Uj Idők, 1944 (50. évfolyam, 1-26. szám)
1944-03-11 / 10. szám - Dr. Horay Gusztáv: Szemünk világa / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések
A habok ütemesen, fáradhatatlanul verték a partot. A holdfény élesen rajzolta ki az alakok körvonalait, fehérruhás barnaarcú emberek mozogtak a parton. Zsongtak, idegen és mégis simogatóan dallamos beszéd ütődött Erzsébet füléhez. Egy csónak táncolt lent az átlátszóan zöld habokon és valaki széttárta a karját, majd összecsapta kezét a feje felett. Most a csónakba beemeltek egy alakot, meztelen volt, karcsú, fiatal lány, sötét haja hosszan, a víztől simán csorgott bele az ezüstzöld levegőbe. Mosolygott és mosolygott mindenki a parton. — Él... — rebegte Erzsébet. Boldog volt, hogy a békét, amely az elmúlt pillanatokban olyan törékenynek látszott, sikerült megmenteni. Minden töretlen maradt, a kristályos víz, az illatos éjszaka, a mosolygó hold. A férfiak egymásra néztek, hallgattak, kicsit vállat vontak. A benszülöttek elfordították a fejüket és a főszolga megsimogatta a kezében tartott papír-aranysárkányt. Csend volt, most megint felharsant a csalogány erőszakosan szerelmes, mámoros éneke. — Itt nem hal meg senki, — mondta az öreg úr és gyöngéden megérintette Erzsébet vállát. Kissé fölényes embertelenül gyöngéd érintés volt. — Itt már nem lehet meghalni. Folytatjuk Szemünk világa Az Uj Idők munkatársának elmondta: Dr. Horay Gusztáv, egyetemi rk. tanár Bizonyos, hogy testünk legszebb és legfontosabb része a szemünk, benne csillog életünk, érzésünk és egészségünk. Csodálatos tüze, varázsa van a szemnek, szépségével gyakran hódítja meg szívünket. Szemünk jelenti az életet, sokszor egy-egy pillantásával legelrejtettebb gondolatunkat is elárulja. Szemünk köt össze bennünket a külvilággal, s arcunk legfőbb dísze. A szemészet az orvostudomány speciális szakmája. Nem a legfontosabb, mert a szembetegségek nem okoznak halált. Ma már ritkábban, de régen annál gyakrabban találkoztunk idősebb emberekkel, akiknek szemét szemorvos sohasem vizsgálta. Ennek oka az, hogy a falusi ember szemüvegét a hetipiacon, vagy az országos vásáron vette. Sok városi ember — ma is — az optikusnál vásárolja szemüvegét orvosi vizsgálat nélkül. A látszólag egészséges, jó látású szemben, amelyet nemcsak a szemüvegrendelés szempontjából vizsgál a szemorvos, nem egyszer komoly, figyelmet érdemlő tünetekre bukkan. A gondos szemvizsgálat lappangó baj kezdeti tüneteit észleli, így cukorbaj, érelmeszesedés, vagy vesebaj derülhet ki. A beteg minderről nem tudott, betegségének felfedezésével azonban idejekorán az orvos szakavatott kezelésébe kerül. A szembajok szoros kapcsolata a szervezet általános megbetegedésével ma már annyira közismert, hogy „fejfájós", ideges stb. embertársunk nem csodálkozik azon, ha orvosa leletért (szemfenékvizsgálat) szemorvoshoz küldi. Egyre nagyobb igazságot látunk a szemészek régi mondásában, hogy a szem testünk tükre. Talán sokkal inkább, mint a léleké. Jó látásra minden dolgozó embernek szüksége van. A legkisebb és sokszor ártatlannak látszó betegség is ronthatja a látást, megtámadhatja szemünket, ezért a legkisebb bajjal is orvoshoz kell fordulnunk. A háború, a tavalyi nagy és hosszú kánikula újabb problémákat vetett felszínre. A mai háborús világban a hiányos táplálkozás az első probléma. Régóta ismerünk néhány szembajt, amelyről kétségtelenül kiderült, hogy keletkezésében a táplálkozásnak nagy szerepe van. Itt érkezünk a vitaminok kérdéséhez. Régi tapasztalat, hogy az A-vitamin hiánya nemcsak a gyermekkorban, hanem a felnőtt korban is zavarokat okozhat a szem működése körül. Valamikor régen csak a régi Oroszországban ismerték a szigorú nagyböjtöt, amelynek eredményeképpen a csecsemők szaruhártyája részben vagy teljesen elpusztult. Ez a részleges, vagy teljes pusztulás az A-vitamin hiányára vezethető vissza. Oka az volt, hogy a szoptatós anyák a szigorú böjt idején csak halon éltek és nemcsak lefogytak, hanem tejükből hiányzott sok nélkülözhetetlen tápanyag, így az A-vitamin is. Néhány ilyen esetet sajnos, a mostani háborúban is alkalmunk volt látni Felnőtt korban is fontos az A-vitamin, így a félhomályban való jó látás bizonyos fokig a szervezet megfelelő mennyiségű A-vitamin tartalmától függ. Az alkonyati jó látás pedig rendkívül fontos: a mai elsötétítés szomorú korszakában konzerveken élő, egyoldalú és nem friss főzelékeken és gyümölcsökön élő egyéneknél már találkoztak a szemorvosok súlyos, gyulladásos szemelváltozásokkal. A hadrakelt seregek vitaminellátása ezért olyan fontos és elsőrendű feladat. Agrárország vagyunk, nálunk tehát ritkábbak ezek a bajok, de lehetőségükre rá kell mutatnunk. Az általános közegészségügyi viszonyok javításának köszönhető — hála az állam országos preventív intézkedéseinek — hogy valamivel kevesebb az olyan szem baj, mely rokona a gümőkórnak s vele ,,egy házban" fejlődik. Ez az úgynevezett lymphatikus szembaj A gyermekkor gyakori betegsége, nedves lakásokban fejlődő, vérszegény, „ótvaros" gyermekek súlyos szembaja ez. Gyógyítása elsősorban szociális és gazdasági probléma. Néha siralmas állapotban kerülnek a kórházba, ott javul a baj, de otthonukban kiújul. Ha betegségük nem vezet is teljes vaksághoz, mégis та [UNK]а dandó nyomokat hagy s a leggondosabb kezelés ellenére is, a látás tartós megromlásához vezet. Ezzel szemben bizonyos fokú gazdasági jólét jele, hogy a vidéki, szegényebb sorsú gazdaember is gondol bajának gyógyítására. A boldog békeévekben nem gondolt rá akkor, amikor két-három pengő volt a csirke Ma, amikor húsz-harminc pengőt is kap érte, elhozza eddig a kályha mellett ülő vak öregszülőjét, hogy hályogját megoperálják. Sőt a negyvenhárom éves falusi menyecske most határozta el magát kancsal szemének megjavítására is. Húsz-harminc évvel előbb is megtehette volna, de most akar tetszeni. Ez is háborús hatás! Sajnos, megszaporodtak az ipari szemsérülések A gyáripar fejlődésének szükségképpen való következménye a szemsérülések szaporodása is. Itt nagyon fontos a gyors segélynyújtás és a haladéktalan műtéti beavatkozás. 282