Uj Idők, 1901 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-29 / 40. szám - B. S.: A bor alakjai / Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások

Széchenyi István utolsó politikai intése Ugyanabból a forrásból, melynek köszön­hetjük Deák Ferencnek a mult heti számunk­ban közölt emléksorait, kaptuk az alábbi följegyzést is, melynek hitelességét kétségbe­vonni nincs semmi okunk. Maga a följegy­zés német nyelven van megírva, de fölötte szóról-szóra ez áll magyarul: „Néhai Gróf Széchenyi István utolsó politikai intése 1860-ik évi Április 1-éről, nékem alulírottnak átadva néhai Gróf Széchenyi János, vagy fia néhai Gróf Széchenyi László által, már bizonyosan nem emlékszem mellyik által." A följegyzés után pedig ezek állnak öre­ges betűkkel és német nyelven : — Kérem önt, hogy ezeket az érdekes okmányokat közölje jó hazafiakkal és engedje meg nekik, hogy azokat lemásolják. Acsát, 1901 augusztus 30 án. Nagy Pál. Nagy Pál, mint már a múltkori közlés alkalmából említettük, V­eszprém megyének volt hivatalnoka az ötvenes években és sokat érintkezett a Széchenyi család tagjaival. Maga az „intés" pedig így szól­tú fordításban : •— Mondja meg Deáknak, ha egy bolondra hallgatni akar (a bolondok sokszor pró­féták is), hogy azt a hatalmat, melyet a köz­vélemény fölött gyakorol, ne engedje használatlanul mindaddig, míg a vihar olyan erős nem lesz, hogy az ő hangját sem hall­ják, valamint az enyémet sem akarták meg­hallani 1848-ban. Ha a birtokos nemesség nem marad meg a mozgalom élén, mely az összes kedélyeket elfojtja, akkor Magyarországot a magyarok vérfürdővel árasztják majd el és az emigráció elárulja, eladja. Nem szabad szemet hunyni ama tényezők előtt, melyek már most is tud­tunkon kívül és akaratunk ellenére Magyar­országon dolgoznak és a konzervatív elemek elkerülésével a népnek azon rétegeihez for­dulnak, melyek anélkül, hogy valamit koc­káztatnának, a bosszút írják zászlóikra a jog helyett. Nem tartom szerencsésnek azt a frigyet, melyre Magyarország háromszáz év előtt lépett a Habsburg-házzal, de boldogtalan házasság is nemzhet egészséges gyermekeket, ellenben, ha elválnak a házasfelek, akkor szó sem lehet utódokról, jövőről ! Ne ámítsuk se saját magunkat, se a népet! Anglia alkotmánya az én ideálom volt, de a gyakorlati előnyeihez tartozik, hogy Anglia nem vérzik el idegen balsorsért, nem harcol elvekért, csakis a saját szabadságát védi és fizeti meg . Magyarországot anyagi­lag sohasem fogja támogatni. Ne építsünk Oroszország gyűlöletére, sem Ausztria ellen, elvben egyetértenek és mindig egyet is fognak érteni. Lengyelország nagyon is közel esik Magyarországhoz, majd ha Oroszország elfog­lalta Konstantinápolyt és nem lesz szüksége Lengyelországra, akkor alakít majd védnök­sége alatt egy Nagy-Lengyelországot. Akkor üt majd talán Magyarország önállóságának is az órája, föltéve, hogy addig kibírja. Ausztria kénytelen a külfölddel szemben nagy megaláztatásnak alávetni magát, hogy elkerülje a konfliktust, mely egy magyar­országi lázadásnak következménye volna. Ausztria kénytelen az erejét összpontosítani, hogy Magyarországot, a harcra való kihívás esetén teljesen leigázhassa. Ha ez nem si­kerül és Magyarország fölosztása szóba ke­rül, akkor igazán finss Hungáriáé! Az én tanácsom— ki ne kacagják! — az őszinte kibékülés az 1848 iki alapon (exceptis excipiendis), a császár megalázása nélkül, kit mint Magyarország királyát bizonyára nagy­nak óhajtunk. Deák és a barátok a moz­galomnak méltányos, jól meggondolt és lehet­séges határokat szabjanak és minden ma­gyarnak — ha kell, ököllel az arcába — azt mondják: ulterius ne tende odiis! A múltból való vezetők nélkül Magyarország nem harcol majd a múltjáért, hanem egy chimaeráért, mely erejét és eszközeit kiapasztja, melynek vége a halál. Higyjetek nekem ! _<$> _ A kor alakjai Gárdonyi Géza darabja megérte immár a huszonötödik előadást. Rendkívüli, a Nemzeti Színházban példátlan siker ez. És nemcsak a szerzőnek, a színháznak a közönségnek öröm, hanem az irodalomnak kiváltképpen. Bizonysága annak, hogy nem igaz az a tétel, mintha színház és irodalom két külön terré­num és az igaz poézis a színpadon többnyire ballaszt. Ez a parasztszínjáték ugyancsak nem színpadi mesterkedéssel, a kipróbált drámai törvények alapján van írva, csupa újság s merészség, úgy lényegére, mint koncepciójára nézve. Emlékezünk, hogy a tavaszi főpróba után nevezetes, tekintélyes és a dologhoz értő színházi bírálók féltették a bukástól és nem bíztak­­ a közönségben. És éppen a közönség állotta meg helyét diadalmasan, tanulságot téve arról, hogy ízlése és ítélete van. A bornak a maga nemében egyedül­álló sikere miben áll főképpen, nem tudjuk. Me­séjének kedves, friss volta-e az, amely meg­kapta az elméket, vagy színes, biztos, ere­deti és mégis ismerős alakjai? Bizonyos az, hogy értelmes, természetes, bájos és mégis izgató történet egy parasztjátékban: meg­lepte a nézőt. Legjobb népszínműnk: A falu rossza kicifrázott, sallangos és a magyar paraszt karakterének meg nem felelő alkotás ez új darabhoz mérten. A Tóth Ede darabjá­nak vannak nagy tulajdonságai: erős páthosza, jó szerepei, színszerűsége, de a népszínmű ideája ki van művészkedve. A Gárdonyi da­rabja az első, amelyben egy magyar falu levegőjét teljes tökéletességében, egész erejé­ben és üdeségében megérezzük. Amint mon­dani szokták, színpadi, költői, de még etno­gráfia és etnológiai szempontokból is igaz. A korban benne van az alföldi magyar pa­raszt természetrajza. Ezenfelül pedig, ami különösen értékessé teszi: van filozófiai háttere és mélységes erkölcsi tenden­ciája. Ami jó és szép lehet egy ilyen genre-alkotásban, az megtalálható benne mind és nem kell keresni, közvetetlenül je­lentkezik. Ami pedig a részleteket illeti: egy csomó kép és hasonlat van benne, oly ma­gasan szárnyalók, annyira eredetiek és egyé­niek, hogy hozzá hasonlókat csak Petőfiben és Aranyban találunk. Nagy szó ez, de szinte megkönyebbültünk, hogy kimondhattuk. Azért, mert valaki él, közöttünk jár, látjuk sziva­rozni, halljuk anekdotázni, nincs miért meg­tagadnunk tőle azt a dicséretet, amelyet meg­adnánk neki, ha már nem enne velünk egy kenyeret. A színészek általában jók és kedvesek voltak e darabban. Alakjaik, — amelyek egy részét e lapokban most láthatják önök — külső megjelenésük­ nagyon sokáig fog élni a magyar képzeletben. B. S. A szegedi iparművészeti kiállításból Dolgozószoba Tervezte ifjabb Rainer Ferenc A szegedi iparművészeti kiállításból Könyvszekrény Tervezte ifjabb Rainer Ferenc 42

Next