Uj Idők, 1901 (7. évfolyam, 27-52. szám)
1901-09-29 / 40. szám - B. S.: A bor alakjai / Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások
Széchenyi István utolsó politikai intése Ugyanabból a forrásból, melynek köszönhetjük Deák Ferencnek a mult heti számunkban közölt emléksorait, kaptuk az alábbi följegyzést is, melynek hitelességét kétségbevonni nincs semmi okunk. Maga a följegyzés német nyelven van megírva, de fölötte szóról-szóra ez áll magyarul: „Néhai Gróf Széchenyi István utolsó politikai intése 1860-ik évi Április 1-éről, nékem alulírottnak átadva néhai Gróf Széchenyi János, vagy fia néhai Gróf Széchenyi László által, már bizonyosan nem emlékszem mellyik által." A följegyzés után pedig ezek állnak öreges betűkkel és német nyelven : — Kérem önt, hogy ezeket az érdekes okmányokat közölje jó hazafiakkal és engedje meg nekik, hogy azokat lemásolják. Acsát, 1901 augusztus 30 án. Nagy Pál. Nagy Pál, mint már a múltkori közlés alkalmából említettük, Veszprém megyének volt hivatalnoka az ötvenes években és sokat érintkezett a Széchenyi család tagjaival. Maga az „intés" pedig így szóltú fordításban : •— Mondja meg Deáknak, ha egy bolondra hallgatni akar (a bolondok sokszor próféták is), hogy azt a hatalmat, melyet a közvélemény fölött gyakorol, ne engedje használatlanul mindaddig, míg a vihar olyan erős nem lesz, hogy az ő hangját sem hallják, valamint az enyémet sem akarták meghallani 1848-ban. Ha a birtokos nemesség nem marad meg a mozgalom élén, mely az összes kedélyeket elfojtja, akkor Magyarországot a magyarok vérfürdővel árasztják majd el és az emigráció elárulja, eladja. Nem szabad szemet hunyni ama tényezők előtt, melyek már most is tudtunkon kívül és akaratunk ellenére Magyarországon dolgoznak és a konzervatív elemek elkerülésével a népnek azon rétegeihez fordulnak, melyek anélkül, hogy valamit kockáztatnának, a bosszút írják zászlóikra a jog helyett. Nem tartom szerencsésnek azt a frigyet, melyre Magyarország háromszáz év előtt lépett a Habsburg-házzal, de boldogtalan házasság is nemzhet egészséges gyermekeket, ellenben, ha elválnak a házasfelek, akkor szó sem lehet utódokról, jövőről ! Ne ámítsuk se saját magunkat, se a népet! Anglia alkotmánya az én ideálom volt, de a gyakorlati előnyeihez tartozik, hogy Anglia nem vérzik el idegen balsorsért, nem harcol elvekért, csakis a saját szabadságát védi és fizeti meg . Magyarországot anyagilag sohasem fogja támogatni. Ne építsünk Oroszország gyűlöletére, sem Ausztria ellen, elvben egyetértenek és mindig egyet is fognak érteni. Lengyelország nagyon is közel esik Magyarországhoz, majd ha Oroszország elfoglalta Konstantinápolyt és nem lesz szüksége Lengyelországra, akkor alakít majd védnöksége alatt egy Nagy-Lengyelországot. Akkor üt majd talán Magyarország önállóságának is az órája, föltéve, hogy addig kibírja. Ausztria kénytelen a külfölddel szemben nagy megaláztatásnak alávetni magát, hogy elkerülje a konfliktust, mely egy magyarországi lázadásnak következménye volna. Ausztria kénytelen az erejét összpontosítani, hogy Magyarországot, a harcra való kihívás esetén teljesen leigázhassa. Ha ez nem sikerül és Magyarország fölosztása szóba kerül, akkor igazán finss Hungáriáé! Az én tanácsom— ki ne kacagják! — az őszinte kibékülés az 1848 iki alapon (exceptis excipiendis), a császár megalázása nélkül, kit mint Magyarország királyát bizonyára nagynak óhajtunk. Deák és a barátok a mozgalomnak méltányos, jól meggondolt és lehetséges határokat szabjanak és minden magyarnak — ha kell, ököllel az arcába — azt mondják: ulterius ne tende odiis! A múltból való vezetők nélkül Magyarország nem harcol majd a múltjáért, hanem egy chimaeráért, mely erejét és eszközeit kiapasztja, melynek vége a halál. Higyjetek nekem ! _<$> _ A kor alakjai Gárdonyi Géza darabja megérte immár a huszonötödik előadást. Rendkívüli, a Nemzeti Színházban példátlan siker ez. És nemcsak a szerzőnek, a színháznak a közönségnek öröm, hanem az irodalomnak kiváltképpen. Bizonysága annak, hogy nem igaz az a tétel, mintha színház és irodalom két külön terrénum és az igaz poézis a színpadon többnyire ballaszt. Ez a parasztszínjáték ugyancsak nem színpadi mesterkedéssel, a kipróbált drámai törvények alapján van írva, csupa újság s merészség, úgy lényegére, mint koncepciójára nézve. Emlékezünk, hogy a tavaszi főpróba után nevezetes, tekintélyes és a dologhoz értő színházi bírálók féltették a bukástól és nem bíztak a közönségben. És éppen a közönség állotta meg helyét diadalmasan, tanulságot téve arról, hogy ízlése és ítélete van. A bornak a maga nemében egyedülálló sikere miben áll főképpen, nem tudjuk. Meséjének kedves, friss volta-e az, amely megkapta az elméket, vagy színes, biztos, eredeti és mégis ismerős alakjai? Bizonyos az, hogy értelmes, természetes, bájos és mégis izgató történet egy parasztjátékban: meglepte a nézőt. Legjobb népszínműnk: A falu rossza kicifrázott, sallangos és a magyar paraszt karakterének meg nem felelő alkotás ez új darabhoz mérten. A Tóth Ede darabjának vannak nagy tulajdonságai: erős páthosza, jó szerepei, színszerűsége, de a népszínmű ideája ki van művészkedve. A Gárdonyi darabja az első, amelyben egy magyar falu levegőjét teljes tökéletességében, egész erejében és üdeségében megérezzük. Amint mondani szokták, színpadi, költői, de még etnográfia és etnológiai szempontokból is igaz. A korban benne van az alföldi magyar paraszt természetrajza. Ezenfelül pedig, ami különösen értékessé teszi: van filozófiai háttere és mélységes erkölcsi tendenciája. Ami jó és szép lehet egy ilyen genre-alkotásban, az megtalálható benne mind és nem kell keresni, közvetetlenül jelentkezik. Ami pedig a részleteket illeti: egy csomó kép és hasonlat van benne, oly magasan szárnyalók, annyira eredetiek és egyéniek, hogy hozzá hasonlókat csak Petőfiben és Aranyban találunk. Nagy szó ez, de szinte megkönyebbültünk, hogy kimondhattuk. Azért, mert valaki él, közöttünk jár, látjuk szivarozni, halljuk anekdotázni, nincs miért megtagadnunk tőle azt a dicséretet, amelyet megadnánk neki, ha már nem enne velünk egy kenyeret. A színészek általában jók és kedvesek voltak e darabban. Alakjaik, — amelyek egy részét e lapokban most láthatják önök — külső megjelenésük nagyon sokáig fog élni a magyar képzeletben. B. S. A szegedi iparművészeti kiállításból Dolgozószoba Tervezte ifjabb Rainer Ferenc A szegedi iparművészeti kiállításból Könyvszekrény Tervezte ifjabb Rainer Ferenc 42