Uj Idők, 1936 (42. évfolyam, 28-53. szám)

1936-11-08 / 46. szám - Ladányi László: Háborús emlék / Versek

szont nagyon rosszul. Most is azt állítják egyes euró­pai sebészek, főleg az altatás hívei, hogy Amerikában úgyszólván ismeretlen a helyi érzéstelenítés és min­denkit narkózisban operálnak, mert az amerikai em­ber nem bírja el a műtét alatti ébrenlét izgalmait. Az igazság ezzel szemben az, hogy Amerika leg­kitűnőbb sebészei közül egyre többen térnek át a helyi érzéstelenítésre. És a mai sebész mindinkább meggyőződik arról, hogy nincsenek különbségek be­tegek között olyan értelemben, hogy egyiknek in­kább altatásra, a másiknak helyi érzéstelenítésre van szüksége. Inkább a megbetegedés természetétől függ, hogy melyik módszert alkalmazzuk. A sebész régebben a kés virtuóza volt, néha in­kább technikus, mint orvos; ma ez a helyzet meg­változott. Rájöttü­nk arra, hogy a beteg sorsa a sike­rült műtéttel még egyáltalában nincs eldöntve. Azt lehetne mondani, hogy a gyógyulás a műtét előtti kórisme pontosságától, a beteg szervezet állapotának ismeretétől és a műtét utáni kezeléstől is jelentős mértékben függ. Az igazi sebész éppen ezért a gyó­gyulás percéig szemmel tartja betegét és mindig vi­gyáz arra, hogy megelőzze a meglepetéseket. Az ope­ráció utáni orvosi munka a sebész legfontosabb fel­adatai közé tartozik. A sebész lelki alkatáról sokat lehetne beszélni. Csak érinteni akarom, hogy az operatőr, mint min­den igazi orvos, hívő ember. Sok sebészt ismerek, aki nehéz műtétek előtt imádkozik. Mint ahogy van általános orvosi rátermettség, ugyanúgy vannak kiváltságos, született A mindennapi műtéteket bárki elvégezheti, sebészek, aki az idevonatkozó módszereket megtanulja. De a bonyo­lult operációkhoz a tudáson kívül mesteri kéz, fegyel­mezett lélek kell. Laikus nyelven azt szokták mondani, hogy a jó sebésznek „könnyű" keze van. Ebben van valami. Pontosabban ezt úgy lehetne kifejezni, hogy az opera­tőr minden vonatkozásban kivételes kézügyességgel rendelkezik. Ismerek a sebészek között virtuóz zon­goraművészeket és tudok egyről, akinek fiatal korá­ban kovácsműhelye volt, ahol tökéletes formában állított elő nagy kézügyességet kívánó fémtárgyakat. Távolról sem kell azt hinni, hogy a modern se­bészet már minden problémát megoldott. Még nem tartom végleges megoldásnak a Basedow-kór mai műtéti formáját és kidolgozásra vár a lép, a fehér­máj és az idegrendszer sebészete is. Ami a teljesen fertőzésmentes műtétet illeti, itt majdnem elérkeztünk a tökéletességhez. Az eszközök, a műtétnél használt ruhák és kendők, az operáló orvos keze és végül a beteg bőre tartalmazhatnak fertőző csírákat. Az első három lehetőséget kizártuk. A ruhákat és eszközöket forró gőzben vagy vízben sterilizáljuk. Az operáló orvos kesztyűt húz, amelyet szintén csíramentessé tehetünk. A szabad kézzel operáló sebészek száma egyre csökken. De itt van m­ég a beteg bőre, amelynek csíramentesítésére több módszerrel rendelkezünk ugyan, de egyik sem hiba­mentes. Ez is megoldásra váró sebészeti probléma tehát. Némi különbség van az amerikai és európai se­bészet között, de nem annyira a műtétek levezetésében, mint inkább a műtőtermek technikai berende­zését és a segédszemélyzet kiképzését illetően. A kö­zépeurópai sebészeti klinikákon mindig gondot okoz a műtőterem megfelelő állandó hőmérsékletének biz­tosítása, amelyet nem befolyásol nyári kánikula, vagy téli fagy. Ez nálunk egyelőre még megoldat­lan kérdés. Amerikában télen-nyáron klímakészü­lék tartja változatlan hőmérsékleten az operációs terméket. Az amerikai sebészetnek korlátlan számban áll rendelkezésére jól képzett segédszemélyzet. Nálunk az orvosok elsőrendűek, de nagyon kevés kivétellel, meglehetősen alacsony a technikai és másfajta erők nívója. Nincs megfelelő intézményünk az orvost tá­mogató elsőrendű segédszemélyzet kiképzésére. Itt még sok a tennivaló. Középeurópai sebészeti klinikákon néha egy hé­tig tart, amíg a sebész a kórboncnoktól megkapja a beteg szervezetből kimetszett szövetre vonatkozó véleményt, h­ogy ilyen, vagy amolyan elváltozásról van-e szó"? Amerikában ez néhány percig tart. A kórboncnok a „helyszínen" dolgozik. Látnivaló, hogy mint minden téren, a sebészet­ben is megmutatkozik az amerikai és európai élet közötti általános különbség. Amerikában legmaga­sabb fokon áll a technika, pénz nem játszik szerepet, az adminisztráció és szervezés hibátlan. Nálunk vi­szont orvos-zsenik vannak, akiknek művészete és tudása úgyszólván minden akadályt legyőz, csak egyet nem: a szervezés, az adminisztráció és büro­krácia nehézkességét. Ferenc József aláírása a Sacher-szálló világtörténelmi térítőjén Háborús emlék A fronton volt apám, s hogy élni tudjunk Anyám dolgozni járt el délutánig. Minket bezárt és kérte, hogy maradjunk Csöndben, hamar jön, nem marad sokáig. Játszottunk a húgommal, néha ettünk. Sorba álltunk egy képzelt bolt előtt. Nevettünk és nem tudtuk, min nevettünk Sehogyse mult a hosszú délelőtt. S a vége mindig az lett, hogy az ablak Üvegjén át jöttét rémülve lestük. „Mi lesz, ha nem jön!" s reszketett a testünk. Súlyát éreztük a nehéz falaknak. Mi ártatlan rabok. Künn forrt a katlan És sírtunk, sírtunk, sírtunk szakadatlan. LADÁNYI LÁSZLÓ "701

Next