Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-12-27 / 52. szám

i­m KOMMENTÁRUNK A szocialista tömvesség érvényesítéséért A szocialista igazságszolgáltatás alapjait hazánkban 35 évvel ezelőtt, a februári győzelmet követő időszak­ban rakták le. A népbírók, népi ülnökök bevonása az ítélkezésbe, a törvények kidolgozása, az ügyészség meg­szervezése egy-egy lépés volt ezen az úton. Az ügyészségek a törvényesség hivatásos őrei. Nem­csak a büntetőperek vádlói, hanem rendszeresen figye­lemmel kísérik a jog­szabályok megtartását, a jogpoliti­kai elvek érvényesülését. Fontos feladatuk felügyelni a jogszabályok helyes végrehajtására, a jogalkalmazás tör­vényességére. A konkrét ügyekben elkövetett törvény­­sértések orvoslásán túl az illetékes szerveknél rendsze­rek kiadását vagy módosítását kezdeményezik. A tapasz­talatok azt igazolják, hogy az ügyészi vizsgálatok, in­tézkedések szerepe igen jelentős a szocializmustól ide­gen jelenségek elleni küzdelemben, így sokat foglalkoznak a társad­alomellenes, munkake­rülő, élősdi elemek rendszab­ályozásával, felelősségre vonásával. Társadalmunknak nagy terhére vannak az ilyen egyének. Ezért az ügyészségek olyan intézkedések meghozatalát javasolják, amelyek az említetteket rend­szeres munkavégzésre ösztönzik, és egyúttal megváltoz­tatják azokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik az élősdi életvitelt, a munka nélküli jövedelemszerzést. Mindez természetesen csak hosszú távon oldható meg. Szorosan összefügg az állampolgári fegyelem kérdése is. A fegyelem hiánya a munkahelyeken is demoralizál. Következményei a rossz munkahelyi közérzettől egészen az üzemi balesetekig terjednek. Az ilyen ügyek kivizs­gálása során nemegyszer fény derül a vezető beosztású dolgozók fegyelmezetlenségére, vagy ami ennél is súlyo­sabb, arra, hogy visszaélnek beosztásukkal. Joggal­ mu­tatnak rá az ügyészségek dolgozói arra, hogy az effaj­ta vezetői magatartások annál inkább károsak, m­ert ál­talában is megrendítik a bizalmat a fontos munkakörö­ket betöltő emberekkel szemben. A negatív társadalmi jelenségek közé sorolható az alkoholizmus is. Az italozás, közvetlenül vagy közvetve elősegítő, illetve kiváltó oka a különféle ügyeknek. Az előbbire példa, amikor valaki munkahelyi italozásért fe­gyelmit kap, vagy ittas járművezetés miatt vonják fe­lelősségre. Közvetve érzékelhető az alkoholizmus hatása akkor, amikor az italozó életmód fokozatosan szembe­szegüléshez vezet a társadalmi normákkal. A tapaszta­latok bizonyítják, hogy nagy számban költenek tetemes összegeket alkoholra olyanok is, akik ezt anyagi helyze­tük miatt sem engedhetik meg maguknak. A következ­mény jól ismert: a családok felbomlanak, a gyermekek veszélyhelyzetbe kerülnek. Tény az is, hogy gyorsabban lett az embereknek több szabad idejük, mint a kultú­rák­ eltöltésére jelentkező igény és lehetőség. A törvényesség érvényesüléséért folyó harc mindan­­­nyiunk ügye. Az egész társadalom összefogása szüksé­ges ahhoz, hogy a szocialista törvényesség életünk va­lamennyi területén érvényesüljön. STRASSER GYÖRGY,, Egy szem se veszett kárba Talán furcsa télen az aratásról beszélni, de az okot az szolgáltatta rá, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlo­­vákiai Központi Bizottsága Bratislavában ünnepélyesen kihir­dette az idei aratási verseny eredményeit. A SZISZ székhá­zában megjelentek mindazok, akik kitettek magukért a ga­bona betakarításában. S a fiataloknak nem kis részük van a nyári mezőgazdasági munkák sikeres befejezésében, ahogy azt DUSAN LONGAUER, a SZISZ SZKB alelnöke ünnepi be­szédében különösen hangsúlyozott. Idén minden korábbinál jobban előtérbe került a progres­­­szív munkamódszerek alkalmazása, és a nyári munkák egye­temes felfogása. A fiatalok az­ élen jártak abban a törekvés­ben, hogy az egyes munkafolyamatok gyorsan és zökkenő­mentesen kövessék egymást. A SZISZ ,,Egy szem se vesszen kárba“ elnevezésű aratóversenyének kétségkívül ez a leg­nagyobb sikere. A szervezésben tetemes részt vállaltak ezúttal az Ifjúsági szövetség járási szervei és az egyes üzemi, illetve alapszer­­vezetfek. Tovább mélyült az együttműködés a járási termelési igazgatóságokkal és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­gével. Kiváló munkát végeztek elsősorban a trnaval, nitral, Vranov nad Topfou-1, preáovl, 211inal és galántai járásban. Szlovákiában 2162 SZISZ-alapszervezetből összesen 60 ezer fiatal kapcsolódott be az aratóversenybe. Figyelemreméltó a 33 ezer pionír részvétele, akik könnyű munkával járultak hozzá az­ aratás sikeréhez vagy tűzvédelmi járőröket alakí­tottak. Figyelemreméltó ez, mert ilyen módon is megtanul­ják becsülni a munkát és ennak a gyümölcsét. A legderekasabb munkát természetesen a kombájnosok vé­gezték, akik számszerűleg 2500-an kapcsolódtak be a ver­senybe. A legjobbak közül kitüntették a nagykéri (Milanov­­ce) Csepedy Istvánt és Gubó Józsefet, továbbá Ján Skrefíát Plachtlncéről, Hodosi Dezsőt Dunaszerdahelyről (Dunajská Streda), Ivan Pekárt Martinból, Michal Gázért Sipicéről, Ko­­lár Józsefet Velké Záluílebről és Csontos Miklóst Oroszkéról (Pohronsk^ Ruskov). A terményszállításba 1543 traktoros és gépkocsivezető kap­csolódott be versenyszerűen, jó munkát végeztek Bohácán, Bratislavában, Vajnoryban és a­­ nagykürtösi (Velky KrtíS), illetve bösl (Gabőíkovo) állami gazdaságban. A szalmabe­­gy­űjtés 1100 versenyben álló fiatal dolga volt. S a legjob­bak közé tartoztak a lovlnobaiíal Jamnick^, a szenckirályfal (Králová pri SenclJ Sípos, a bratislavai Vajzel, a tomácovcei J. Kureík, a losonci (Luceneci P. KurCík vagy a halaloví^ Bak. A legjobb védnökségi munkát az Ipolynyéki (Vlnica) és kroílová falusi alapszervezet, illetve a zelovcei és vaj­­noryl szövetkezeti alapszervezet fejtette ki. Kitettek magu­kért a kálnicai, senohradyi, nagykéri (Milanovce) és bra­­tislavai gépjavítók. A fiatalok általában jó munkát végeztek, amelyet a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetségének és az SZLKP Központi Bizottságának jelenlevő képviselői is nagyra becsültek. K. I. JÓ ALAPOKRA LEHET ÉPÍTENI BESZÉ­LGETÉS KOZSÁR MIKLÓSSAL, A SZISZ JB ELNÖKÉVEL A tőketerebesi (Trebiäov) járást joggal nevezhetnénk a fiatalok járásának, hiszen 35 ezer fiatal él itt. Szerve­zettségük is kielégítő, amit az a tény is bizon­yít, hogy közel 10 ezer fiatal tevé­kenykedik a járás 350 SZISZ- alapszervezetében. Két év­vel ezelőtt, amikor­ Kozsár Miklós mérnököt megbíz­ták a SZISZ Terebesi járási Bizottságának elnöki funk­ciójával, a­­ szervezeti élet bizony hullámvölgyben volt, így nem ülhetett ölbe tett kézzel sem az elnök, sem a járási bizottság többi tag­ja. — Vajon mi változott két év alatt? — Való igaz, hogy az if­júsági mozgalomban volt egy kis megtorpanás, de az is az­­ igazsághoz tartozik, hogy erős alapokkal ren­delkeztünk. Tudtuk, hogy ezekre lehet építeni, a hul­lámvölgyből ki lehet kerül­ni. A fiatalság valós helyze­­­téből indultunk ki. Meg kellett ismerni gondjaikat, bajaikat, azokat a tényező­ket, amelyek gyorsíthatják, illetve fékezhetik a kibon­takozást. A tagok között mindig akadnak aktívak és passzívak. Nos, attól füg­gően, kik vannak túlsúly­ban, hogyan sikerül levet­kőzni a tevékenység forma­lizmusát, gördül előre vagy topog egy helyben a szerve­zet. Elsőrendű feladatunk­nak tekintjük a formaliz­mus elleni harcot. Mi nem akarjuk a dolgokat szépíte­ni, tudjuk, hogy csak az ön­tevékeny fiatalok emelik a SZISZ tekintélyét. — Gondolom, az agitá­­ciós-propagációs munkát az iskolások körében nagyobb gonddal végeztétek, mert hiszen minden SZISZ-es in­nen indul el. szervezetek tevékenység nak gyermet megk s. kőzetünknél nek már eredményei — Nagyon fontosnak tart­juk az első találkozás él­ményét, e nyomásait a SZISZ-szel. . lányok, ’ fiúk az iskolapa­rkban talákoz­­nak először az ifjúsági moz­galommal, gy az iskolái­k fejlesztésének, színvonala­­.öntöztetett fi­úteltünk. Igye­­törekvéseink­­ annak mérhető Nagyon fontos e téren a­­­dagógusok hoz­záállása, a toros, összehan­golt műnk; velük. Kölcsö­nös igyekl­etünk, együtt­­működésün legszebb ered­ményei a ki­syhelmeci szak­munkáskép­­ben és a tőke­­terebesi gi­náziumban szü­lettek. • Habár a járás mező­­gazdasági bódulás­b­­illegő, a felsza­jelentős ipari bázissal­­­zdagodott. Ho­gyan érték néd a járás üze­mi SZISZ alapszervezeteit? A múltr­a nemigen fi­gyeltek be az üzemekben a fiatalok tevékenységére, kevesebb egérzést tanúsí­tottak h­ár­a. Üzemeink je­lentős több­ségében azonban rájöttek e rá, hogy érde­mes odafiz­­élni a fiatalok­ra. A jár­t legeredménye­sebben do ózó fiataljai kö­zé tartozn­i a tranzit gáz­vezeték a­gykaposi (Velké Kapuäany) kompresszorállo­másának, vajáni (Vojany) hőerőmű, a tőketerebesi élelmiszert­ári komplexum, az ágcser­­ rői (Cierna nad Tisou) V­ úti automatizá­­ciós üzem SZISZ-esei és má­sok. Ma m­ár nem ritkaság, hogy fiati okat választanak vezető fu­­kcsókba, így az a ifjúsági m zgalomnak is van vezető­ gben mecénása. — A já ísban erős mező­­gazdasági üzemek működ­nek. Azt I­szem, ez a mező­gazdaságban dolgozó fiata­lok tevékenységében is vis­­­szatükröződik. — Sajnos, nem kellőkép­pen. A mezőgazdasági üze­mek fiataljai eléggé passzí­vak. Itt vannak a legtöbb tartalékaink, itt vár ránk a legtöbb munka. Még mindig nem értünk el a kívánt szer­vezettségi fokot, hiszen tíz termelőszövetkezetben és három állami gazdaságban nincs SZISZ-alapszervezet. A mezőgazdasági üzemek ve­zetősége és a fiatalok közti kapcsolatban sok még a tartalék. Az érdekazonossá­gok keresése a közeljövő sürgős feladatai közé tar­tozik. Csupán a céki (Cej­­kov), a leleszi (Leles) és a sedovcei fiatal mezőgazdá­szok tevékenysége érdemel említést. — Ha a mezőgazdasági üzemek égisze alatt műkö­dő alapszervezetek tevé­kenysége hagy maga után kívánnivalókat, akkor gon­dolom, ez kihat a falusi szervezetekre is. — Tudvalevő, hogy a köz­­pontosítással egyes falvak háttérbe szorultak. Szintén tény és való­­ hogy sok fa­lusi fiatal a közeli városi ipari központokba ingázik, így kevesebb idő és ener­gia jut odahaza a SZISZ- életre. Mégis vannak kivé­telek, és egyes helyeken na­gyon szép eredmények szü­letnek. Nem egy kisközség­ben jelentős kulturális mun­kát végeznek. Létezik egy kölcsönösen előnyös együtt­működési szerződés a SZISZ és a CSEMADOK jb között, amely munkánkat összehan­golja. Falun nagyon lénye­ges az elnök személyisége, aki egyben mozgatóereje is a SZISZ-munkának. Ritka az a szervezet, amely többszö­ri elnökcsere után is jól működik. Fontos a hnb-vel való szoros kapcsolat is. Megemlíthetem, hogy elé­gedettek vagyunk a nagygé­­resi (Velky Horeá), a zété­­nyi (Zatín), a szírénfalvi (Ptrukéa), a michal­anyi és a Zemplínske Hradíšte-i fia­talok eddigi munkájával. — Miben látod a további fejlődés, az eredményes munka zálogát, és milyen intézkedéseket foganatosí­­tottatok a jövőre nézve? — A járási pártbizottság rendszeresen és felelősség­­teljesen foglalkozik gond­jainkkal. Ennek eredménye­ként a nagyobb pártalap­­szervezetekben ún. ifjúsági bizottságokat alakítanak, a kisebb pártalapszervezetek­­ben pedig aktivisták, segítik a FZISZ-alapszervezetek ve­zetőségének munkáját. Nagy gondunk az ifjúsági klubok hiánya, nincs hol összejön­niük, találkozniuk a fiata­loknak.­ Ez nemcsak falva­­­kon gond, hanem a váro­sokban is. Legutóbb Király­­helmecen (Kráfovsky Chl­­mec) sikerült ezt a problé­mát megoldani. Az üzemi és mezőgazdasági alapszerve­zetek esetében meghatározó az adott üzem gazdálkodá­sának hatásfoka, az elért gazdasági eredmények, de lényeges az elnök és a ve­zetőség hozzáállása, a párt­­alapszervezet és az üzemi vezetőség összehangoltsága is. Itt csak nézet- és érdek­­azonosság hozhat észreve­hető javulást. Megkezdtük a mezőgazdasági fiatalok szervezetbe tömörítését. • A jövőben szocialista munka­­versenyt hirdetünk az egyes szervezetek részére. Mind­nyájunknak érdeke, hogy felszínre kerüljön az az ér­ték, ami az ifjúságban van. Mint látod, legfontosabb tö­rekvéseinknek kezd megmu­tatkozni a látszata, és bí­zunk abban, hogy az össze­fogás további eredményei sem váratnak sokáig ma­gukra. polgári LASZLO r TÖRTÉNELMI KRÓNIKA 45 ÉVE TILTOTT­A BE A BURZSOÁZIA A CSKP-T A müncheni diktátum el- Szlovákia fogadása 1938 szeptemberé­­9-én betilt­ben a polgári Csehszlovákia mind ped politikai rendszerének ősz­­dalmi és­­­szeomlását jelentette. A vezet mű csehszlovák burzsoázia azál­­tak a kon túl, hogy a néppel és a portálását Szovjetunióval vezetett an­­tént októ t­fasiszta küzdelem és a szágban. megalkuvás közül az­­ utób­ Miután kit választotta, mint társa­­bejelentet­talmi osztály egyöntetűen illetve az kapitulált. A reakciós körök tiszta pá hatalomra jutásával meg­­sülésüket kezdődött az ország fasizá­­nsabb csa­lása­ , demokrat Az egyetlen politikai párt, december amely kezdettől fogva elle­­n kommu­nezte a müncheni diktátum A CSF elfogadását, Csehszlovákia meg tert Kommunista Pártja október betiltása­­ 4-én konkrét programot fo­­latás utá­nalmazott meg az antifasisz­­taamán­­­ta nemzeti front létrehozó­­szervezet Sára. párt­erek Mivel az uralkodó körök­­vel tévá­nek nem volt ínyére a CSKP dásuk a kezdeményezte antifasiszta ellenes­­ mozgalom, kommunista elle­­tében i nes intézkedésekhez folya­­nyúlt, en modtak. Az autonomizált A még : őrületén október tták mind a párt, a többi forra­­ímokratikus szer­­ődését. Leállítom­­­unista sajtó kol­­is. Ugyanez tör­­er 21-én Csehov-i polgári pártok !k feloszlásukat, uralmon lévő fa­okkal való egye­ Beran kormányz­ást mért a nemzet­­ us erőire: 1938. 27-én feloszlatta ista pártot, nem szüntette egységét sem a m pedig a felosz­ Már október m­­­egkezdte illegális nők kiépítését. A 3aták­ vezetői, mi­­­i otthon tartózko­­­agy kommunista­­szek­ció következ­­szélyesnek bizo­­grációba távoztak, gális pártmunkát Antonín Zápotocky irányítot­ta. A pártmunka antifasisz­ta­­ platformját az 1938. de­cember 14-én elhangzott utolsó parlamenti beszédé­ben a következőképpen fo­galmazta meg: „...Mi kom­munisták nem teszünk le az osztályharcról, hiszünk győzelemben is. Ez nem je­­­lenti azt, hogy néha veresé­get nem szenvedhetünk. A vereség nem szégyen, az áruló, megalkuvó kapitulá­ció a szégyen. A mi tevé­kenységünket meg lehet ál­lítani, pártmunkánkat fel le­het oszlatni. Az eszme azon­ban, amelyet a nemzetben elültettünk, hogy inkább harcolunk, mint kapitulá­lunk és hagyjuk magunkat rabszolgaságba juttatni — a nemzetben élt, és ez az esz­me győzni fog .. .1“ Csehszlovákia felszámolá­sa 1930 márciusában új fel­tételeket szabott az illegá­lis CSKP munkájának. Mivel a köztársaság két különálló egységre bomlott, a pártot is két szervezetre kellett felosztani. A párt új irány­vonalat dolgozott ki, ame­lyet a kommunisták óriási elszántsággal kezdtek meg­valósítani. Rajtuk kívül egyetlen politikai irányzat sem tudott pozitív ered­ményt elérni az antifasisz­ta küzdelemben. Ők szervez­ték meg az ellenállást, majd pedig a nemzeti felszabadító mozgalmat, ők hozták létre az antifasiszta nemzeti fron­tot, amely jelentős mérték­ben hozzájárult az ország területének felszabadításá­hoz és a népi demokratikus Csehszlovákia megalakulá­sához. A mozgalom szervezése által a párt hatalmas töme­gek támogatását szervezte meg, ami hozzásegítette ah­hoz, hogy a megújult Cseh­szlovák Köztársaságban ne csak a néptömegek pártfo­gója legyen, hanem kívánsá­gaik és álmaik megvalósító­ja is. konrad inge

Next