Uj Kelet, 1921. február (4. évfolyam, 22-44. szám)
1921-02-23 / 40. szám
Cenz.: V. Börse« CM dlolonvúr) 5(11. Idar 13 in Isisoki Szerda 1921 latsisz 25 Párisi levél " . Páris, február 19. .A háborút megnyertük, fontos hogy a békét is megnyerjük." Franciaországnak ez most a jelszava. A gloire mámora elfoszlott a „szerdai ujconva" már Csak szimbólum, mindenki a jövőért reszket, a Rajna túlsó padján egy szorgalmas, levert nép gyűjti erőit. Egy ■ómét közgazdász nemrégiben büszkén jelen tette ki: Harminckét milliárd évi munkaóra ez a német remény. Szabad e Franciaországnak a német regeneráció folyamatát mo. «Osztani, ha a politikai észszerűség szaváta hallgat és nem a vak gyűlölet őrületére. Ám mindenfelé, parlementben, sajtóban és az utcán szinte érezni lehet a félelemnek már patologikussá váló jelenségeit. Aggódva kérdezik, vájjon egy talpraállott Németország nem rejti e magában egy új katasztrófa veszedelmét, amely a négyéves francia szenvedés és heroizmus minden vívmányért tönkre silányíthatja. Ez ez a gond, ez a bizonytalanság azt az érzést ébreszti az emberekben, hogy mindenképen biztosítékot kell szerezni a német ágaskodás ellen és ezek a biztosíítékok ne csak katonai természetűek legyenek. Fontosnak tartják e szempontból a Franciaország és Anglia között lévő viszony, továbbá Németország pénzügyi politikájának olyan rendezését, hogy az ne szolgáljon egyebet, mint a vállalt kötelezettségek teljesítését. Fontosnak találják még Németország belpolitikai alakulátát is befolyásolni. A párisi konferencia intenzív munkája után a jóhiszeműek azt mondják, hogy az egységes fronl, az ideális antant ismét helyreállott. Kétségtelen, hogy a jóvátétel kérdésében teljes egység jött létre : Németország tartók különböző adósságok törlesztése fejében évi 226 milliárd aranymárkát fizetni negyvenkét évig. Ez a plattform hosszas és bonyolult tárgyalások eredménye, amelyeknek során Franciaország beigazolta, hogy nem akar egyebet, mint Németország progresszív fejlődését saját jelzálogkövetelésére átváltoztatni. Briand ezt a megálnapodást beleszorította a jóvátételi kötelezettségek szakaszaiba. Kérdés, hogy mi célja volt Angliának Németországgal ? A brit politika elsősorban természetesen meg akarta fékezni a német túltermelést és az, iparban első helyre lendülő versenyképességét. A Nortcliff sajtó nagyon meg van elégedve az angol eredményekkel. Barthelemy ismert politikai tekintély, a külügyi parlamenti bizottság egyik legkiválóbb tagja, a a közelmúltban kimerte tanulmást közöl az angol francia viszonyról és többek között ezeket ,mondja k i ^ „Az ember nem mehet Londonban anélkül, hogy utcanevek, műemlékek, a Themse partja és nagyobb terek elnevezései századok franciaellenes háborúit és versengéseit ne juttatnák az ember emlékezetbe. Az angolok megszállották Calaist, háromszáz évig uralkodtak Bordeauxban, az amerikai gyarmatok lázadásakor mi támogattuk őket, mégis ők égették el Jean d’Arct és ők fosztottak meg bennünket Indiától és Kanadától Úgy látszott, hogy a tragikus évek során a német gonoszság következtében az ellentétek felhői eloszlottak volna, de úgy látom, hogy most e felhők ismét tornyosulni kezdenek.* Aki mélyebben lát, észreveheti, hogy a francia angol szövetség pillérei valóban inogni kezdenek. Az ellentétek napról napra sűrűsödnek és félelmetesen következik az idő, amikor a korhadós folyamata megteszi a mega természetes útját. Az angolok támadják a francia sajtót és a francia kormányt. Az Observer civil újsága különösen hangoztatja az antant feloszlatás folyamatát és azt írja, hogy a bomlás folyamata akkor kezdődött, amikor Millerand elba r, 1 l,ueT vftpy neikuie Dérnél területre vonul be. Persze francia részen is igen sok dlionérvet vonultatnak fel. A franciabarát Northcliff sajtó — Times, Morningpost, Dady Mill mellett az angol újságok befolyásos és tekintélyes része franciaellenes magatartást tanúsít, vagy legalábbis merev semlegességet. Sutherland ellenőrzése alatt álló és a miniszterelnök által befolyásolt sajtó szálka a franciák szemében. Az „Eveningpost" támadó tendenciával leplezte le a francia-lengyel megállapodásokat és a lengyel vereséget megérdemelt leckének minősítette. A „Manchester Guardianban" és a „Daily Newsban” Franciaország az imperializmus, sovinizmus és katonai reakció központjának van feltüntetve. Angliában különben is igen sok befolyásos németbarát akadémikus él, akik annak idején Németországban jártak egyetemekre és a legtöbb felsőbb tanintézetben ma is német szemináriumokat tartanak. Rendkívül sok politikai és gazdasági ellentét is merül fel a két nagyhatalom között Anglia külpolitikája ugyanis kereskedelmi jelleget k öltött. A kereskedelem folytatására azonban elsőrangú szükséglet, hogy az országok között béke legyen. A múlt és első hat hónapjában Németország Angliába 11896.000 font ezer cég értékben küldött árut, míg ugyan-kor Angolországból Németországba 24817.000 font sterling értékű áru ment A mérleg tehát Anglia előnyös helyzetét igazolja. Ez Anglia politikai állásfoglalásának kritériuma. Németország gazdasági megszilárdulása, valutájának bonitása elsőrangú érdeke az angoloknak. Hogy áll az ügy Franciaországgal ? A háború tít viruló francia megyét pusztított el, ezzel szemben Anglia földje, néhány Zeppelin-támadástól eltekintve, érintetlen maradt; a francia ipar még mindig sínyli a pusztulás szörnyű következményeit, míg Angolország ipara a produktív munkát az egész vonalon megkezdte. Franciaország férfilakosságának hatvan százalékát mozgósította, míg Anglia csak negyven százalékot. A világháborban Anglia 500 000 fiát vesztette, ezzel szemben a francia föld még mindig nem szívta föl kétmilliónyi emberének vérét. Anglia német támadás igen biztosítva van, Franciaország azonban még mindig tart tőle. Nem lehet csodálkozni, ha a két állam között rivalitás fejlődött. W.J. Mit várhat Németország Amerikától.... Bernstopff gróf az amerikai-német viszonyról — Harding elnök nem németbarát ” - Az UJ Cetet tudósítójától • Hamburg, fdt.. 21. Gróf Bernstorff, aki a német amerikai bátora kitöréséig Németország washingtoni nagykövete volt, hosszabb beszédben ismertette Amerika és Németország viszonyát. Németországnak — mondotta gróf Bernstorff — reális politikát kell csinálnia. A német kormánynak súlyt kell helyezni arra, hogy Amerikát megnyerje a k3x▼etltésre. Ez a közvetítés csak a gazdasági és pénzügyi kérdésekben remélhető, politikai segítséget Németország nem várhat Amerikától, mert Amelonzág még jobban elszegényedik és képtelen amerikai vásárlásokra. Aki azt hiszi, hogy Amerika új elnöke németbarát, az nagyon téved. Az amerikai elnök csak egyetlen érdeket ismer: Amerika érdekét. Harding új népszövetséget akar alkotni, egy olyan népszövetséget, amely az egyes népek gazdaságszolidaitásán nyugodna. Amerikában szükségesnek tartják, hogy a két ország szorosabb és bensőbb gazdasági kapcsolatot kapjon. Arra nem lehet számítani, hogy Amerika újabban nagy kölcsönöket adjon. Financiális támogatást csak akkor lehet várni Amerikától, ha Az Egyesült Á Államok nem tudja befolyásolni Európa politikai fejlődését. De Európa gazdasági felépítése érdekli Amerikát, mert hszen ebben anyagi érdekeit kell felfedeznie. Amerikában a gazdasági pangás és az árucsere szünetelése miatt kereskedeelmi körökben nagy a lehangoltság. Európa, főleg Németország csak akkur leas vásárlók épén ha a gazdasági viszonyok konszolidálódnak. Ezért kell Amerikának a szövetségesekkel szemben támogatnia Németországot, különben IróOroszország elfogadta Románia feltételeit Moszkva, febr. 21. (Damiar.) Csicorrin orosz külügyi népbiztos megkapta a román külügyminister jegyzékét. Caleneria egy nyilatkozatban kijelentette, hogy elfogadja az abban közölt feltételeket. Az angol-orosz árucsere Prága, febr. 21. A „Tribuna*-nak jelentik Hedingforsból. A pétervári „Pravda* közlése szerint Anglia és Oroszország között az árucsere a következő formában fog történni. Orosz kereskedelmi szövetkezetet fognak alapítani tízmillió font sterling tőkévé. A tőke felét Anglia, a másik felét Oroszország adja. A szövetkezet Európa békéjét az észszert béke teremti meg. Amerika és Japán között nincsenek már olyan éles ellentétek, mint a múltban voltak. Japán politikája súlypontját a Csendes Óceánról Keletázsiába, elsősorban Kínába helyezte át Amerikánál, jóindulatát és bizalmát csak úgy tudja megnyerni Németország, ha gazdasági erőfeszítései mellett beltő politikájában is kitart a demokratikus köztársasági eszme fenntartása mellett. Amerika csak a köztársasági Németországban bízik és erre a biztosíték csak a középpártokra támaszkodó kormány lehet. elnökét az angol kormány jelöli ki Az intéző tanács igazgatója angol állampolgár lesz, melléje egy orosz állampolgárt osztanak be. Az intézőtanács két tagja angol, kettő orosz. Az ellenőrző szervezetben az oroszoknak többségük lesz. Oroszországból az árukat a külkereskedelmi népbiztosig szállója. Angliában a szövetkezet szabadon vásárol. A megkötött üzletekből két százalékot kap a szövetkezet, amelyet egyenlően osztanak el a két állam között. A szövetkezetnek úgy Angliában, mojot Oroszországban fiókjai lesznek. Pétervár az ellenforradalom kezében Kopenhága, febr. 21.(Damian.) A bolsevisták kísérletei, hogy Pétervárt visszafoglalják, neki sikerültek, a felkelők az egész várost birtokukban tarják.