Uj Idők, 1936 (42. évfolyam, 1-27. szám)
1936-01-05 / 2. szám - Az olvasóhoz / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések
FARSANG A tüll az igazi, farsangi A báli ruhák bővek, vonalban emlékeztetnek a kilencszázas évek divatára. A legújabb estélyi kelme a mintás tüll. Barna tüllruha, sárga és vörös levél-mintákkal báliruha-kelme. Zöld plisszírozott tüllruha, húzott, tett fodrocskákkal, hosszában félszéles, hímzett aranyövvel Az idei bábdivat ismét szabadon hagyja a vállakat: ruha, tart alsó résszel. Fekete tüll-A kivágást bársony szalagcsokor díszíti. Zseniliagömböcskékkel hímzett szoknya Mióta muzsikusok Magyarországon a cigányok? A cigányzene magyarságával kapcsolatban még nem vetették fel ilyen élesen ezt a kérdést. Pedig nagyon sok érdekes következtetést CERUZAJEGYZETEK vonhatunk le a történeti tények ismeretéből. Cigányok már a XIV. század végén szivároghattak az országba, jelentőségük azonban csak a XV. században lett, amikor a balkáni népek viszályaitól megzavarva, tömegesen vonultak Magyarországba. 1423-ban Zsigmond király adott számukra védőlevelelet, amelyben megengedte, hogy letelepedhessenek és becsületes úton kereshessék meg kenyerüket az országban. Önkormányzatukat is meghagyta. Főuraink mindig pártolták a cigányokat,noha az ország népéhez viszonyítva, nem lehetett őket soha vad hordánál többnek mondani. Korlátlan szabadságuk engedélyezéséhez járult az a körülmény, hogy a török elől menekülő jámbor keresztényeknek mondották magukat, s hogy babonás bűvészkedéseikkel, vagy mókáikkal elszórakoztatták a titokzatos szenzációkra éhes, a középkor misztikus eszmevilágában élő tömeget. A magyar nép hamarosan átlátott hazugságaikon, ezért megvetette, lenézte őket és nem törődött velük. Zenészeink közé sem juthattak be mindjárt, mert zenei életünk zárt hagyományokból táplálkozott ekkor. Nehéz és hosszantartó volt beilleszkedniük a magyar nép életének keretei közé, mert a nép faji tulajdonságaik miatt nem fogadta őket olyan szívesen, mint főuraink. Ezenkívül ha muzsikáltak is, nagyon kevesen muzsikáltak, mert a tömeg — mint régi íróinkkal bizonyíthatjuk — nagyobbrészt kovácsolással, csereberéléssel és csalással foglalkozott. Nevezetes körülmény a cigányok magyarországi történetében, hogy cigánymuzsikussal királyi udvarokban találkozunk először. 1489-ben Beatrix királyné kobzos cigányairól, 1525-ben II. Lajos hegedülő cigányairól, majd 1543-ban Izabella királyné cigányzenészeiről olvasunk töredékes adatokat. A cigány finom hallása, ritka előadóképessége ésalkalmazkodni akarása előbb érve- Divatos téli kalap, a ruha kelméjéből. Olyan, mint a kislányok főkötője. Hátul élénkszínű bársonyszalagcsokor díszíti Divatos fejdísz. Arany vagy ezüst hálóból készült főkötő, pártaszerű dísszel