Uj Idők, 1923 (29. évfolyam, 27-52. szám)
1923-07-29 / 31. szám - Ewald Gerhard Seeliger: Amerikai párbaj. Regény / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok
Amerikai párbaj — Regény — írta: Ewald Gerhard Seeliger Fordította: Kosáryné Réz Lola — A bíró elé akarnak cipelni! — beszélte komolyan Maggie. — Akkor pedig csapdába kerülsz. A néni összeköttetésbe lépett a Sniffler & Co. céggel s azok megállapították, hogy a szerződésben hiba van. Nem bontható fel egyoldalúan. — Teringettét! — kiáltotta Tom haragosan. — Akkor hát szépen benne vagyunk a pácban. — Oh, Patrick! — könyörgött Maggie és odaadón simult a mellére. — Szökjünk meg! Azonnal! Oh, Istenem, de nem lehet, mégsem! A néni mennyi piacért mozgósította. Nem teheted ki a valalábad a hotelből anélkül, hogy riadót ne vernének. Mit csináljunk? Nagyot sóhajtott. Tom úgy ült ott, mintha nyársat nyelt volna és nem mozdult. Peppercorn Patrick etikai különcségeit nem volt olyan könnyű megemészteni. — Legalább egyetlenegyszer csókolj meg! könyörgött Maggie és hirtelen a szájára nyomta az ajkát. Tom csöndesen ült, hogy meg ne bántsa, de minden erejével Gladysre kellett gondolnia, hogy ne viszonozza ezt a kimondhatatlanul édes csókot. Biztonság okáért még a kezeit is hátratette, mert Maggie joggal várhatta volna, hogy a karjaiba kapja. Tom érezte, hogy ez sem elég és felugrott. Maggie is felállt könnyes szemmel. — Patrick, te nem szeretsz már engem! — siránkozott. — Mást szeretsz. Beszélj! Újra megházasodtál közben? — Nem! — tört ki Tomból szinte nyersen. — Én Fleitman Tom vagyok. Egyáltalán nem házasodtam meg soha, sem etikailag, sem másféleképen.— Patrick! — sikoltotta Maggie és rémülten húzódott tőle hátra. — Hiszen ez valóságos rögeszme nálad! Talán csak nem fogsz egészen megbolondulni! És patak módjára csurogtak a könnyei. Tom nem tudta részvétlenül nézni. Hozzálépett, megfogta a kezeit és így szólt: Miért sírsz, Maggie? Fáj, ha sírni látlak. — Igazán másnak hiszed magad, Patrick? — kérdezte Maggie remegő alakkal. Ha halok meg rögtön, ha így van a dolog! — Ha az életed forog veszedelemben, Maggie, —beszélt Tom és erősen nézett reá, — akkor Peppercorn Patrick vagyok s jöjjön, aminek jönnie kell! Boldog ragyogás támadt azonnal Maggie arcán. És most igazán nem volt Tomnak szíve hozzá, hogy lerontsa az illúzióját. — Vigyen el az ördög, látom már, hogy Peppercorn Patricknak kell lennem! — folytatta és összeszorította az ökleit, mintha ezzel is erősítenie kellene ezt a kegyes hazugságot. — Ki más lehetnék? De most aztán szaladj. Maggie, eredj gyorsan. Leveleket kell írnom. Ez szükséges hazugság volt. Maggie hozzásimult, boldogan nézett fel reá és sötét szemei olyan sürgetően könyörögtek egy csókot, hogy Tom egy nagyon könnyed puszit lehelt az arcára. — Ah! — sóhajtotta Maggie és kiment. Tom visszaült helyére és megpróbált a Peppercon-problémával tisztába jönni. Ebben az emberben, aki a gentleman és szélhámos határvonalán állt, kétségkívül egyéb kiváló tulajdonságok is rejlenek. A zöld Izlandban élő első nejétől eltekintve, ez idő szerint etikai trigamista s egész Reformszövetsége az Etikai Házasságnak a saját használatára kitalált és finoman kieszelt humbug. Semmiesetre sem lehet közönséges ember. Tom rokonszenve folyvást növekedett iránta. Most egyszerre feltárult az ajtó és Crawath Evangeline lépett be rajta. Tom felkelt, székkel kinálta meg és a teáscsésze mögött sáncolta el magát. Evangeline így hússzállító király megsértett özvegyének minden méltóságával ereszkedett a székre. Nagyon disztingváltan viselkedett és elégikus hangnemet használt. Kedves Patrick, — szólt, — Maggie éppen az előbb mesélte nekem, hogy még pihenésre van szükséged. Nekem is mindig az volt a meggyőződésem, hogy szökésed és az azt követő zavarodottság a betegségedre vezethető vissza. Ez felment előttem minden alól. Egyszerűen nem vagy felelős a tetteidért. Ez az én véleményem is — erősítette Tom. — Nem tudok semmiről. Emlékezeti gyöngeséged is, amit Maggie említett, ezzel függhet össze. Most már igazán azt hiszem, hogy a szerződés, amit azzal a rettenetes Clubbal kötöttél, abba az időbe esik, amikor már nem voltál teljesen ura szellemi erőidnek. — Lehet, lehet — igenelt Tom nagy előzékenységgel. Ugyanez áll az én szerződésem felbontására nézve is. Sohasem fogok lemondani a jogaimról, ennek a Clubnak a kedvéért a legkevésbé. Csak azt ne gondold, hogy hű hozzád. Ki tudja, hány titkos szerződést kötött a tieden kívül. Be fogod látni, hogy ezt a viszonyt nem tűrhetem tovább. 5. folytatás Fővárosi állattenyésztők a tübbtermelés szolgálatában, tj istállótipusok Mühlbeck Károly rajza Arr;iri ódon ritkaságok boltja és legolcsóbban ad az ^^ LC11 ICA. Budapest, II., Attila-ucca 12. szám VOCIUE NŐI DIVATHÁZ ESTÉLYI ÉS UTCAI TOALETTEKBEN Budapest, IV. Váci ucca 27. Piarista-ház. Telefon: 184-38 PONGYOLÁK és BLÚZOK dus választékban 85