Uj Kelet, 1919. március (2. évfolyam, 11. szám)
1919-03-13 / 11. szám
A cionista szervizet minden esztendőben seregszemlét tart. Népszámlálást. Szánbaveszi. . .. nem a híveit Hiszen hívekben, helyeslőség bollogatókban és áment mondókban nincsen hiánya. Híve, pusztán csak híve, akad bőven, van neki elegendő. Mert minden zsidó, a háromnegyed, a félzsidó is, mindenik, aki a jobb zsidó jövőt dintozza, várja, kire a csonsta szervezet palesztinocentrikus programm jártak. Palesztina ez szerelme a zsidóságnak. Mindegyik zsidóban ott pislákol a hamu alatt, még mind e ma, napokig is. e forró, nagy lelki szerelemnek néhány tüzvirága. de nagyritkán, ünnepi alkalmakkor lángot is vet néha. Nem a „hívek“ összegezését, megszámlálását tfszi ki hát célul 02 a seregszemle. A harcosokat sorakoztatja fel A temerősöket veszi számba. Azt kutatja, azt akarja megállapítani, hogy bányán vannak, akiknél cselekedetté sűrűsödött, munkaprogrammá negccesedett ki a lelkesedés. Akiknél nem pusztán rúd krt ti táni Palesztina seretett, amely szerényen meghúzódik a szívnek valamelyik titkos, csak Ünnepnapon cxelleztetett zugában, hanem akiknél ez a szeretet az Ünnepnapoknál nemcsak számosabb, de jelentősebb munkanapoknak, tehát a cselekvő, alkotó életnek tartalma. Nem egy ideál a sok többi között amelyért ráérő időben egy kissé lelkesedünk, hanem az az eszme, a.nely éri^*é?r életerőnket érdemes latba vetni. _ f - 3 . • - ■ - w.. . ■«■ — -Amint cselekvésének egyéb formáiban, így ennél az évrőlévre megújított népszámlálásánál is az ősi tradíciókba kapcsolódik bele a cionizmus. Feltámasztana az emlékezés halottjából, kivitte a múzeumok remekeiből a régi zsidó pénzrendszer egységét, a sékelt az eleven életbe. Ámde nemcsak a formát mentette át az új zsidóság számára. Tanult az intenciókból, amelyek a régmúlt időkben a sékel-fizetést tették a zsidó népszámlálás alapjává .Megtanulta, hogy a puszta összegezés mögött, nem a jövendői kialtikuló erők, hanem a semmi sem gondolád ernyedtsége, a hilál rejtőzik Megtanulta, hogy az életét, a jövendőt csak a leg biztosítja. Tehát, hogy a nép-erők megállapításinál csak a cselekvők jöhetnek számba. És amint a régi zsidók egybeolvasásánál a származás és a hitvallás mellett az ebből fakadó cselekedet, a lelkieken kívül a testi, a materiális hozzájárulás a szentély felépítéséhez volt a zsidóság kritériuma, bizonképpen a cionizmus sem éri be a puszta Tíelyeslésstrl. a bnlcv£nrác..dalámen-mond is sál és cionista számba csak azokat veszi, akik elv belekapcsolódásokon feltl áldozatkészségei mulatnak s felismerve, hogy az eszme csak a múltnak kísértete marad, ha nem ölti fela szervezetnek testét---sékelőkkel hozzájárulnak a szervezet fenntartásához, lehetővé teszik, hogy a múlt emléke, a jelen lelkesedése átalakuljon eleven energiává, életet alakító erővé. ' ~***“-----Évről-évre adar hónapjában, amikor a templomokban felhangzik a thóra ama szakasza, amely a Mór,a korabeli zsidó népszámlálás emlékét idézi elénk, a cionista szervezet a zsidó néphez fordul és felhívja a sékel, a cionista szervezeti adó lerovására. Ezt a felhívást visszapillantás szokta rendszerint kísérni, amely a végzett munkát foglalja egybe és amely szervezkedés szükséges voltát hangsúlyozza. Sohsem vall könnyebb ennek a kísérő szózatnak megszövegezése, mint mostan, amikor a Cionizmus megszűnt ezoretikus törekvés lenni, amikor belekerült a világpolitika legközepébe és munkássága milliónyi szemtől kísérten, a képzelhető legnagyobb nyilvánosság előtt folyik. E nagy, szinte teljes tájékozódottság mellett néhány mondatra szorítkozhatunk, amikor Erdély zsidóihoz fordulunk a felhívással. Firiss/tik bt a sékelt . A cionista szervezd szószéket teremtett, amelyről a szenvedő zsidó nép panasza, jogkövetelése felhangzik és Szétárad az egész kultírvilágba A cionista szervezet megtudta érlelni a zsidó kérdés fontosságát vezető hatalmasságokkal s helyet tudnil szorítani számára azon a tribunálon, amelyen az új világ elveit megállapítják. Ez csak azért tudta elérni, mert megszervezte, egyesíted? az eleven zsidóság aktív szellemi erőit, áthidalja a keleti és dyugati zsidóság közé az emancipáció által átatlt rést s így létrehozván az egységet, előidézve az erőt, amely a zsidó él átalakításaima szükséges. A cionista szervezet lerakta a Palesztinai telepítés alapjait, megteremtette a kísérleti állomásokat, amelyek embrióban megmutatták, minő alkotásokra képes népünk, ha újból egyesíti a megtemnékeryitv anya Veddel. A cic- t nista eszme elővarázsolta a héber nyelv, a zsidó irodalom reneszánszát s ez a régi kulturába kapcsolódó uj zsidó művelődés a régi ,kemény nyakút a néppé formálta át, önálló télük hajlíthatatlan harcosaiés a goiosz eleddig megalkuvó zsidót. Ezen büszke alkotások hossz.i sorára hivatkozva, visszhangozzuk ill Erdélynek földjén a cionista világszervezet felhívását. 2 s. id íj IntlWjtr, f134K2ftek hu .1 sebeit! fi ll Stb. Zsidó népszámlálás PizMtnek be a sebek I Uj KKLfcT M? III. Purim A zsidó nevei, kacag harsogóan, teli szájjal, szinte röhejszerűen ezen a napon. Hihető ez? Elképzelhető ez ? A zsidó, a szomorúan lefelé konyuló szájjal? A zsidó, a finom szalka, a csendes gúnyolódás embere, akinek humorában keserűség, rezignáló, melancholia rejtőzködik? A fiatal, újdonsült, tegnapi kulturális népek sajátja a hangos, a tiporzékoló, a bodlárkodó humor. Adummer Augusta pofozkodó, stollgerbackót vető, a «ollycaze-tt esték cilinderbezúzó lármás ét, durva humora. Az öreg, a sokat tapasztalt, tengernyi, szenvedett zsidónak nem ilyen féktelen a temperamentuma. Egy-egy szóval, amelyet néhány fáradt gesztus kísér csak, szokta e gloszszált az élethez. Az emberek sub specie trereritians célt.fiaii