Uj Idők, 1923 (29. évfolyam, 1-26. szám)
1923-06-03 / 23. szám - Erődi Jenő: Petőfi-kalendárium / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, bírálatok
Bélyeggyűjtés A katalógusról A bélyeggyűjtés óriási anyagát, (a világ minden részében, minden időben hivatalosan »'(kibocsátott bélyegeket) a katalógusok', tartják számon. Ezek csinos kiállítású, vastag könyvek, amelyek ábécé-rendben sorolják fel az országokat s megjelenési évszám szerint ismertetik az egyes bélyegeit. Minden egyes bélyeg országok folyószámmal van ellátva, amely minden ország első bélyegénél 1-gyel kezdődik. A teljesen hű klisék, a színek és felírások pontos magyarázata, a fogazatok nagyságának és a papír minőségének precíz meghatározása nagyon megkönnyíti a katalógus kezelését. Nálunk legelterjedtebbek az Yveit-Tellier (francia nyelvű), a Scott (angol), a Michel és a Senf (németek). Az Yvert-Tellier főképpen a tengerentúli bélyegeket tárgyalja nagyon szépen, a Scott nagy szerepet az Amerikával való kereskedelmi játszik forgalomban, az „öreg" Senf lassanlassan háttérbe szorul fiatal és kitűnő konkurrense, a Michel mögött, melynek Európa-része különösen sikerült. A katalógusnak azonban nemcsak a gyűjtemények összeállításánál és rendezésénél, hanem a vásárlás alkalmával is nagy szerepe van. Ezt a szerepet el kell ismerni, de túlbecsülni nem szabad. Vegyünk a nálunk leginkább irányadó Michel katalógusnak a magyar bélyegekre vonatkozó áraiból néhány példát. (A Michel egy bizonyos ideális pénzegységet statuált, mert a márka ingadozásától nem akarta függővé tenni az árakat. Mi ezt a pénzegységet mai magyar koronára fogjuk átszámítani.) A szovjet sorozat 5 bélyegét (Petőfi, Martinovics stb. arcképével) a katalógus 966 koronára értékeli, holott ez a sorozat 200 koronáért kapható. A koronázási bélyegpárt használatlan állapotban 300 koronára becsüli, a budapesti ára pedig mindössze 60 korona. A régi bélyegeknél jobban megközelíti a mi árat, viszont ott már tág tere forgatvan az árváltozásnak, amelynek mérve mindig a példány minőségétől függ. Igen elhanyagolt árfejlődésben részesítik úgyszólván az összes katalógus PETŐFI - KFLL EH DAR LURT 1880. Csákón (Békés m.) meghalt • Petrovics István,Petőfi öccse. nfílus 1 Az uj divat. 1. Kocsi-kalap selyemből, szalma dísszel 2. Fehér kosztümhöz való fehér georgette-kalap, kék alsó karimával, fehér szárnydísszel Neuman I. modelljei (IV., Váci ucca 23.) , 1858. Petőfi Sándor azon költeményeit, melyeket eddig csak elhalljuk, szólva a lapokból ismerünk, mint Emich Gusztáv önálló gyűjteményben végre csakugyan ki fogja adni. Valóban bámulatos, hogy ez mindekkorig nem történt. (Vasárnapi Újság.) 3 1849. Bem tábornok Petőfit, ki eddit;i százados-segédtiszt volt, örnanuallá nevezte ki. — 1886. A Pesti Hivtal írja: „Petőfi „Az apostol" c. költeményét Giuseppe Cassone, ismert olasz műfordító lefordította olasz nyelvre. A díszesen kiállított kötethez Helfy Ignác írt hosszabb előszót. A könyv Rómában jelent meg Molino kiadásában." (5. old. II. hasáb). 4 1871. „Jókai Mórhoz közelebb egy Meltzl Hugó nevű erdélyi szász születésű német író egy kötet verset küldött, mely Petőfi legválogatottabb költeményeit s a „Felhők" német fordítását tartalmazza. A fordító fölkérte Jókai Mórt, hogy birálná meg a fordítást, hogy méltó-e a kiadásra. Mint halljuk, Jókai igen sikerültnek állítá e fordítást, mely a szavaknál többet is tudott visszaadni." (Alföld, Arad). 6 1849. Petőfi ezeket írja Arany Jánosnak: „Szegény jó apám megtudok." halt, s édes anyámról semmit sem . 1842. Petőfi ezeket írja Bajzának, az Athenaeum szerkesztőjének: „Tekintetes úri Ha csekély munkácskáim a megjelenésre érdemesek, kérem őket az „Athenaeum"-ba felvenni. Gyenge erőmet továbbra is ajánlva, vagyok tekintetes urnák alázatos szolgája Petrovits Sándor, tanuló." — 1880. Szarvason a kir. járásbíróság Petőfi István hagyatékát leltározta; ezek között ott szerepelt Petőfi Sándor kb. 180 költeménye, továbbá „Coriolanus" fordításának teljes kézirata és „Romeo és Julia" fordításából 8 lapnyi töredék. Ezenkívül két francia levele Bem tábornokhoz „Monsieur le Generale" — megszólítással, ott volt még Bem arcképe valamint Zoltán fiáé is, mindkettő a nagy költő saját rajza: „1848 dec. 16." keltezéssel; továbbá egy carneol-körü gyűrű és egy bronz-érem, melynek ez a felirata: „Petőfi Sándornak 200 arannyal a M. T. Akadémia, 1848". Túlsó oldalán: „Borura-derü". Találtak számos levelet nagynevű íróinktól és többek között. Arany Jánosnak egy önrajzát is, négy sornyi verssel, mely így hangzik: „Arcomnak vonásait ez ábrázolatban 395