Uj Idők, 1936 (42. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-05 / 2. szám - Az olvasóhoz / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések

FARSANG A tüll az igazi, farsangi A báli ruhák bővek, vonalban emlékeztetnek a kilencszázas évek divatára. A legújabb estélyi kelme a mintás tüll. Barna tüll­ruha, sárga és vörös levél-min­tákkal báli­ruha-kelme. Zöld plisszírozott tüllruha, húzott, tett fodrocskákkal, hosszában fél­széles, hím­zett aranyövvel Az idei báb­divat ismét szabadon hagyja a vállakat: ruha, tart alsó­ résszel. Fekete tüll-A kivá­gást bársony szalagcsokor dí­szíti. Zseniliagömböcskékkel hím­zett szoknya Mióta muzsikusok Magyarországon a cigányok? A cigányzene magyarságával kapcsolatban még nem vetették fel ilyen élesen ezt a kérdést. Pedig nagyon sok érdekes következtetést CERUZAJEGYZETEK vonhatunk le a történeti tények ismeretéből. Cigányok már a XIV. század vé­gén szivároghattak az országba, je­lentőségük azonban csak a XV. században lett, am­ikor a balkáni népek viszályaitól megzavarva, tö­megesen vonultak Magyarországba. 1423-ban Zsigmond király adott szá­mukra védőlevelelet, amelyben megengedte, hogy letelepedhesse­nek és becsületes úton kereshessék meg kenyerüket az országban. Ön­kormányzatukat is meghagyta. Fő­uraink mindig pártolták a cigányo­kat,­­noha az ország népéhez viszo­nyítva, nem lehetett őket soha vad hordánál többnek mondani. Korlát­lan szabadságuk engedélyezéséhez járult az a körülmény, hogy a tö­rök elől menekülő jámbor keresz­tényeknek mondották magukat, s hogy babonás bűvészkedéseikkel, vagy mókáikkal elszórakoztatták a titokzatos szenzációkra éhes, a kö­zépkor misztikus eszmevilágában élő tömeget. A magyar nép hamarosan átlá­tott hazugságaikon, ezért megve­tette, lenézte őket és nem törődött velük. Zenészeink közé sem juthat­tak be mindjárt, mert zenei életünk zárt hagyományokból táplálkozott ekkor. Nehéz és hosszantartó volt beilleszkedniük a magyar nép életé­nek keretei közé, mert a nép faji tulajdonságaik miatt nem fogadta őket olyan szívesen, mint főuraink. Ezenkívül ha muzsikáltak is, na­gyon kevesen muzsikáltak, mert a tömeg — mint régi íróinkkal bizo­nyíthatjuk — nagyobbrészt kovácso­lással, csereberéléssel és csalással foglalkozott. Nevezetes körülmény a cigányok magyarországi történetében, hogy cigánymuzsikussal királyi udva­rokban találkozunk először. 1489-ben Beatrix királyné kobzos cigányai­ról, 1525-ben II. Lajos hegedülő ci­gányairól, majd 1543-ban Izabella királyné cigányzenészeiről olvasunk töredékes adatokat. A cigány finom hallása, ritka előadóképessége és­alkalmazkodni akarása előbb érve- Divatos téli kalap, a ruha kelméjé­ből. Olyan, mint a kislányok fő­kötője. Hátul élénkszínű bársony­szalagcsokor díszíti Divatos fejdísz. Arany vagy ezüst hálóból készült főkötő, pártaszerű dísszel

Next