Új Kelet, 2008. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

2008-03-13 / 10. szám

8. oldal Maroshévíz 2008 URMÁNCZY NÁNDOR ÉV Ebben az évben ünnepeljük Urmánczy Nándor (1868-1940) születésének 140. évfordulóját, így nyu­godtan mondhatjuk mi, maroshévíziek, de az egész magyarság is, hogy 2008 Urmánczy Nándor év is. Urmánczy Nándor középis­kolai tanulmányait Brassóban végezte, majd jogot tanult Bu­dapesten, ugyanitt szerzett jo­gi doktorátust 1895-ben. Ezek után Kisküküllő vármegyében volt fő­szolgabíró, később Ma­­ros-Torda vármegyében szol­gabírói, aljegyzői, majd főszol­gabírói tisztségeket töltött be. Életét két fontosabb periódus­ra lehet osztani: 1. Az 1894-1902-es korszak, amikor számos verse, novellái, dalai, elbeszélései, valamint rövidebb helytörténeti mono­gráfiái jelentek meg, ez utóbbi­ak Szászrégen és Gyergyószent­­miklós között elterülő telepü­lésekről. Ebben az időszakban (1896) írásaiért a „Turistaság Bajnoka" címmel tüntette ki az Erdélyi Kárpát Egyesület. 2. Az 1902-1940-es korszak, ekkor főképp politikai írásai jelentek meg különböző újsá­gokban, de ugyanakkor köny­vei is napvilágot láttak. A ma­gyar mellett tökéletesen beszélt és írt németül, franciául, ango­lul és románul. Az 1902. október 9-i ország­gyűlési választásokon Teleki Domokos gróffal szemben in­dult a szászrégeni választóke­rületben, és országgyűlési man­dátumot nyert szabadelvű pár­ti programjával. Az 1910-es évi választásokon Malonyai Dezső volt az ellenjelöltje. 646-632 arányban győzött, így tovább­ra is ő maradt a kerület ország­­gyűlési képviselője. Mint ország­­gyűlési képviselő, ezt a tisztsé­get 16 éven át, 1902 és 1918 kö­zött töltötte be.. 1917-ben ön­,­ként bevonult katonának, negy­vennyolc évesen a 9-es hon­védhuszárok önkéntese lett, és a bukovinai fronton teljesített szolgálatot. Hősiességéért vitéz­­ségi érmet kapott, zászlósként szerelt le. Dr. Urmánczy Nán­dort Maroshévíz leghíresebb magyarjaként kell tisztelnünk, hisz élete során sokat tett e te­lepülésért. Ugyanakkor a tör­ténelemben is el kell hogy fog­lalja az őt megillető helyet, hisz tevékenységével, áldozatkész­ségével sokat tett a magyar nemzetért. Sajnos, manapság a történelemkönyvekből tevé­kenysége kimaradt, amit pó­tolni kell. Mit is tett Maroshévízért? Több írása jelent meg szülőföld­jéről, annak történetéről külön­böző újságokban, folyóiratok­ban. 1895-ben ő létesítette az el­ső helyi újságot Topliczai Hír­adó néven, majd ennek az utód­ját, a Maroshévízi Híradó­t (1911). 1896-ban megalakította, saját költségén és telkén, az el­ső állami iskolát, képviselői pá­lyafutása során több helybeli lakos gondjait a kormány elé terjesztette, orvosolta. Nevéhez fűződik az első maroshévízi törvényszék létesítése, 1909- ben. Parlamenti felszólalásai­nak köszönhetően 1909 őszén beindult a Gyergyószentmik­­lós - Déda vasútvonal. Mit köszönhet még neki a magyar nemzet? Számtalan be­szédében figyelmezteti a kora­beli kormányt a katonaságnál vagy más hivatalos intézmé­nyeknél történő igazságtalansá­gokról. Nevé­hez fűződik több párt és szerve­zet megalakítá­sa, Honvédelmi Párt, a Védők Li­gája Szövetség, Terület Védő Li­ga, Magyar Re­víziós liga, a Ma­­gyar Irredenta Szövetség, Flon­­védelmi Bizott­mány stb. 1918- ban, negyedma­gával megala­pítja a Székely Nemzeti Taná­csot, nevéhez fűződik az Erek­­lyés Országzászló megalapítá­sa, ötlete és elképzelése szerint született meg a „Magyar Hi­szekegy", a „Dél", „Nyugat", „Észak" és „Kelet" elnevezésű szobrok, a „Magyar Igazság kút­ja". Neki köszönhető, hogy az első világháború után Sopron és környéke nem került idegen megszállás alá. Politikai pálya­futása során az újságok az or­szág egyik legfontosabb szemé­lyiségeként emlegetik, pártja hatalomra jutása után minisz­teri posztot ajánlottak fel neki, de ezt elutasította. Jelenleg Maroshévízen a he­lyi cserkészcsapaton kívül sem­mi sem őrzi az S­rmánczy ne­vet, sem utca, sem emlékszo­bor, sem dísztábla nem emlé­keztet a családra. Még a helyi Urmánczy-kastélyban szé­kelő népmúzeumban sem ta­lálni utalást e családra. Remél­jük, Urmánczy Nándor nemso­kára elfoglalja az őt megillető helyet a történelemben, újból írni fognak róla a történelem­­könyvek. Czirják Károly Kérvény - ököllel Tragikomikus eset történt a Csíksze­reda közelében fekvő Csíkpálfalván, de tragédiával is végződhetett volna. Már­cius 5-én reggel háromnegyed nyolckor jelentették a helyi rendőrségen, hogy a 48 éves G. A.-t, a község alpolgármes­terét néhány perccel korábban megverte egyik falustársa, a 37 éves K. L. A pál­­falvi rendőrök a Csíkszeredái felettesei­ket hívták segítségül a bűncselekmény kivizsgálására. A helyszínelés után el­készült jegyzőkönyv (legalábbis annak egyik változata) szerint G. A. 5-én reg­gel szokás szerint házi tejért ment a K. L. szüleihez. Tej helyett azonban ütése­ket, rúgásokat kapott. K. L. állítólag ki­támadta, ütni, rúgni kezdte,­ több sérülést, zúzódást okozva, főleg a fején, arcán. A reggeli támadás lehetséges okai a G. A. vallomása alapján valószínűsíthe­tők. Március 4-én K. L., a támadó egy kérvényt nyújtott be a csíkpálfalvi ön­­kormányzathoz. Március végi rendez­vényre akarta kibérelni a kultúrotthont. A kérését azonban elutasították, mivel­hogy a K. L. által megjelölt időpontra mások már lefoglalták a kultúrotthont, annak termeit. Állítólag K. L. a kérvény elutasítása miatt próbált bosszút állni az alpolgármesteren. (Utólagos sajtóhí­rek szerint a többféle küzdősportot űző és oktató K. L. azt mondja, ő csupán „ki­segítette" az udvarról az alpolgármes­tert, aki elesett és szitkozódott, ezért a kapu elől is „továbbsegítette".) (K. L.) Pisztoly az út szélén Március 3-án két férfi lá­togatta meg a felsőbol­­dogfalvi (Udvarhelyszék) rendőrőrsöt, ahol átadtak egy műanyagtasakot, mely­ben egy lőfegyver és öt töltény volt. A két férfi a szociális segély folyósítá­sára vonatkozó rendsza­bályok értelmében aznap a Kőhíd nevű helyen vég­zett közhasznú munkát. Azt a feladatot kapták, hogy a 131-es megyei út mentén összeszedjék a flakonokat, papírdarabo­kat és egyéb szemetet. Takarítás közben, az úttól tízméternyire egy műanyag­tasakot találtak, amely meg­szokott látványnak tűnt, de amikor egyikük felvet­te, meglepődve látta, hogy a reklámzacskóban egy pisztoly van, öt tölténnyel. Vadnyugati filmekben lát­ható pisztoly volt, a hasas, tárcsás típus, hét golyó­üveggel. A két férfi azonnal a köz­ségi rendőrségre vitte a fegyvert, ott a rendőrök megállapították, hogy az egyik tárgyukban golyó van. A fegyver kívül-belül rozsdafoltos, tehát viszony­lag régóta lehetett az út­­széli árokban. A rendőr­ség folytatja a vizsgálato­kat, megpróbálják kiderí­teni azt, hogy kitől szár­mazhat a fegyver, ki dob­ta el az említett helyen. A két férfi helyesen járt el, hogy a rendőrségre vitte a pisztolyt és a töltényeket. A törvény előírásai szerint, ha bárki lőszert, lőfegy­vert, lövedéket, robbanó­szert talál ilyen vagy bár­mi más módon, köteles­sége azonnal értesíteni a hatóságokat. Ellenkező esetben a megtaláló is fe­lelősségre vonható, ha ki­derül, hogy elsajátította vagy eltitkolta a talált lő­szert, fegyvert. (K. 1.) Ki a szabadegyetem ötletgazdája? ■■■Hm Tusványos tüskéi Úgy hírlik, idén nyáron új társaság, új csapat lesz a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor - röviden: Tusványos - főszervezője. A döntés Budapesten született, a fő támogatók háza táján, de erdélyi sugallatra. Némelyek szerint a „kapitánycserének" politikai okai vannak, én nem kívánom feszegetni, kom­mentálni ezt az értesülést vagy feltételezést. Talán sokan ismerik a magyar-magyar és ro­mán-magyar párbeszéd leghíresebb, legnépsze­rűbb kárpát-medencei fó­rumának 18 éves történe­tét. Az első években Bál­ványosfürdő volt a hely­szín, aztán a tábor átköl­tözött Tusnádfürdőre. El­sősorban az elérhetőség és a szálláslehetőségek in­dokolták a helyszíncse­rét. Innen ered a Tusvá­nyos kifejezés, ami a Bál­ványos és Tusnádfürdő szellemes szókombiná­ciója. Először csak tréfá­san, a tábori lapban je­lent meg így, aztán nem hivatalos elnevezés, egy­fajta becenév lett belőle, ami a folytonosságot kí­vánja jelképezni, jelenteni. A szervezői csapatcse­rére vonatkozó budapes­ti döntéssel kapcsolatos sajtóbeszámolókban és más forrásanyagokban is lehet olvasni olyan meg­állapításokat, miszerint a Bálványosi Nyári Sza­badegyetem ötletadója, elindítója Németh Zsolt, a Fidesz egyik vezéralak­ja, valamint Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ volt parlamenti képviselője. A két utóbbi most az er­délyi és romániai magyar ellenzék vezéregyénisé­ge, Tőkés László európai parlamenti képviselő bi­zalmi emberei. A felso­rolt három, illetve négy magyar személyiség ő­­szinte tisztelőjeként szük­ségét érzem egy ponto­sításnak a Bálványossal- Tusványossal kapcsolat­ban. Az ezredfordulón, a ti­zedik szabadegyetem előt­ti napokban utánajártam, hogy honnan is ered a Bálványos-Tusványos öt­lete, hol pattant ki az a bizonyos szikra. Nos, a Bálványosi Nyári Sza­badegyetem ötletének bölcsője Kézdivásárhely. Az ötletgazda valójában Török Sándor, Kézdivá­sárhely jelenlegi polgár­­mestere. Hogy a kezdeti ötletből aztán valóság lett, ebben óriási szerepe, elé­vülhetetlen érdemei van­nak Németh Zsoltnak, Toró T­­­Tibornak és Szi­lágyi Zsoltnak. De adjuk meg Cézárnak, ami a Cé­záré: az ötlet a Török Sán­doré. Ha meg szabad em­lítenem, a találkozó (ak­kor még nem szabadegye­tem) ötlete legelőször egy házibulin hangzott el, Kézdivásárhelyen, a Tö­rök Sándor egyik hölgy­­ismerősének a lakásán. Csaknem tíz évvel eze­lőtt tettem fel a kérdést Török Sán­dor RMDSZ- es polgármesternek: - Ötletgazdaként ho­gyan gondol vissza a kez­detekre? - 1989 decemberében, a forradalmi megmoz­dulások hevében, nem sokkal a 22-i fordulat után Németh Zsolt vezetésé­vel érkezett egy Fidesz­­küldöttség Kézdivásár­­helyre. Velük volt David Campanale, az Angol Li­­berál-Demokrata Párt kép­viselője is. Akkor még forrólelkű fiatalokként, a demokráciáról alkotott elképzeléseinkről beszél­gettünk. A háromnapos találkozó végén merült fel az, hogy milyen f­irmá­­­ban tartjuk a szükségte­­rű kapcsolatot. Egyértel­mű volt a számomra, a számunkra, hogy az újon­nan létrehozott Magyar Demokrata Ifjak Szövet­ségének, a MADISZ-nak valamilyen formában kap­csolatot kell kiépítsen magyarországi fiatal po­litikusokkal, a Fidesszel. Fiatalként, huszonéves­ként az volt az elképze­lésem, hogy egy tábor keretében próbáljuk meg­erősíteni, állandósítani a már kialakulóban, csírá­jában lévő kapcsolatot, majd a táborban döntsünk a továbblépésekről. Ezt a legelső megbeszélést kö­vette 1990 februárjában a Fidesz által szervezett Erdélyi Akadémia, ahol rögzítettük, pontosítot­­tuk a táborhoz kapcsoló­dó elképzeléseinket. El­döntöttük azt, h­ogy min­den évben a Szent Anna­­napok, illetve a Szent An­­na-tói ünnepek idejéjjfo­­kára írjuk ki a találkozót- A helyszín a Kézdivásár­hely és Tusnádfürdő kö­zött fekvő Bálványosfür­dő lett. A Török Sándor szavai ezek, és tudomásom sze­rint ez ideig senki sem cáfolta. Méltánytalan vol­na mellőzni, elfelejteni az ötletgazdát. Botos László

Next