Új Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám - Monostori Imre: Huszonhat sor új folyamunk elé
ÚJ FORRÁS Monostori Imre Huszonhat sor új folyamunk elé Ezerkilencszázhatvankilenc tavasza óta most harmadszor éljük át a lapalapítás, a kezdés és újrakezdés gyötrelmes örömeit (örömteli gyötrelmeit?) abban a hitben, hogy van, hogy lesz folytatás, s abban a tudatban, hogy a megújulás nem szerkesztői szeszély, hanem parancsoló szükségesség. E számunkkal tehát nemcsak új évfolyamot, de új folyamot is indítunk: évente tízszer szeretnénk megjelenni. Az új folyam terve nem a magunk mögött hagyott huszonkét évfolyam valamiféle tagadására, hanem e több, mint két évtizedes létünk során összegyűjtött szellemi értékek és gyakorlati tapasztalatok újraleltározására és rangsorolására épül. A jó hagyományok folytatására és persze új törekvések meghonosítására is. Szándékaink életképességét a Magyar Rádió egyik tavaly nyári műsora is erősítette, amikor is - lapunk egy korábbi vitasorozatát felidézve - újra közfigyelmet keltettek a nemzet, a nemzeti tudat nagyon is időszerű és fontos kérdései. Annál is inkább, mivel e véleménycserében és vitában már nemcsak rólunk, magyarokról van szó, hanem lényegében az egész, a roppant feszültséggel terhes, újjászületőben lévő Közép- és Kelet-Európáról is. Új folyamunk első számából úgyszintén olvasóink figyelmébe ajánljuk szerkesztőségünk vállalkozását s három kiváló szerzőnk — Grendel Lajos, Pomogáts Béla és Zalán Tibor—vállalását: lapunk (háromszor) tíz folytatásban közli majd esszéiket, jegyzeteiket. Az előző (év)folyamunk utolsó számában tett ígéretünk egy tizedét e most megjelent számunkkal mi tehát teljesítettük. Erősen reméljük, hogy a még hátralévő kilenc tizednyi részt is teljesíthetjük.