Erdélyi Figyelő, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-15 / 14. szám
István király Géza ésSarolta fia, Vajk, 970 körül született. ('.'.címekként keresztelték az István névre. Bár , a hadvezéreivel elfogadtatta utódaként, a fejedelem halálakor (997-ben) az ősi jog szerinti uté It. Koppány — mint a fejedelmi család legídisebb férfitagja — megtámadja a keresztény jog szerinti utódot. A veszprémi várat ostromló, pogányok vereséget szenvednek. A hatalmában megerősödött fejedelem kérésére 11. Szilveszter pápa koronát és felségjelvényeket küld Esztergomba. A koronázást Domonkos, a magyarok II. János Pál pápa VV .X .. . ---- vtgzík ci hhm* karácsonyán, vagy uj ivezred első napján. A fejedelemség az ei házi szervezet kiépítésével fokozatosan kérekeny királysággá alakult. István király tíz püspökséget állít fel: Lsztigom Kalocsa, Veszprém, Gyor, Pécs, Fg.guafehervár, Bihar, Csanád, Vác, valamenn az esztergomi érsek fennhatósága alá rendelve Kemény kézzel töri be a belső lázadások (v .Vula— 1003; Ajtony—1008; Vázul—1031 ) a külső támadásokat. Flobb a lengő , , V. mar,d keletröl a besenyők 110110. vfg.,..., Konaid német—római császár tani, 1030-ban) az országra. Az utóbbi legyőzését István király Bécset is meghódítja. Kevesebb sikerrel jár az utódlás biztosításában való igyekezete. Bár felesége, Gizella két fiúgyermeket hoz a világra, előbb Ottó, az elsuszülóit, majd Imre is meghal. Az utolsó évek az ország és az egyház aprói. Az ő nagy személyisége, bölcsessége, gondoskodása. Péter széke iránti ragaszkodása. Jóként pedig gyermeki szeretete Isten Anyja iránt legem szirmotokra példa és vigasztalás