik alvezérét, a gyulafehérvári rendek 1657-ben választották meg fejedelemnek, de egy év múlva lemondott elődje, II. Rákóczi György javára, aki visszafoglalta a trónt. A legbőkezűbb iskolapártolók közé tartozott. A származására oly sokat adó Rhédey László volt az apja a gyönyörűséges Claudiának (akiről több korabeli rajz és festmény másolata található a községben). Valóban regénybe illő életet élt Mihelyt felserdült, szülei elvitték Bécsbe, az udvari bálba. Itt ismerte meg Würtembergi Sándort, Württemberg királyának unokaöccsét. A herceg beleszeretett a feltűnő szépségű leányba, és sietett is megkérni a kezét az apjától, német precizitással hangsúlyozván, hogy csak morganatikus házasságra léphet vele. Az apa óriási haragra gerjedt; úgy vélte, csorba esett az Aba nemzetségből származó, fejedelmi előddel büszkélkedhető család becsületén, ha lánya és gyermekei nem részesülhetnek a felséges férj kivételes jogaiban. A kérő kosarat kapott... Claudiának vissza kellett térnie Erdőszentgyörgyre. Ám a fiatalok nem mondtak le egymásról. Az apa csakhamar elhalálozott, egybekelhettek. Gyakran töltötték a nyarat Erdőszentgyörgyön, a herceg szeretett itt vadászgatni, s állítólag megtanult magyarul is. Három gyermekük született A boldogság nem tartott sokáig, mert Würtembergi Sándornak 1841 őszén be kellett vonulnia ezredéhez, hadgyakorlatra. Felesége nem akart elszakadni tőle, vele ment, s ez okozta vesztét. A halál körülményeiről két változat maradt fent. Az egyik szerint a még csak 29 évet töltött Claudiát Grazban egy katonai díszszemle alkalmával halálra tiporta megvadult lova. Másik verzió: Claudia Grazban maradt, míg a férje Pattauban hadgyakorlatozott, de mielőbb látni akarta őt, ezért lóra ült, és az egyik huszárkapitány feleségével egyvégtében nyolc óra hosszat vágtatott. Halálosan kimerülve és megbetegedve ért a táborba, ahol még az este meghalt Utolsó kívánságának eleget téve, Erdőszentgyörgyön temették el. De ezzel még nem ért véget a családregény. Claudia fia, Ferenc (minden nyarát nagyanyjánál töltötte Erdőszentgyörgyön), nagykorúsodván mint Teck hercege benősült az angol királyi családba. Az ő lánya, Mary Viktória walesi hercegnő (később V. György trónörö- FALAK VALLOMÁSA Múlt századi acélmetszet a franciapark közepén álló kastélyról