Új írás, 1973. július-december (13. évfolyam, 7-12. szám)

1973-10-01 / 10. szám - Bor Ambrus: Az életveszély szabatos leírása (elbeszélés)

BOR AMBRUS AZ ÉLETVESZÉLY SZABATOS LEÍRÁSA Az életveszély lehet tartós, lehet gyors. Van egy pillanat, amelyben az, akit életveszély fenyeget, fölismeri az életveszélyt. Ez a pillanat megelőzheti az életveszély pillanatát, vagy később is bekövetkezhet, amikor az életveszély már egy ideje tart. A pillanat a fontos. Előzményei is vannak, holdudvara is van. Előzményei azért tartoznak hozzá­­a szabatos leíráshoz, mert ezek úgy segítik vagy akadályozzák a felismerést, mint egy betegség súlyosságát vagy veszélytelenségét a beteg anamnézisében rögzített korábbi bajok vagy korábbi egészséges állapot. Az autós szombaton délben 13 óra 40 perckor beáll a benzinkúthoz. 22 liter szuperbenzint vételez, az ezért járó 88 forintot 90 forintra kerekíti. Köszönöm, mondja a benzinkutas, és jó utat kíván. Viszontlátásra, mondja az autós, indít, de aztán még megkérdi, hogy csak vasárnap van-e az M 7-es úton egyirányúsítás, vagy szombaton is. A benzinkutas nem tudja biztosan, de úgy véli, hogy szom­baton délután is egyenirányúsítás van, Budapestről a Balaton felé. Ha így van, mondja az autós, akkor jól van. Nem szereti a sűrű és sebes forgalmat. Az autós 52 éves, 173 cm magas, testsúlya 57 kg, neuraszténiás alkat, testi fogyatékossága nincs, időszakos szívpanaszai indokolatlanok, vércukra normá­lis, 1 dioptriás olvasószemüvegét ideje volna 2 dioptriásra cseréltetnie, gépkocsi­­vezetői jogosítványát 2 éve szerezte, időközben mintegy 26 000 km-t vezetett. Foglalkozása körében aprólékos, körülményes, vérmérsékletét tekintve ingerlé­keny, vitában agresszív, sértésekre dühvel reagál, vélt sérelmeket sokáig sérel­mez magában, magára hagyva tépelődő és aggályos, zajra rendkívül érzékeny, a tömeget kerüli, nem szereti a sűrű és sebes forgalmat. Legkedvesebb autós emléke egy nyári út, délután és alkonyat felé, Tapolca-Szigliget-Tördemic- Nemesgu­lács-Mindszentkálla-Köveskál-Zánka-Balatonszepezd-útvonalon. Az autós a Hamzsabégi úton halad a Budaörsi út felé. Az Állami Biztosító épülete és a BKV-autóbuszgarázs közötti szakaszon fékpróbát végez, észleli, hogy a fék jó, és hogy farmotoros kocsija enyhén megfarol, ahogy hátul túlsúlyos konstrukciója folytán mindig hajlamos a megfarolásra. Mintegy 100 méterre a fékpróba helyétől elsőbbséget kell adnia az M 7-es felé áramló kocsiknak. Elég sokáig vesztegel, de ez nem idegesíti. Ráér. Órájára pillant: 1­3 óra 55 perc. Ráér. 17 órakor várják Nagykanizsán. Előző nap, pénteken, már megjárta Nagykanizsát. Mai esti teendőjére te­kintettel eredetileg ott ülhatott volna, de hirtelen elhatározással lemondta a szál­lást, és megállapodott a dolgában érdekeltekkel, hogy másnap újra lemegy. Igen, hazatér, és másnap újra eljön. A veszélypillanat holdudvarában: az autós nem szeret magányosan szállodák­ban hálni. Hotelszobákban magára hagyottnak, fölöslegesnek, helyettesíthető-

Next