Új Kelet, 2008. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
2008-03-13 / 10. szám
8. oldal Maroshévíz 2008 URMÁNCZY NÁNDOR ÉV Ebben az évben ünnepeljük Urmánczy Nándor (1868-1940) születésének 140. évfordulóját, így nyugodtan mondhatjuk mi, maroshévíziek, de az egész magyarság is, hogy 2008 Urmánczy Nándor év is. Urmánczy Nándor középiskolai tanulmányait Brassóban végezte, majd jogot tanult Budapesten, ugyanitt szerzett jogi doktorátust 1895-ben. Ezek után Kisküküllő vármegyében volt főszolgabíró, később Maros-Torda vármegyében szolgabírói, aljegyzői, majd főszolgabírói tisztségeket töltött be. Életét két fontosabb periódusra lehet osztani: 1. Az 1894-1902-es korszak, amikor számos verse, novellái, dalai, elbeszélései, valamint rövidebb helytörténeti monográfiái jelentek meg, ez utóbbiak Szászrégen és Gyergyószentmiklós között elterülő településekről. Ebben az időszakban (1896) írásaiért a „Turistaság Bajnoka" címmel tüntette ki az Erdélyi Kárpát Egyesület. 2. Az 1902-1940-es korszak, ekkor főképp politikai írásai jelentek meg különböző újságokban, de ugyanakkor könyvei is napvilágot láttak. A magyar mellett tökéletesen beszélt és írt németül, franciául, angolul és románul. Az 1902. október 9-i országgyűlési választásokon Teleki Domokos gróffal szemben indult a szászrégeni választókerületben, és országgyűlési mandátumot nyert szabadelvű párti programjával. Az 1910-es évi választásokon Malonyai Dezső volt az ellenjelöltje. 646-632 arányban győzött, így továbbra is ő maradt a kerület országgyűlési képviselője. Mint országgyűlési képviselő, ezt a tisztséget 16 éven át, 1902 és 1918 között töltötte be.. 1917-ben ön,ként bevonult katonának, negyvennyolc évesen a 9-es honvédhuszárok önkéntese lett, és a bukovinai fronton teljesített szolgálatot. Hősiességéért vitézségi érmet kapott, zászlósként szerelt le. Dr. Urmánczy Nándort Maroshévíz leghíresebb magyarjaként kell tisztelnünk, hisz élete során sokat tett e településért. Ugyanakkor a történelemben is el kell hogy foglalja az őt megillető helyet, hisz tevékenységével, áldozatkészségével sokat tett a magyar nemzetért. Sajnos, manapság a történelemkönyvekből tevékenysége kimaradt, amit pótolni kell. Mit is tett Maroshévízért? Több írása jelent meg szülőföldjéről, annak történetéről különböző újságokban, folyóiratokban. 1895-ben ő létesítette az első helyi újságot Topliczai Híradó néven, majd ennek az utódját, a Maroshévízi Híradót (1911). 1896-ban megalakította, saját költségén és telkén, az első állami iskolát, képviselői pályafutása során több helybeli lakos gondjait a kormány elé terjesztette, orvosolta. Nevéhez fűződik az első maroshévízi törvényszék létesítése, 1909- ben. Parlamenti felszólalásainak köszönhetően 1909 őszén beindult a Gyergyószentmiklós - Déda vasútvonal. Mit köszönhet még neki a magyar nemzet? Számtalan beszédében figyelmezteti a korabeli kormányt a katonaságnál vagy más hivatalos intézményeknél történő igazságtalanságokról. Nevéhez fűződik több párt és szervezet megalakítása, Honvédelmi Párt, a Védők Ligája Szövetség, Terület Védő Liga, Magyar Revíziós liga, a Magyar Irredenta Szövetség, Flonvédelmi Bizottmány stb. 1918- ban, negyedmagával megalapítja a Székely Nemzeti Tanácsot, nevéhez fűződik az Ereklyés Országzászló megalapítása, ötlete és elképzelése szerint született meg a „Magyar Hiszekegy", a „Dél", „Nyugat", „Észak" és „Kelet" elnevezésű szobrok, a „Magyar Igazság kútja". Neki köszönhető, hogy az első világháború után Sopron és környéke nem került idegen megszállás alá. Politikai pályafutása során az újságok az ország egyik legfontosabb személyiségeként emlegetik, pártja hatalomra jutása után miniszteri posztot ajánlottak fel neki, de ezt elutasította. Jelenleg Maroshévízen a helyi cserkészcsapaton kívül semmi sem őrzi az Srmánczy nevet, sem utca, sem emlékszobor, sem dísztábla nem emlékeztet a családra. Még a helyi Urmánczy-kastélyban székelő népmúzeumban sem találni utalást e családra. Reméljük, Urmánczy Nándor nemsokára elfoglalja az őt megillető helyet a történelemben, újból írni fognak róla a történelemkönyvek. Czirják Károly Kérvény - ököllel Tragikomikus eset történt a Csíkszereda közelében fekvő Csíkpálfalván, de tragédiával is végződhetett volna. Március 5-én reggel háromnegyed nyolckor jelentették a helyi rendőrségen, hogy a 48 éves G. A.-t, a község alpolgármesterét néhány perccel korábban megverte egyik falustársa, a 37 éves K. L. A pálfalvi rendőrök a Csíkszeredái feletteseiket hívták segítségül a bűncselekmény kivizsgálására. A helyszínelés után elkészült jegyzőkönyv (legalábbis annak egyik változata) szerint G. A. 5-én reggel szokás szerint házi tejért ment a K. L. szüleihez. Tej helyett azonban ütéseket, rúgásokat kapott. K. L. állítólag kitámadta, ütni, rúgni kezdte, több sérülést, zúzódást okozva, főleg a fején, arcán. A reggeli támadás lehetséges okai a G. A. vallomása alapján valószínűsíthetők. Március 4-én K. L., a támadó egy kérvényt nyújtott be a csíkpálfalvi önkormányzathoz. Március végi rendezvényre akarta kibérelni a kultúrotthont. A kérését azonban elutasították, mivelhogy a K. L. által megjelölt időpontra mások már lefoglalták a kultúrotthont, annak termeit. Állítólag K. L. a kérvény elutasítása miatt próbált bosszút állni az alpolgármesteren. (Utólagos sajtóhírek szerint a többféle küzdősportot űző és oktató K. L. azt mondja, ő csupán „kisegítette" az udvarról az alpolgármestert, aki elesett és szitkozódott, ezért a kapu elől is „továbbsegítette".) (K. L.) Pisztoly az út szélén Március 3-án két férfi látogatta meg a felsőboldogfalvi (Udvarhelyszék) rendőrőrsöt, ahol átadtak egy műanyagtasakot, melyben egy lőfegyver és öt töltény volt. A két férfi a szociális segély folyósítására vonatkozó rendszabályok értelmében aznap a Kőhíd nevű helyen végzett közhasznú munkát. Azt a feladatot kapták, hogy a 131-es megyei út mentén összeszedjék a flakonokat, papírdarabokat és egyéb szemetet. Takarítás közben, az úttól tízméternyire egy műanyagtasakot találtak, amely megszokott látványnak tűnt, de amikor egyikük felvette, meglepődve látta, hogy a reklámzacskóban egy pisztoly van, öt tölténnyel. Vadnyugati filmekben látható pisztoly volt, a hasas, tárcsás típus, hét golyóüveggel. A két férfi azonnal a községi rendőrségre vitte a fegyvert, ott a rendőrök megállapították, hogy az egyik tárgyukban golyó van. A fegyver kívül-belül rozsdafoltos, tehát viszonylag régóta lehetett az útszéli árokban. A rendőrség folytatja a vizsgálatokat, megpróbálják kideríteni azt, hogy kitől származhat a fegyver, ki dobta el az említett helyen. A két férfi helyesen járt el, hogy a rendőrségre vitte a pisztolyt és a töltényeket. A törvény előírásai szerint, ha bárki lőszert, lőfegyvert, lövedéket, robbanószert talál ilyen vagy bármi más módon, kötelessége azonnal értesíteni a hatóságokat. Ellenkező esetben a megtaláló is felelősségre vonható, ha kiderül, hogy elsajátította vagy eltitkolta a talált lőszert, fegyvert. (K. 1.) Ki a szabadegyetem ötletgazdája? ■■■Hm Tusványos tüskéi Úgy hírlik, idén nyáron új társaság, új csapat lesz a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor - röviden: Tusványos - főszervezője. A döntés Budapesten született, a fő támogatók háza táján, de erdélyi sugallatra. Némelyek szerint a „kapitánycserének" politikai okai vannak, én nem kívánom feszegetni, kommentálni ezt az értesülést vagy feltételezést. Talán sokan ismerik a magyar-magyar és román-magyar párbeszéd leghíresebb, legnépszerűbb kárpát-medencei fórumának 18 éves történetét. Az első években Bálványosfürdő volt a helyszín, aztán a tábor átköltözött Tusnádfürdőre. Elsősorban az elérhetőség és a szálláslehetőségek indokolták a helyszíncserét. Innen ered a Tusványos kifejezés, ami a Bálványos és Tusnádfürdő szellemes szókombinációja. Először csak tréfásan, a tábori lapban jelent meg így, aztán nem hivatalos elnevezés, egyfajta becenév lett belőle, ami a folytonosságot kívánja jelképezni, jelenteni. A szervezői csapatcserére vonatkozó budapesti döntéssel kapcsolatos sajtóbeszámolókban és más forrásanyagokban is lehet olvasni olyan megállapításokat, miszerint a Bálványosi Nyári Szabadegyetem ötletadója, elindítója Németh Zsolt, a Fidesz egyik vezéralakja, valamint Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ volt parlamenti képviselője. A két utóbbi most az erdélyi és romániai magyar ellenzék vezéregyénisége, Tőkés László európai parlamenti képviselő bizalmi emberei. A felsorolt három, illetve négy magyar személyiség őszinte tisztelőjeként szükségét érzem egy pontosításnak a Bálványossal- Tusványossal kapcsolatban. Az ezredfordulón, a tizedik szabadegyetem előtti napokban utánajártam, hogy honnan is ered a Bálványos-Tusványos ötlete, hol pattant ki az a bizonyos szikra. Nos, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem ötletének bölcsője Kézdivásárhely. Az ötletgazda valójában Török Sándor, Kézdivásárhely jelenlegi polgármestere. Hogy a kezdeti ötletből aztán valóság lett, ebben óriási szerepe, elévülhetetlen érdemei vannak Németh Zsoltnak, Toró TTibornak és Szilágyi Zsoltnak. De adjuk meg Cézárnak, ami a Cézáré: az ötlet a Török Sándoré. Ha meg szabad említenem, a találkozó (akkor még nem szabadegyetem) ötlete legelőször egy házibulin hangzott el, Kézdivásárhelyen, a Török Sándor egyik hölgyismerősének a lakásán. Csaknem tíz évvel ezelőtt tettem fel a kérdést Török Sándor RMDSZ- es polgármesternek: - Ötletgazdaként hogyan gondol vissza a kezdetekre? - 1989 decemberében, a forradalmi megmozdulások hevében, nem sokkal a 22-i fordulat után Németh Zsolt vezetésével érkezett egy Fideszküldöttség Kézdivásárhelyre. Velük volt David Campanale, az Angol Liberál-Demokrata Párt képviselője is. Akkor még forrólelkű fiatalokként, a demokráciáról alkotott elképzeléseinkről beszélgettünk. A háromnapos találkozó végén merült fel az, hogy milyen firmában tartjuk a szükségterű kapcsolatot. Egyértelmű volt a számomra, a számunkra, hogy az újonnan létrehozott Magyar Demokrata Ifjak Szövetségének, a MADISZ-nak valamilyen formában kapcsolatot kell kiépítsen magyarországi fiatal politikusokkal, a Fidesszel. Fiatalként, huszonévesként az volt az elképzelésem, hogy egy tábor keretében próbáljuk megerősíteni, állandósítani a már kialakulóban, csírájában lévő kapcsolatot, majd a táborban döntsünk a továbblépésekről. Ezt a legelső megbeszélést követte 1990 februárjában a Fidesz által szervezett Erdélyi Akadémia, ahol rögzítettük, pontosítottuk a táborhoz kapcsolódó elképzeléseinket. Eldöntöttük azt, hogy minden évben a Szent Annanapok, illetve a Szent Anna-tói ünnepek idejéjjfokára írjuk ki a találkozót- A helyszín a Kézdivásárhely és Tusnádfürdő között fekvő Bálványosfürdő lett. A Török Sándor szavai ezek, és tudomásom szerint ez ideig senki sem cáfolta. Méltánytalan volna mellőzni, elfelejteni az ötletgazdát. Botos László