Holnap, 1992 (37. évfolyam, 5-12. szám)
1992 / 5. szám - SZÍNHÁZ - Viga Gyula: Tokaj-Hegyalja szőleje és bora : Balassa Iván könyvének ürügyén
44 HOLNAP Tokaj-Hegyalja és a hegyaljai bor története komplex gazdaság- és társadalomtörténeti, ill. művelődéstörténeti kutatások témája, melyben számtalan vonatkozásban összeér egy táj népének múltja, jelene és jövendője. A történész, az életmód és műveltség kutatója számára kimeríthetetlen téma, ami az eddigi több ezer publikáció után is új meg új kérdéseket fogalmaz, egyben lehetőség egy olyan "példatár" megfogalmazására, melynek elemeit a mai gazdaság is hasznosíthatja. A gazdaság és a társadalom mai irányítói számára sürgető kötelesség egy táj ökonómiai és társadalmi reorganizációjának megvalósításához. Tokaj-Hegyalja frekventáltsága összetett gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatok következménye. A nagyhírű borvidék Árpád-kori gyökerű szőlő- és borkultúrája a 16. század második negyedétől válik igazán jelentőssé, amikor a török megszállás következtében elpusztul a Szerémség szőlőkultúrája, s a nemzetközi borkereskedelem súlypontja Tokaj-Hegyaljára helyeződik át. Mindez nemcsak gazdasági folyamat, hanem kihat a Hegyalja egész arculatára és műveltségére. Egy akkora területen, mint a Kecskeméti határ, itt 12 virágzó mezőváros jön létre, melyek a gazdasági és társadalmi fejlődés sajátos formáját képviselik. A kis területen, ám nagy munkaigénnyel művelt szőlő megkülönböztetett értéket képvisel és jelentős értéket termel, s távoli vidékek nemeseit és polgárait is idevonzza, akik itt vásárolnak maguknak szőlőbirtokot. A szőlők nagy munkaigénye nem csupán a szomszédos abaúji, zempléni, szabolcsi magyar falvak jobbágy-paraszti népességének ad feladatot az esztendő egy részében, akik itt kereshetnek pénzt, hanem idevonzza a zempléni falvak és más felföldi tájak szlovák és ruszin népcsoportjait is a szőlőmunkák idejére. A borkereskedelembe a magyarok mellett lengyelek, "görögök", oroszok, ruszinok, németek és zsidók is tevékenyen vesznek részt, a megvásárolt bort magyar, ruszin és szlovák fuvarosok szállítják, pl. Galícia irányába. Mindez, s még számos, nem említett tényező igen jelentős népcsoportokat akkumulál, sokféle interetnikus érintkezésre teremt alkalmat, s egészében jelentős szerepe van a műveltség integrálódásában. Balassa Iván 1991 -ben, Tokajban megjelent nagyívű munkája a gazdasági, társadalmi és műveltségi tényezők valamennyi fontos elemét áttekinti, s miközben számos kérdésre is új vált TOKAJ-HEGYALJA SZŐLEJE ÉS BORA Balassa Iván könyvének ürügyén Sevcsik Jenő rajza