Uj Kelet, 1921. február (4. évfolyam, 22-44. szám)
1921-02-01 / 22. szám
rej(]1921 február 1., IV. évf. 22. sz. • KELET i u) választójogi reform — Az Uj Kelet tudósítójától. —I Közel másfél esztendeje készítik a buka- új belügyminisztériumban az uj választójogi tényjavaslatot. Az eddig elhangzott nyilatkozók csak igen hézagosan informáltak a kék ró reform lényegéről, de az ellenzéki politi■sok már jóelőre bizalmatlanságot szavaztak a javaslatnak, amely szerintük dillettáns fércunka. Ebben a kérdésben mi is többször kimondottuk véleményünket és elítéltük a Ir.irány eljárását, hogy ilyen fontos törvény dolgozásánál, amely a legmélyebben markol be az állam és minden egyes polgára élő IP nem hallgatta meg előzetesen az egyes klitikai csoportok s elsősorban a nemzeti többségek véleményét és kívánságait. A tavlat elé mi sem tekintettünk nagy bizalomét. Tartózkodó álláspontunk jórészt indolt volt. A törvénytervezet végre a ház asztalára lát, Argetoianu belügyminiszter, mint az Uj Let jelentette, a kamara megnyitásakor beijesztette s bár a szószerinti szöveg még keretlen előttünk, a javaslat tényezője alapelvei már a nyilvánosság elé jutottak a, hogy nagy általánosságban véleményt is ondhatunk róla. A kérdés részleteire termetesen a parlamenti vita során vissza fogunk Az első impresszió, amit a javaslat oltásánál nyerünk, megnyugtató. Sokkal roszabbat vártunk, ami viszont nem jelenti at, hogy a javaslat kifogástalan. A törvényiészt alapelveiben demokratikus szellemű különösen a kamarában igyekszik megválódni a becsületes népképviselet rendszerét. A senátus összeállítása már kevésbé demokrati és sokat tart meg a régi osztályparlament levül. Biztató momálum a propercializálás elvének bevezetése, ha még oly kézeleges formában is, és a kötelező szavazás gondása. A tervezet első paragrafusa a kamarai listásokról szól. Eszerint választói joga vonlt minden román állampolgárnak, aki huszonegyedik életévét betöltötte. A választás általános, kötelező, egyenlő, közvetlen és titkos.omán állampolgároknak tekintetnek a régi ifjság lakosain kivül mindazok, akik 1914. gusztus elseje előtt az újonnan csatolt terüleken megtelepedtek és a békeszerződés érpében a román állampolgárságért folyamod. A javaslat szövegezés itt mindenesetre kírért a békeszerződés értelmében az ál lampolgárságért nem kell folyamodni, hanem azt minden formalitás nélkül nyerik el az új területek lakosai. A parlamenti tárgyalás során ezt a tévedést minden bizonnyal korrigálni fogják. Képviselőnek megválasztható minden román állampolgár, aki huszonötödik életévét betöltötte és polgári és politikai jogainak teljes birtokában van. A szenátusnak háromféle tagja van: választott tagok, kinevezett tagok és olyanok, akik a szenátusnak hivatásuknál, avagy születésüknél fogva tagjai. Egyik legutóbbi számunkban közöltük már, hogy ez utóbbi minősítés alapján kik vehetnek részt a szenátus működésében. Ezek között helyet foglalnak az összes felekezetek egyházi fejei, így természetesen a zsidó egyház feje is. Azt azonban, hogy ki ez a zsidó egyházfő, e pillanatban nem lehessen tudni. Nagyrománia egész zsidóságának kell majd ebben a kérdésben döntenie. A képviselőválasztás, mint már említettük, aránylagos, vagyis több képviselőt választanak egyszerre. A javaslat szerint minden kétszázötvenezer lélekre egy választókerület esik és minden választókerület öt képviselőt választ. A törvény nem tartalmazza a választókerületek beosztását, csupán az indoklásban történik utalás arra, hogy nyomban e törvény életbelépte után egy másik törvény fogja szabályozni a választókerületek beosztását. Minden választókerület két szenátort választ, itt azonban már nem érvényesül az arányosság elve, hanem a relatív legtöbb szavazatot kapott jelölt a megválasztott szenátor. A választókerületek megállapítása igen súlyosan érinti a nemzeti kisebbségeket és különösen a zsidó kisebbséget, mely sehol sem él kompakt egységben. Az aránylagosság elve abban áll, hogy az ország ügyeinek intézésében ne csak a többség akarata legyen irányadó, hanem a kisebbségek is kivegyék részüket belőle számarányuknak megfelelően. A benyújtott törvénytervezet ezt az elvet csak igen kis mértékben valósítja meg, amennyiben az arányosság érvényesülését egészen kis körre, 250.000 lélekre korlátozza. Sokkal nagyobb választókerületeket kell alkotni, hogy a kisebbségek akarata valóban érvényesüljön. A parlamenti vita során valószínűleg rá fognak mutatni erre a hibára is és a kormánynak módjában fog állani, hogy ezt korrigálja. . A választás előkészítése jórészt úgy történik, ahogy a Vázsonyi-féle tervezet kontemplálta. A szavazók első listáját a törvény életbelépése után hatvan nappal kell összeállítani. Jelölések legkésőbb tizenöt nappal a választás előtt eszközlendők és legalább huszonöt választó által, akik közöl ötnek személyesen kell jelen lenni. A szavazás lajstromos, azaz a választók nem személyekre, hanem listákra adják le szavazatukat. _ A választás kötelező. Aki nem gyakorolja választói jogát, 100-tól 500 főig terjedő pénzbüntetéssel sújtják. A kamarai választás három napig, a szenátusi választás két napig tart. A tervezet megfelelő intézkedéseket tartalmaz a választások tisztaságra nézve. A mandátumok odaítélését a választási elnök állapítja meg, úgy, hogy az összes listára leadott szavazatok számát elosztja a listák számával plusz eggyel. Ahányszor ez a szám az egyes listákra leadott szavazatokban bennfoglaltatik, annyi mandátumot nyer az illető lista. Az a meggyőződésünk, hogy a javaslat alapelvei alkalmasak arra, hogy bizonyos módosításokkal egy valóban demokratikus állam választójogi törvényévé váljék, viszont az ellenzéki politikusok azt hangoztatják, hogy a javaslat technikai megkonstruálása igen primitív és szakszerűtlení tik. — Jaj Jancsi, ne sírj, kapsz kávécskát, kapsz, ipsz, csak hallgass már te Jancsi, hallgass már. Jancsin nem fog az ígéret. Bőg tovább. — Már készen lehetne az a kávé — mondom — Akkor nem bőgne. — Jó, mingyárt hozom. Csak megmelegítem. — Ha előbb hoztad volna, nem öntötte volna a vizet, nem vagdalkozott volna a piszkavassal sem sütötte volna meg a kezét. — Mindennek én vagyok az oka — látja be anyja és megy megcsinálni a kávét. Jancsi mászkál magának a szobában. Hogy 18 jelen az anyja, nem olyan kényes, elfelejtette, megsütötte az ujját és most nagyon sajog. "Kegy, megáll az ajtóban. Megjön az anyja a véval és jajgat. — Jaj Jancsi, jaj, ne állj az ajtóban ! — Jancsi meglátja a kávét, felragyog, lelkenrajong, izgul, türelmét veszíti, nyafog, bőg, bömböl teli torokkal. — Jaj Jancsi — az anyja — ne bőgjél, még Mingyárt kihűlöm. Jancsi nem hiszi. Nagyon el van keseredve. — Muszáj azt úgy megforrósítani ? — Ezt mondom. Az anyja érzi, hogy hibás, nem tudo»felelni, amikor Jancsi megivett, veszi az anyja és 11 teli. — Most ülj le magadnak egy kicsit a padlóra. Jancsi persze nem ül le, ezt ő csak úgy teszi, ha neki van kedve hozzá. Igaz, hogy akkor jön az anyja és elkezd jajveszékelni. — Jaj Jancsi, ne ülj a padlóra, felhalsz. — Egyszer üljön a padlóra, egyszer ne üljön a padlóra, és a szegény Jancsi se tudja, mit csináljon. — Ahhoz te nem értesz — feleli az anyja. — Amikor nedves a nadrágja, ne üljön a padlóra. Amikor száraz, leülhet. Bánt a hangnak ez a lekicsinylése. Mi az, hogy én nem értek hozzá? Elrendelem, hogy Jancsinak szemnül mindig száraz legyen a nadrágja. — Jó — mondja az anyja én nevet. Néha, nagyritkán, nevet is az anyja. De a legtöbbször merő rémület, jajgat éa kiabál, ha ránca Jancsira. — Jaj Jancsi, üveg! ... Jaj Jancsi, tü . . . Jancsi jaj, a forró feketekávé ! . . . Jancsi széttöröd ! . . . Jancsi eltéped ! . . . Jened, jaj felborítod!.. . Jancsi jaj felborulsz ! . . . Jancsi kiesel ! . . . Jancsi mit csinálsz ! . . . Jancsi ne nyúlj hozzá! . . . Jancsika kiköpni! . . . Jancsika jaj! . . . . így megy ez reggeltől estig. Az egész ház reszket a nyugtalanságtól és az izgalomtól. Szegény megkínzott, felzaklatott családapa ! Én főként őt sajnálom. 3. oldal. Újjászervezték a vasutat Tudnivalók az áruforgalomról Javul a közlekedés — Az Uj Kelet tudósítójától — Az Uj Kelet megírta, hogy Románia három külföldi országgal felvette az áruforgalmat Ezzel egyidejűleg a belföldi teherszállítást is reorganizálták és a magánosoknak is megengedték, hogy teherkocsikat vegyenek igénybe. Erre a célra bizottságokat szerveztek, amelyek a vasúti üzletvezetőségek mellett működnek. Ezek irányítják és ellenőrzik a szállítást. A bizottságok hatásköre a török harmadiknak fekvő üzletvezetőségig terjed ki, vagyis csak ilyen hosszú vonalra adhatnak a belföldön szállítási engedélyt. Ezenkívül naponta legfeljebb három teherkocsi felett rendelkezhetnek. Azoknak, akik vagont akarnak bérelni, az illetékes bizottsághoz kell fordulniuk, amely a kérvények sorrendjében adja ki a kocsikat. Van azonban egy sürgősségi sorrend is, amelynél a kérések fontosságát és sürgősségét veszik tekintetbe. Ezt a sürgősségi sorrendet a következőképpen állapították meg: elsősorban azok kapnak vagont, akik városi, vagy vármegyei közélelmezést szolgáló árut, vagy nyersanyagot szállítanak, másodsorban azok, akik ipari cikkekhez szükséges nyersterméket, harmadsorban, akik általában élelmiszert, negyedsorban, akik gépeket és ötödsorban, akik egyéb nyersanyagot, vagy árut szállítanak. A közlekedésügyi minisztérium a szállítás és a személyközlekedés újjászervezésével kapcsolatban elhatározta, hogy a legutóbb százszázalékkal emelt viteldíjakból húsz százalékot mindenkor a vasúti személyzet közt oszt szét, hogy szolgálatkészségüket és munkakedvüket fokozza. Értesülésünk szerint legközelebb új tehervonatjáratokat léptetnek életbe és valószínű, hogy mihelyt az Ausztriában javítás alatt lévő mozdonyok visszaérkeznek, a közlekedés még inkább javulni fog. Bukarestből jelentik, hogy a központi vasútigazgatóság legutóbb ülést tartott, amelyen a vasúti szállításokra vonatkozólag több lényeges változtatást határoztak el. Többek között felhatalmazták a szállítmány bizottságokat, hogy körzetükön belül korlátozás nélkül rendelkezhetnek a vasúti kocsi fölött, anélkül, hogy előzőleg a központi igazgatóság jóváhagyását kikérjék. A szállítmányokat azonban a következő sorrendben kell engedélyezniük: a) a hatóságoknak szóló élelmiszer és fűtőanyag szállítmány, b) közérdekű gyáraknak és más ipari üzemeknek szóló nyersanyag, c) földmiveléshez szükséges anyagok és szerszámok, d) élelmiszer és fűtőanyag magánosok részére. Azok a kérvények, amelyek ezen rendelkezések alól való kivételeket, vagy egész vonatokat igényelnek, a kerületi vasútigazgatóság útján a központi igazgatóságnak terjesztendők elő. Ezt a rendeletet aMonitorul Oficial január 25-i száma hozta nyilvánosságra.