Uj Kelet, 1920. november (3. évfolyam, 90-114. szám)

1920-11-02 / 90. szám

1­2 oldal ■aond kétségbeesve keresett jogorvoslást, de hasztalan. A nagy izgalmak ágynak döntöttek. A lakás átadásának terminusa fenyegetően kö­zeledett. Vasárnap délelőtt megjelent a család­nál a tiszti főorvos, hogy megállapítsa, vájjon a betegek egészségi állapota megengedi-e a köntözködést. Alighogy a tiszti főorvos eltávo­­zott, Kohn Zsigmond a kiállott rettenetes iz­galmaktól megtörve, holtan rogyott össze. Sár- Kéthüdés ölte meg­ . Kohn Zsigmond tragikus halálának hírét Kolozsvár egész társadalma, de különösen a nádaság mély fájdalommal és nagy rész­véttel fogadta. Kohn Zsigmond egyike volt Ko­lozsvár legtiszteltebb és közmegbecsülésben álló polgárainak. Szimpatikus és kedves egyéni­­ségű, mindenkit barátjávál és tisztelőjévé tett Magán és közéleti tevékenységét mindig a pu­ritán becsületesség és önzetlenség jellemezte. A zsidó nemzeti mozgalomnak Kohn Zsigmond leglelkesebb és legáldozatrakészebb harcosa volt. Már Herzl Tivadar idejében belekapcsoló­­lódott a cionista mozgalomba és,elsők között volt Kolozsváron, akik a Zsidó nemzet megúj­hodását hirdették. A kolozsvári orthodox hitközség életében Keim Zsigmond évtizedeken át jelentős szerepet j­átszott és kemény, bátor harcokat folytatott a ttközségi élet felfrissítése és igazi zsidó szel­leművé tétele érö­kében. Éveken át elnöke és alelnöke volt a hitközségnek. Az ő nevéhez fűződik a Réth-Ábrahám imaház létesülése. Amikor az októberi forradalom idején meg­alakult az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, Kohn Zsigmond volt az elnö, aki felismerte az erdélyi zsidóság válságos helyzetét és meggyőző erővel hirdette a nemzeti szervezkedés szük­ségességét. A Szövetség nagytanácsának és szőkébb ügyvezetőségének megalakulása óta aktív, dol­gozó tagja volt. Teljesen egynek érezte magát a mozgalommal és eszével és vagyonával min­dig ott volt, ahova a zsidóság nagy érdekei szólították. Legelőbb ő vette kezébe az erdélyi zsidó segély akciót, amint a Joint Distributions Comitee erdélyi bizottságának elnöke. Kohn Zsigmond aránylag fiatalon, ötven­nyolc éves korában halt meg. Az életerős, egészséges embert megölték a kíméletlen intéz­kedésekkel járó izgalmak. Temetése november 1-én délután ment végbe .Kolozsvár egész zsidóságának óriási részvétele mellett. A Bét Ábrahám imaház udvarán, ahol a temetési szertartás lefolyt, sok ezer ember szorongott, hogy utolsó búcsút mondjon a tragikus végű Kohn Zsigmondnak. Klasner Mózes főrabbi könnyek között búcsúztatta hűséges bajtársát, akivel évtizedeken át együtt küzdött a részvetlenség és megnem értés ellen a zsidó­ság nagy céljáért, Löwy Mór rabbi és a csort­­kovi re­be tartott még beszédet a koporsó fölött. Ezután megindult a hatalmas menet a temető felé. Ötezer zsidó szem könyesett a koporsó után. Az Adria kérdés Róma, okt. 29. (Damian) A közvetlen tárgyalások az olasz és jugoszláv kiküldöttek között az Adria-kérdés megoldására novem­ber első felében lesznek északitália egyik vá­rosában. Regens Görögország élén Athén, okt 30. (Damian). A görög kamara­­ 187 szavazattal 8 ellen Kondurotis admirálist Görögország rége­nsévé választotta. Athén, okt. 80. (Damian). Azt hiszik, hogy Konstantin ex­király aláveti magát azon fel­tételeknek, amelyeket a görög kormánynak szabtak a trón betöltéséra vonatkozólag. népszavazás a vihtai vidéken Varsó, okt. 29. (Damian) A lengyel kor­mány beleegyezett abba, hogy a vilnai vidéken a népszövetség ellenőrzése mellett népszavazás e­ssék, azzal a feltétellel, hogy a népszava­­zsak a Zeligowsky által megszállt területen tartassák meg. A török béke aláírása Konstantinápoly, okt 80. (Damian) A tö-­rök kormány azonnal aláírja a cevresi békét, nahülyt a nacionalisták és a mérsékeltek között­i megegyezés létrejött. UJ KELET Kedd, nov. 2., III. évf. 90. **. Bonyodok az ,,Uj Kelet" Müin-tikke körül — Az Uj Kelet tudósítójától. — Néhány héttel ezelőtt az ,Uj Kelet“ és a „Keleti Újság“ munkatársai felkeresték Buka­restben Bretianut, a liberális párt vezérét, aki­vel beszélgetést folytattak Romániának Magyar­országhoz való viszonyáról és a zsidóknak Ro­mániában való helyzetéről. Az Új Kelet munka­társa erről cikket írt, amelyhez hozzáfűzte a liberális pártnak egy másik vezető politiku­mával folytatott beszélgetését is. A cikknek ezt a részét munkatársunk a következő szavakkal vezette be: ,,A liberális pártnak az a vezető politikusa, akivel már látogatásunk alkalmával épen Bratianunál találkoztunk, a következő fel­világosítást adta.“ És itt következett a beszél­getés tartama. A politikus nevét saját kivánságára el­hallgattuk ; valószínűleg szerénységből nem akart vezérével, Bratianuval egy interjú keretében szerepelni. A Bratianu-interjú feltűnést keltett és az egész román sajtó foglalkozott vele. Közölték a kolozsvári román lapok is, majd végigjárta az interjú a bukaresti lapokat, amelyek mind az ,Uj Keletre* való hivatkozással adták közre Bratianu nyilatkozatát. A kolozsvári­­Patria* — valószínűleg té­vedésből — az Új Kelet tudósításának második részében közölt beszélgetést is Bratianu szá­jába adta, amiből természetesen kellemetlen félreértések támadtak. Időközben Bukarestbe érkezett az ,Uj Kelstő eredeti példánya is, ab­ból ismét lefordították a szerkesztőségekben a kérdéses cikket és megállapították, mit mondott valójában Batianu. Ebből az alkalomból néhány bukaresti lap, közöttük a .Viitorul* és a .Re­nasterea Romana“, amelyek politikailag élesen szemben állanak a Pátriával, a következő azo­nos szöveggel köztik a tényállást: , A Patria“ nagy adag toálhiszem­űségről tesz tanúságot, amikor bizonyos nyilatkozatot kö­­zöl, amelyről azt állítja, hogy Bratianu azt az „Új Kelet" munkatársa előtt tette. Kezünkben van a magyar lap, amelyből a­­Patria“ állítólag az interjút át­vette. Azonban ebből az interjúból nemt tűnik ki, hogy Bratianu a magyar újságírónak a# A verő­scu-kormány utódjáról, vagy’ katonai dihMS túráról beszélt volna. A liberális pán vezére­k# „Uj Kelet* interjújában csak a M**ujuor»zág és Románia viszonyáról és a kisebbség »ordésr® beszél. De a rosszhiszeműség ez tumn» ttsedt a „Dacia* is, mely a „Patria* valótlanságait kö­zölve, azt állítja, hogy a kolozsvári „Infratirea* úgy közölte az interjút, mint a „Patria.De az Infratirea az interjút pontosan adja vissza, ugye ahogy az az Új Keletben jelent meg és nem matt» hamisítva, mint azt a „Pátria“ teszi. A „Dacii­ ennek következtében kétszeresen rosszhiszemű mert kettős valótlanságot állít." Érdekes, hogy a „Luptătorul” tegnapi tü­zéreikké jeligének használja a Bratianu-cikknél azt a kitételét, hogy­­a háborúban annyi száz­­ezer emberünk halála kellett ahhoz, haa nemzeti törekvéseinket megvalósítsuk, akkor most bátran felál­dosha­tunk néhány száz em­bert, hogy biztosítani tudjuk annak fennmara­dását amit százezrek halálával elértünk."­­ Luptătorul ezt a mondatot Bratianunak tuh£ donitia, holott, mint ahogy az Uj Kaletb® megállapítható, ezt a liberális politikus mondttt­­akivel Bratianu után bezsélgettünk. A helytet­len fordításból származhatott ez a tévedés se, ami azonban most szintén tisztázódott. A sztrájk végleges megszűnése A vasúti forgalom teljesen helytállóit Tárgyaljlulk a gazdasági követelésekről — Az Uj Kelet tudósítójától — A mai jelentések szerint a sztrájk a régi királyság területén is, ahol sokkal jobban volt megszervezve, mint Erdélyben, Bánátban és a többi kapcsolt részeken, már teljesen megszűnt. Erre vall az át jelentés, amely szerint a vasúti forgalom teljesen normális. — Ez azt jelenti, hogy a Bukaresti galaci vonal amelynek mun­kásai legmakacsabbul tartottak ki a sztrájk mel­lett, belátva a munkabeszüntetés hiábavalósá­gát, most már szintén munkába állottak. Ezzel az egész országban helyraállott a forgalom és a közlekedés régi rendje. Érdekes az a távira­tunk is, amely beszámol a belügyminiszter tár­gyalásairól az állami üzemek munkásságával. A tárgyalás ténye már maga azt jelenti, hogy a kormány a munkásság gazdasági szervezkedé­sét nem akarja meggátolni és minden olyan kívánságot, ami a dolgozók megélhetését érinti, meghallgat és a tárgyalások alapjául veszi. A sztrájk politikai részét a kormány szintén nem óhajtja kiélezni. Ennek bizonysága a hír, hogy Averescu miniszterelnök a nála járt szocialista küldöttséget fogadta és a szocialisták azzal a benyomással távoztak, hogy a képviselőket rö­videsen szabadlábra fogják helyezni. Távirataink a következők: Bukarest, október 29. (Damian). Az álta­lános sztrájk úgy a fővárosban, mint vidéken, befejezettnek tekinthető. Csak csekélyszámú munkás nem jelentkezett még munkára.­­ A vasúti forgalom már teljesen normális, valamint a dunai hajóközlekedés is. A közlekedési mi­niszter elrendelte a vasúti kerületi igazgatósá­goknak, hogy a munkásokat csak bizonyos korlátozásokkal vegyék vissza. A vasúti mű­helyekben fennállott munkástanácsokat meg­szüntették. Bukarest, október 30. (Damian). A belügy­minisztériumban folynak a tárgyalások Artre­­toianu és Fr. Geb­erter között, a vasúti, jö­vedéki és a többi állami üzem munkásságának gazdasági követeléseiről. Elsősorban a bérek ja­vításáról és az élelmezés kérdéséről van szó. Bukarest, október 30. (Damian). Egy szocialista küldöttség ma megjelent Averescu­­nál és kérte a letartóztatott szocialisták szaba­­donbocsátását. Azt hiszik, hogy a szabadonbo­­csátás néhány napon belül megtörténik. Elad­­sorban a képviselőket bocsátják szabadon. üzdruszttílt-blarttsdt 1,5 BtinflP számítja a horondt ’ Ennillk­háromszázhúszezer lej beszerzési # ellenében Ötszázezer lej eladási ár — Az Uj Kelet tudósítójától. — Még augusztus folyamán történt, hogy » .Meteor“ beszerzési rész­vén­y társaság néhány kolozsvári papirkereskedő megbízásából nagyobb mennyiségű papírárut vásárolt Bécsben és re­bélyegzett osztrák magyar bankjegyekben két­­millióbatszázezer koronát fizetett érte, ame at összeget egy kolozsvári bank útján utalta át a bécsi eladóknak. Az áru a napokban megérké­zett Kolozsvárra és a kereskedők bemutatták számláikat az árvizsgáló bizottságnak, hogy az áru lejértékének hivatalos megállapítását kérját A számlát Grigorovics alezredes, kormányzó­­küldött vizsgálta felül, aki úgy határozott, hogy a kétmillió hatszázezer koronát a bécsi átlagos árfolyamhoz képest 1: 5 arányban kell átszámí­tani lejre és a papír beszerzési árát ötszáz­­húszezer lejben állapította meg. A kereskedők hiába hivatkoztak arra, hogy ez a vétel 1#41 akkor történt, amikor Erdélyben is korona volt forgalomban, tehát nem lehet szó arról, hogy öt a Bécsben hat koronát és 6 leivel spéciolí­tik, hiába mutatták meg eredeti számláikat, amelyek román lebélyegzést koronabankjegyek­ről szólnak, hiába emlékeztették ez alezredes e kormány által elrendelt 1:8 60 arányú átaná­­mításra, Grigorovics kormányfiküldött kijelen­tette, hogy az 1:6 arány helyes és ezen nem­ változtat. Ezzel az a helyzet áttéttelő — amelyre már a beváltási rendelet megjelenésekor rá­mutattunk — hogy a konzorciumban résztvevő kereskedők a banktól felvett kétmillió hatad be­­ezer koronáért egymillióháromszázezer lejt tar­toznak fizetni az adósságok rendezésének meg­állapított kulcsa alapján, míg a kereskedők az ármeg­a­lapító­ bizottság határozata alapján öt­százhúszezer lejben kötelesek árujukat tovább­­­adni. A kereskedők, akiket ez a téves raható­átszámításból folyó megállapítás súlyosan meg­károsít, a Kereskedelmi és Iparkamarát kértél fel a közbenjárásra. A k­a­mars részéről Cáriusz titkár tárgyalt az alezredessel, aki mindeddé nem volt hajlandó rendelkezésén változtatni- A tárgyalásokat még folytatják. Mindenzatdé egyetemi hallgatónak kötelessége beiratkozni se „E*rá‘‘-ba

Next