Uj Kelet, 1918. január (1. évfolyam, 1. szám)
1918-12-19 / 1. szám
. ■ . maga indítsa meg országában a zsidó nemzeti szervezkedést. Jól tudjuk, hogy erre nálunk Magyarországon már azért is szükség vagy,mert gerinctelen, a mammonnak hódoló zsidóságunk addig nem fog tömött sorokban csatlakozni, amíg felülről is nem kap engedélyt erre. Elhatároztuk tehát, hogy dr. Marmarek Sándor párisi egyetemi tanárt azzal a megbízással küldjük Svájcba, hogy onnan és útját tovább is folytatva, Hollandiából az egész világ zsidóságához és a békekonferenciához szózatot intézzen és maga köré csoportosítva Nyugateurópa zsidó hírességeit, követelje ott a zsidó nemzetnek Európa minden államában oly politikai jogok és szervezet megadását,amelyek képessé teszik jövőben önvédelemre. Az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség december 15-én Kurír útján juttatta el Marmorek professornak megbízó iratát. Ezzel kapcsolatban terjedelmes és részletes tájékoztatót küldött a keletmagyarországi zsidóság speciális helyzetéről, feltárva azokat a különös momentumokat, melyek a nemzetiségi vidékeken lakó zsidóság politikai, gazdasági és kulturális érdekeinek megvédésénél elsősorban figyelembe veendők. Marmorek professzort külföldi útjában többen kísérik el. ••••••»•« ,»»»»»«»• *•«••*••• dók, mint a szabad zsidó nemzet tagjai vannak ott, vagy mint magánegyének? Ezen kérdés megvitatását a román nemzeti komité a jövő kialakulására nézve nagyon fontosnak tartja. A magyar nemzeti tanács válasza a következő volt: A Károlyi, a radikális és a szociáldemokrata pártokból alakult magyar nemzeti tanács határozatáig kimondja, hogy a zsidó nemzethez tartozó •••■••••• ••• mmm—mmm» •••••••• tagjai, mint a radikális és a szociáldemokrata pártok delegáltjai vesznek részt a Nemzeti tanács működésében, e pártok nemzetközi és általános emberi ideáljainak és programjának megvalósítására törekszenek, tekintet nélkül arra, hogy zsidók-e vagy sem? Ehhez az átiratváltáshoz nem kell kommentár. A magyarországi zsidóságnak olyan emberek kellenek, kik magát a zsidóságot képviselik. • ••••MM* Kit képviselnek a magyar nemzeti tanácsok új zsidó tagjai? . . A kisküküllőmegyei román nemzeti tanács átirata. Kolozsvár, 1918. december 18. A kisküküllőmegyei román nemzeti tanács az alábbi átiratot intézte az ottani magyar nemzeti tanácshoz: . . A román nemzeti komité a Bécsből és az összes államokból érkező hírek hatása alatt, de megvitatván a politikai szabadság problémáját, azon álláspontra helyezkedett, hogy a zsidó népet is szabad nemzetnek ismeri el, hajlandó mint szabad nemzettel tárgyalni és a felszabadulása alkalmából üdvözli; de éppen azért indítva érzi magát megkérdezni a Magyar Nemzeti Tanácsot, hogy a tagjai között levő zsi Felhívás a forradalom alatt károsult zsidó lakossághoz! Az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szöveség a hozzá érkezett tömeges panaszok és kérések sikeres elintézése céljából elhatározta, hogy a forradalmi átalakulás alkalmával zsidó vagyonban elkövetett károk összeírására a Szövetség keretén belül külön kár-ügyosztályt létesít. A kárvügyosztály vezetésével a Szövetség Kollár Sándor mérnököt bízta meg. Ennek az ügyosztálynak feladata lesz a károk pontos összeírása és az illetékes fórumoknál való hatásos intervenció a károk gyors megtérítése érdekében. Felhívjuk tehát mindazon zsidó nemzetiségű polgárokat, kiket a forradalom alatt a lakosság, vagy katonaság kirabolt, vagy bárminemű vagyoni károsodás ért, hogy forduljanak saját érdekükben azonnal az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség Kárügyosztályához (Kolozsvár, Deák Ferenc utca 11), ahonnan a kárfelvételekhez szükséges nyomtatványokat és felvilágosító utasításokat postafordultával meg is kapják. A kárfelvétel a Nemzeti Szövetség helyi csoportjai útján is eszközölhető, melyek azt a Központba eljuttatják. . Az „Új Kelet" időről időre tájékoztatni fogja olvasóit a Szövetségnek a kárügyekben kifejtett működéséről. m ...n.mmm ..A ••••••••• **“ Az orthodoxia és a zsidó nemzeti gondolat Glasner Mózes főrabb- nyilatkozata. Kolozsvár, 1918 december 18. Az erdélyi zsidóság nemzeti megmozdulása kapcsán érdekesnek találtuk Glasner Mózes kolozsvári főrabbit, a magyarországi orthodoxia egyik nagytudósú, tekintélyes vezető emberét felkeresni. A főrabbi érdekes fejtegetése élénken világítja meg az orthodoxia szemüvegen át azt a kérdést, amely ma már az elválaszthatlanul egységes nemzeti zsidóság problémája. Íme a nyilatkozat: • A zsidóság immár 2000 éve várja türelmetlenül, hogy a golosz véget érjen és ne csak fizikailag térjen vissza ősei honába, de a vallás szellemében is egységes legyen. Nemcsak egy puszta vágy a szent földre való visszatérés, de megtestesítője annak a célnak is, hogy a zsidóság a thorai törvények szellemében éljen. Mert hangsúlyozni kívánom, hogy akkora egy nép törvényes a saját otthonában, így adatott a zsidóságnak, s hogy a goloszban is megtartja, ez annak a bizonyítéka, hogy soha se szűnt meg hinni és remélni, hogy a íá thora újra a szent föld zsidóságának törvénye lesz. Jól tudjuk, sajnos hogy milyen ne-