Új Ember, 2009 (65. évfolyam, 1/3151-52/3202. szám)

2009-01-04 / 1. (3151.) szám

Ingyenes musorujsag­­melléklettel www.ujember.hu • www.ujember.roKATOLIKUS HETILAP lxv. Ára: 130 Ft • 0,5 euro • 1 új lej Megjelent a Testvérek januári száma! Az első képviselőnő Mit vár az új évtől? Emberiességet és bölcsességet A pápa a Szentföld békéjéért Szent Család vasárnapján, a Gázai övezetben több száz halá­los áldozatot és sebesültet követelő izraeli támadást követően XVI. Benedek pápa elítélte az erőszakos cselekményeket, és mély fájdalmának adott hangot. A szemben álló felektől emberi­ességet és bölcsességet, továbbá a fegyverszünet mielőbbi visszaállítását kérte. A nemzetközi közösséget arra szólította fel, hogy tegyenek meg mindent a konfliktus békés rendezéséért. AFP Az összetartozás jele Templomszentelés Újpalotán Mint a mesében... Egy igen jámbor orvos itt, a házaktól körülvett téren néhány évtizeddel ezelőtt elásott egy Mária-érmet. Erősen élt benne a hit, hogy egyszer majd templom épül itt, Isten dicsőségére, a sok ezer városlakó lelki üdvének javára. S íme áll Isten háza - idézte fel pestújhelyi káplánkori emlékét Bábel Balázs kalocsa­­kecskeméti érsek az újpalotai Urunk színeváltozása és Boldog Salkaházi Sára tiszteletére épült templomban. Sára testvér vértanúságának évfordulóján, december 27- én Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti ér­sek szentelte fel a főváros új templomát. A csaknem negyvenezer ember lakóhelyéül szolgáló város­rész „mértani középpontjában", bölcsőde, óvoda, iskola, ját­szótér szomszédságában, az önkormányzat által felajánlott telken megvalósult „régi álom" - ahogy többen is beszéltek róla - valóra vált. A bizonyosságra váró lélek felemelő izgal­mával özönlöttek az emberek a korai szürkületben az egyelő­re még kivilágítatlan „új palota" felé. A szertartás elején Mohos László, az egyházközség világi el­nöke és Molnár Béla esperes-plébános köszöntötte a bíboros főpásztort és a kalocsa-kecskeméti érseket, valamint Udvardy György és Székely János segédpüspököket, a paptestvéreket, az ünnepi alkalmon részt vevő református és evangélikus lelké­szeket, Hajdú László polgármestert, Landner Zoltán építészt, a kivitelezés irányítóit, munkásait s a hívek és érdeklődők soka­ságát - nem is fértek be mindannyian a templomba. (Folytatás a 7. oldalon.) „Az egész országot szeretném képviselni" Új magyar nagykövet a Vatikánban Hat és fél év után haza­tér szolgálati helyéről Erdődy Gábor vatikáni nagykövetünk, utóda pedig a külügyminiszté­rium főosztályvezetője, Balassa János lesz. Magyarország és a Szent­szék között önálló és hivata­los diplomáciai kapcsolat az első világháborút követően, 1920-ban létesült. Az Oszt­rák-Magyar Monarchia fel­bomlását követő időszakban az elszigeteltségből kitörni akaró Magyarország töreke­dett, hogy kapcsolatát szoro­sabbra fűzze a Szentszékkel. 1945-ben megszakadt ez a diplomáciai kapcsolat, melyet­ csak 1990. február 9-én újítot­tak fel ismét, amikor az or­szág a jogállamiság útjára lé­pett. Ettől az időponttól fogva a Magyar Köztársaság ismét rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet delegál a Vati­kánba, aki egyúttal a Szuve­rén Máltai Lovagrendhez is akkreditálva van. A Szentszék apostoli nunciussal képvisel­teti magát Budapesten, aki egyben a diplomáciai testület doyenje is. Több fontos kétoldalú egyezményt kötöttek meg az­óta. 1994-ben megállapodást írtak alá a Magyar Honvéd­ségnél és a Határőrségnél végzendő lelkipásztori szol­gálatról, majd 1997-ben a ka­tolikus egyház magyarorszá­gi közszolgálati és hitéleti te­vékenységének finanszírozá­sáról, valamint néhány va­gyoni természetű kérdésről. 2009 januárjában a rendszer­­változás utáni ötödik nagykö­vetünk, Balassa János foglalja el állomáshelyét, hogy képvi­selje országunkat a Szent­széknél. (A hazatérő, illetve a hivatal­ba lépő nagykövettel interjúnk a 3. oldalon.) 09001 Hívom a családokat! Bíró László püspök januári levele 9. oldal A színház, templom és játszótér Jézus nyomában a kereszt tövéig Több mint negyvenezren vettek részt a hagyományos európai ifjúsági találkozón, amelyet ezúttal Brüsszel­ben rendezett meg a taizéi közösség 2008. december 29. és 2009. január 2. között. Magyarországról mintegy két­százötvenen utaztak a találkozóra, „a bizalom zarán­dokújának" legutóbbi állomására az Európai Unió központjába. Alois testvér, a taizéi közösség perjele még a múlt ősszel, afrikai látogatása alkalmával, Ke­nyában írta meg a találkozóra azt a levelet, amelynek főbb gondolatai az idei év során a taizéi elmélkedések témái lesznek, egészen a következő találkozóig, amely Lengyelországban, Poznanban lesz. Az ökumenikus közösség vezetője a kenyai levél mellett interneten közzétette az Európai Unióhoz címzett gon­dolatait is. A nyitott és szolidáris Euró­páért című levélben Alois test­vér a népek közti kiengeszte­­lődésről, az erőforrások egye­sítéséről és az egyes népek sa­játosságainak figyelembevé­teléről ír. A békéről „nem mondhatjuk, hogy egyszer s mindenkorra a miénk, min­den nemzedéknek fenn kell tartania, újra meg kell szilár­dítania azt" - olvashatjuk az üzenetben, amelyben a taizéi közösség vezetője a globali­zációval kapcsolatos gondo­latait, kérdéseit is megfogal­mazza: „Vajon a növekedés­ben való részesedés reménye nem késztethetné-e még in­kább nagylelkűségre a gaz­dag országokat, hogy befek­tetéseikkel a fejlődő országok javát szolgálva egyidejűleg méltóbb módon, nagyobb fe­lelősségtudattal fogadják az ezekből az országokból érke­ző bevándorlókat is?" A pénzügyi válsággal kapcso­latban pedig felveti a kérdést: „A világ társadalmának kiépí­tésében mire helyezzük a hangsúlyt, mi élvez elsőbbsé­get? Miféle fejlődésre törek­szünk?" Alois testvér a ke­resztények jelen helyzetbeli felelősségéről is szól az Euró­pai Uniónak címzett üzeneté­ben. (Folytatás a 7. oldalon.) Új püspök Nagyváradon és Rozsnyón Az év utolsó napjaiban két, határainkon kívüli­­ egyházmegye is új fő­pásztort kapott. Tempfli József nagyváradi megyés püspök 2006-ban be­nyújtott lemondását - több mint kétesztenedi­k továbbszol­­gálást követően - XVI. Bene­dek pápa elfogadta. Az egy­házmegye új, 82. főpásztorává december 23-án Böcskei László temesvári általános helynököt nevezte ki. Böcskei László 1965. július 11-én a Temes megyei Gátalján született. Teológiai tanulmá­nyait a Gyulafehérvári Hittu­dományi Főiskolán végezte. 1990. június 24-én szentelték pappá, 1991 januárjában Sebastian Kräuter akkori temes­vári megyés püspök titkárává nevezték ki. 1999-től Temesvár általános helynöke. 2003 janu­árjában H. János Pál pápa prelá­­tusi címet adományozott Böcskei Lászlónak. Temesvá­ron kifejtett tevékenységét a papság és a hívek egyaránt ér­tékelték. Elfogadta a Szentatya Eduard Kornok püspök lemon­dását is a rozsnyói egyházme­gye éléről. A főpásztor az egy­házi­ törvénykönyv 401-es ká­nonjának első paragrafusa alapján nyújtotta be lemondá­sát a Szentatyának, tekintettel arra, hogy betöltötte 75. életé­vét. Utódául a pápa Vladimír Filo eddigi rozsnyói koadjutor püspököt nevezte ki. A magyarul is jól beszélő, a magyar hívek körében nagy megbecsülésnek örvendő Vla­dimír Filo püspök a jog- és filo­zófiatudományok doktora. Gányban született 1940. január 15-én. 1962-ben szentelték pap­pá Pozsonyban, majd többek között Szencen, Nagyszombat­ban, Gútán és Érsekújvárott is szolgált. I. János Pál 1990-ben nevezte ki püspökké. 2009. január 4. Lehetőség... Mintha többen lettünk volna karácsonykor és újév nap­ján a templomokban, mint az előző években. A szükség nagy úr. Olyanokat is képes megingatni, akik az igazi bol­dogságot csakis itt, a földön fokozódó fogyasztással, féke­vesztett szórakozással próbálnák elérni. És akkor beüt egy váratlan pénzügyi válság. Sőt, egyszerre több is. Minde­nekelőtt bizalmi, erkölcsi válság. Gyönge vigasz, hogy be­igazolódott, amit sokan évek óta hiába mondanak, hogy gazdasági fellendülés erkölcsi megújulás nélkül elképzel­hetetlen. A baj sohasem jön magában. Kísérői a leépítések, a munkanélküliség, az elszegényedés, az eladósodás... Egyre többen tehát ismét az egyházak felé fordultak. Hir­telen kijózanodtak a reklámízű ígéretekből, hogy már csak egy utolsó erőfeszítés szükséges, és ismét felemelkedőben lesz a nemzetgazdaság. A válságnak két következménye mindenesetre nyilván­való. Az egyik, hogy globalizálódott világunkban szorosan egymásra vagyunk utalva. Ha valaki a föld egyik szélén tisztességtelen, az a túlsó féltekére is kihat. A másik, hogy rádöbbenhetünk az igazán lényegesre. A válság ilyen érte­lemben a megtérés, a megtisztulás, a lelki felemelkedés ide­je is lehet. Mi az, ami igazán fontos, maradandó az életem­ben, és kik azok, akikre valóban számíthatok? Az életünket átszövő és egymásra hatást gyakorló embe­ri kapcsolatok szövevényében sok honfitársunk most fe­lénk fordul, mert reményt és jövőt keres. A jó szó mellett tetteket is várnak tőlünk. Ne mulasszuk el ezt a lehetőséget, hiszen mindnyájunknak szükségünk van lelki és erkölcsi megújulásra. Ezért is köszöntjük így egymást az esztendő kezdetén: bízzuk újra életünket Krisztusra, BUÉK! Papp Tamás

Next