Új Ember, 2002 (58. évfolyam, 1/2788-52/2839. szám)

2002-01-06 / 1. (2788.) szám

Királyok imádása Az esztergomi Keresz­tény Múzeum képéhez fű­zött vízkereszti meditáció. (12. oldal) Mit várunk az új évtől? Körkérdésünkre válaszol: Keszthelyi Ferenc püspök, Harrach Péter miniszter, Kál­­lay Emil piarista tartomány­főnök, pálos szerzetes, klarissza apáca, az Emmá­­nuel közösség két tagja, egy családapa és egy második gyermekét váró fiatal édes­anya. (9. oldal) Nem csodálkoztak, csak ajándékoztak Leborulnak előtte, de nem azért, mert félnek, és nem is azért, hogy kérjenek, könyörögjenek. Nem kérni jöttek hozzá, hanem meg­ajándékozni. Aki felismeri a legfőbb Ajándékozót, az ma­ga is adni, ajándékozni akar, nem kapni. (2. oldal) „Megbízom benned!" Kedves Vágó István! Kü­lönleges missziót vállal, az­­zal, hogy játék ürügyén olyan házaspárokat szere­peltet, akik a maga termé­szetességében, mintegy suttyomban mutatják fel a szeretetben megérlelődött és megedződött párkapcsolat minden értékét és szépségét. (3. oldal) Újrakezdés Korunk embere akkor alázatos, akkor újrakezdő - akkor válik valóban totális emberré -, ha az önmaga ál­tal önmaga fölé emelt bál­ványt képes és hajlandó le­dönteni, ha elfogadja, ha hagyja - ha akarja! - arcára rajzolódni Isten krisztusi vo­násait. (3. oldal) Magyar Keresztény Portál az interneten Az interneten való tájéko­zódást segítik a portálok, köztük az az új, amely a ke­resztény honlapok közötti eligazodást könnyíti meg: http://iwww.kereszteny.hu. (4. oldal) Ahol kétszer is ünnepelnek Kárpátalja görög katoli­kus közösségei nem mind egyazon naptár szerint ün­nepelnek: hagyományaiktól függ, melyiküknél mikor van karácsony. (6. oldal) Megbocsátani és bocsánatot nyerni Az ezredfordulón több neves teológust és egyházi személyt megkérdeztek ar­ról, hogy szerintük a III. év­ezred kezdetén melyik az a legfontosabb kihívás, amely az egyház előtt áll.­­ Timothy Radcliffe dominikánus sze­rint a megbocsátás. (8. oldal) Ára: 75- Ft http ://ujem­ber. katól­ikus.hu KATOLIKUS HETILAP LVIII. évf. 1.(2788.) A békétlen politikai helyzet idén a szo­kottnál is jobban megzavarta a szent­földi karácsonyt. Az Úr szülő­városa, Betlehem a Palesztin Autonóm Terület része. A szentföldi keresztények túl­nyomó többsége palesztin arab nemzetiségű, Jasszer Arafat felesége is keresztény. A palesztin vezető 1995 óta részt vesz Betlehemben a karácso­nyi szentmisén. Idén azonban nem mehetett, Ariel Sawn izra­eli miniszterelnök döntése ér­telmében. Arafat Ramallahban gyakorlatilag házi őrizetben van, így csak videofelvételen keresztül köszöntötte a több­ezres tömeget a Születés Bazi­likája előtt, a templomban üre­sen maradt helyét feldíszítet­ték. Michel Sabbah jeruzsálemi latin pátriárka szentbeszé­dében elítélte az erőszakot, bé­kés új esztendőt kívánt. „Őriz­zétek palesztin keresztény identitásotokat, és maradjatok e szent városban" - mondotta. * * * II. János Pál pápa a Szent Péter-bazilikában mutatta be az éjféli misét. Homíliájában többek között ezt mondta: „A világ különböző részein folyó háborúk, a társadalmi feszült­ségek és a szegénység gon­dokkal terheli és megrendíti szívünket ezen a karácso­nyon. Mindnyájan olyan vá­laszt keresünk, mely benső nyugalmat ad. A most szüle­tett Gyermek, akit Izajás pró­féta »csodálatos tanácsadó­nak, erős Istennek, örök atyá­nak és a béke fejedelmének« nevezett, hozza nekünk a vá­laszt aggodalmainkra és re­ményeinknek új erőt ad." Karácsony ünnepén dél­ben, az „Urbi et orbi" (Rómá­ra és az egész világra) adott ünnepélyes áldás előtt üze­nettel fordult a Szentatya a vi­ „Krisztus a mi békénk!" Karácsony a Szentföldön és Rómában­ sághoz, melynek visszatérő mottója Szent Pál efezusi leve­léből ez volt: „Krisztus a mi békénk!" A pápa többek kö­zött hangsúlyozta: „E békét kérnünk kell, mert Isten an­nak szerzője és biztosítéka. Ezt a békét építenünk kell egy olyan világban, ahol a népek és nemzetek - miután annyi és oly különböző nehézség megpróbálta őket - remény­kednek egy olyan emberiség­ben, amely nem pusztán gaz­dasági érdekek révén lesz „globalizált", hanem az igaz­ságosabb és szolidárisabb együttélést célzó állandó erő­feszítés révén." Benne felis­merhetjük minden világra jö­vő gyermek vonásait, palesz­tin és izraeli, amerikai és af­gán, hutu és tuszi gyermeke­két egyaránt. „Mindennap szívemen viselem a Szentföld drámai problémáit. Naponta együttérzéssel gondolok azokra, akik meghalnak a hi­degtől és az éhségtől. Napon­ta eljut hozzám azok kiáltozá­sa, akik a világ annyi részén a javak igazságosabb elosztását kérik." „Krisz­tus vezérelje azok lépteit, akik fáradha­tatlanul dol­goznak a tudo­mány és a technika hala­dásáért. Isten­nek ezeket a nagy ajándékait sohase hasz­nálják az emberi méltóság tisztelete és előmozdítása el­len." „És Te, imádott betlehe­mi Gyermek, vidd el a békét minden családba és városba, minden nemzetbe és minden földrészre!" - fejezte be a Szentatya, majd 60 nyelven, köztük magyarul is áldott ka­rácsonyt kívánt. R.P. ■­­ Fiatalok európai találkozója A bizalom zarándokútj­án­­ Budapesten December 28. és január 1. között mintegy hetvenezer fiatal vett részt a taizéi testvérek szervezte találkozón. - Riportunk a 7. oldalon. Szeretettel köszöntöm a Kedves Olvasókat, az új esz­tendő kezdetén! Mint a lap új főszerkesztője megköszönöm eddigi hűségüket, és kérem, hogy a to­vábbiakban is maradjanak velünk. Víz­kereszt liturgiájának ünnepélyes áldásá­val kívánom, hogy Isten tegye gyümöl­csözővé hitüket, reménységüket és sze­­retetüket. Alázat és küldetéstudat - ez jellemez­te a fiatal egyházat, Szűz Máriát és az Apostolokat, ez az alapja a mi szellemi szabadságunknak is. Ma sem lehet más lelkülete azoknak, akik Jézus Krisztus mai egyházának életét be akarják mu­tatni. Alázattal elfogadjuk szerény lehető­ségeinket a médiumok területén, csak­úgy, mint emberi korlátainkat. Alázattal befogadjuk a Szentlélek indításait. A küldetéstudat pedig egyrészt vonatko­zik arra, hogy Jézus küldetésében já­runk, másrészt, hogy ez a küldetés nem pusztán a rendszeres templomba járók­hoz, vagy a katolikus elithez, hanem mindenkihez szól, aki érdeklődik Krisz­tus ügye iránt. Tíz év alatt, a katolikus rádióműso­rok szerkesztőjeként gyakran kértük munkatársaimmal Maximilian Kolbe, a rádiózás védőszentjének közbenjárását. Mostantól fogva Szalézi Szent Ferenc, az írott sajtó patrónusának égi támoga­tására is számítok, aki lelki gyermeké­nek ezt tanácsolja: „Tehát, Filótea, min­dennapi s nem sok gonddal járó dolga­idat úgy végezd, hogy ne annyira ezek­re, hanem inkább Istenre gondolj; ha pedig dolgaid oly fontosak, hogy egész figyelmedet lekötik, akkor is gondolj néha Istenre, miként a hajósok, kik in­kább néznek az égre, mint a tengerre, hogy hajójukat szerencsésen kormá­nyozzák". Meghallani az Úristen hangját, meg­látni elrejtett jelenlétét, és bemutatni azt­­ olyan küldetés, amely a napkeleti böl­csek útjára is hasonlít. Értéket kerestek, értelmet életüknek és a rájuk bízottak­nak. Rátaláltak Jézusra, aki egy közü­lünk, és aki az Igaz Isten Egyszülött Fia. Benne láttak kincset a valóban bölcs ki­rályok. Érte hagyták el mindenüket, és őt tették életük közös értékévé, bár mindegyikük más és más útról érkezett. Istenre szomjaztak. Szabadon elin­dultak felé. Találkoztak vele. Tudtak örülni neki, tisztelettel hódol­ni előtte, és áldozatot hozni érte. Közös értékük Jézus, mert megtanította őket úgy élni, ahogyan egyedül érdemes! Jézus nyilvános bemutatkozása a nemzetek előtt nem volt félreértésektől mentes. Vannak, akik úgy vélik, hogy a problémák megoldására mindig kézen­fekvőbb egy erős pénz, egy biztos had­sereg, egy könnyen elsajátítható eszme. Mi azonban mégis jobban hiszünk a betlehemi pásztoroknak és a napkeleti bölcseknek. Tudjuk, hogy életünk közös értéke, forrása és megváltója Jézus Krisztus, aki eljött közénk, és megtaní­tott minket is úgy élni, ahogyan egyedül érdemes. Ő mutatta meg az emberi mél­tóság igazi nagyságát azzal, hogy egy lett közülünk. Ő a béke fejedelme, az ir­galmas és igazságos Isten. Jó nekünk, hogy ilyen nagyszerű kö­zös értékünk van! Az új esztendő fordu­lóján érdemes felidéznünk II. János Pál pápának az évezred kezdetén mondott szavait: „Emeljük ismét tekintetünket Krisztusra!" Amint az Ő élete növeked­ni fog bennünk, a körülöttünk lévő megannyi valódi közös értéket is egyre jobban észre fogjuk venni! Papp Tamás Közös értékeink 2002. január 6. Szabó Tamás katonai ordináriust január 12-én 10 órakor szentelik püspökké a budapesti Szent István­­bazilikában

Next