Uj Kelet, 1921. március (4. évfolyam, 45-70. szám)
1921-03-01 / 45. szám
SM (Kolozsvár) 5601. dtfor 19 AratalyaMV&ro» iir»» ia) Ceru.: V. borzeu I A keleti kérdés két sarka van a keleti kérdésnek: az egyik a „távoli kelet*, a másik a „közeli kelet* néven ismeretes. Bizonyos tekintetben, minthogy az egész kérdésnek egy tengelye van, a távoli kelet problémája kihat a közeli keletre és viszont. De időrendben a két sarok sohasem érintkezett egymással kérdésüket is elszigetelve szokás tárgyalni. E pillanatban, noha a kelet távolibb dolgai is,zavargóan időszerűek, főként a közeliről kell beszélnünk, mert ez most a világpolitika egyik gordinai csomója. Kik a közeli kelet érdekeltjei ? Elsősorban a törökök, az arabok, a zsidók és az örmények, ők ennek a földnek a lakósai, az ő országukról sorsukról, életükről van szó. Másodrendű érdekeltek: Anglia, Franciaország, Görögország és Oroszország. Az ő érdekeltségük nem életkérdés, bár ezzel néhol egyenrangú, hatalmi kérdés. Hogy a legkisebben kezdjük, itt van Görögország, amely a felszabadító háborúk óta és főkép a tréfái háború óta a görög lakta szigetek és a kis-ázsiai partvidék megszerzésére töretszk. Itt van továbbá Franciaország, amely Szíriába fészkelte be magát. Sári* nem valami elsőrangú gyarmat területe Franciaországnak, ennek a területnek birtoklása az ő számára egyensúly kérdés, és presztízs-kérdés : az egyensúly kérdése a Földközi tengeren a presztízs kérdése keleten. A harmadik, egyben a főérdekelt Anglia. Az angol birodalom világhatalmának a közeli keleti tengely ágya, bázisa és kiindulója. Érdekelt még Olaszország és Oroszország is, az előbbi északafrikai gyarmatai révén, az utóbbi pedig azért, mivel forradalmi eszméjét a közeli kelet lángbaborításával véli a távoli keleten és visszafelé nyugaton elterjeszteni. A keleti probléma, minthogy rengeteg érdeket érint, meglehetősen bonyolult. Ami érdeke a franciának, nem érdeke az angolnak, amit a görög skatíta, nem akarja a tikok. Egyszer már ezt a kérdést karddal oldották meg s a sévresi és a sanremói békékben meg is pecsételték. E békéket azonban, különösen a sévresit nagyon megbolygatták a török nacionalisták, akik élükön Kermal pasával a bolseviki Oroszországgal való szövetkezéstől sem riadtak vissza, csak hogy ezeket a Törökországra sérelmes és káros békehatározatokat felborítsák. Kemalék ellen a, antant Görögország seregeit mozgatta meg, Görögországot Franciaország és részben Anglia is támogatta kisebb csapatokkal, munícióval, pénzzel és ígérettel. A görögök egyideig győzelmesen nyomultak előre Kisázsiában, amíg Kemal meg nem állította és viszt nem verte őket és amig Görögország belső politikai eseményei is holtot nem kiáltottak az előnyomulásnak. Az a nagy rendszervé Hozás, amely Venizelosz bukásával és Konstantin trónrajutásával jelentkezet, új orientációt hozott a közeli kelet kérdéseinek megítélésében. Ezt az új orientációt különben a bolseviki Oroszország keleti politikája is siettette. Míg ezelőt minden békerevízió legnagyobb ellensége, Franciaország a leghevesebben ellenezte a sèvresi béke revízióját, ma már nem ellenzi többé. És nem ellenzi Anglia sem. Franciaország érzelmeit és érdekeit az új görög helyzet irányítja, Angliáét pedig az orosz veszedelem. Franciaországot az európai, vagyis a német politika, Angliát az ázsiai kérdés, elsősorban India kérdése. Most tehát a londoni konferencián a sévresi béke újravizsgálásáról kezdenek tárgyalni. Ott vannak Kemal pasa megbízótai is, ott vannak a görögök, ott az arabok és ott a francia-angol érdekellentétek, amelyek nek főmotívumai Konstantinápoly, a szorosok kérdése, a Földközi-tengeri probléma és a Szíria- Palesztina kérdés. Látszólag súlyos és bonyolult ez egész ügy, de alapjában egyszerű és könnyen megoldható. Tekintsük a Palesztiniproblémát megoldottnak. Egyelen még ez a legmegoldottabb, a legkevésbé vitatott probléma. A zsidó nép otthonát, Zsidóországot a fraciák is akarják, a görögök sem ellenzik s a törököknek sem sarkalatos pontjuk. A zsidó-arab kérdést a két testvérnép egymás között fogja megoldani. Hátra van a török és az arab nép nagy életkérdése: itt a kis hatalmi érdekeknek háttérbe kell szorulniok. A török nacionalizmus tettekkel bizonyította be hogy Törökországnak joga van élni és joga van függetlenül élni. Vissza kell tehát adni Törökországot önmagának, ugyanúgy kell biztosítani az örmág és az arab népnek mindenkitől független életét a maga országiban. Görögországnak vissza kell vonulnia és meg kell elégednie azokkal az aspirációkkal, amelyek ime túlontúl is beteltek. Nem szibad a közeli Keletet tűzfészekké tenni, nem szabad ott háborúkat inscniálni, a háborús népek és azok, akik aháborút keverik, csak veszíthetnek. Nyerni csak a harmadik nyerhet: a háttérben dolgozó s a kezét dörzsölő Oroszország. A londoni konferencia nehézségei A német birodalmi gyűlés a párisi határozatok Mellen — Németország évi négy milliárdot kinál az antantnak — A török delegáció javaslata Polis, febr. 28. Bristol francia miniszterelnök programszerűen ismertette azokat a büntető rendszabályokat, amelyeket a szövetségesek kérészül fognak vinnii arra az esetre, ha Németország megtagadná a párisi határozatok végrehajtását. Ezek a büntető rendszabályok a következők: 1. A megszállás időtartamát attól az időponttól számítják,amikor először győződnek meg arról, hogy Németo../.ig fizető kötelezettségének lojálisan eleget akar tenni. 2. Kiterjesztik a megszülláségát. 3. A Rajna államok gazdasági iig-ioye a szomszéd államokhoz módosítja. 4.v*Wb.e'.országot nem engedik be a népszövetségbe. A keleti kudásról Beland a következő képen nyilatkozott: Franciaországnak az a szándéka, hogy Szíriában a megírtás politikáját csinálja és a bennlakókkal egyetértve kormányozza az országot. Chilia kiürítése az aintabi győzelem után végrehajtható anélkül, hogy az ártson Franciaország presztízsének. Görögországra vonatkozólag Angliaértésére adta a francia kormánynak, hogy nem hajlandó a sévresi békét revízió alá venni. A francia kormány válaszában kijelentette, hogy a francia kamara képtelen addig ratifikálni a szerződést, amíg Konstantin király uralkodik Athénben. Anglia kiránti, hogy a görög és török küldötteket hívják meg Londonba és közölte, hogy miként a konstantinápolyi kormány da jura a kormány és a tényleges hatalmat az angolai kormány birtokolja, enen úgy Görögországba a tényleges hatalom Konstantin kezében van. Mivel az angol kormány feltétlenül érintkezést akar keresni az angolai delegátusokkal, a franeli korány belement * olyan megégj©étbe, amelyet Franciaország érdekében előnyös* nek tart. A konstantinápolyi és angolai kormány megbzottai különben a londoni konferencia által megszabott határidőn belül megállapodtak közös programjukba. Összeállították mindazokat a követelésüket, amelyeket politikai, pénzügyi és gazdasági téren a konferencia elé akarnak terjeszteni. A delegáltak kötelezettséget vállaltak arra, hogy a török állam, nemzetiségeinek minden jogát tiszteletben írnák és a szövetséges államok alattvalóit kártalanítja. Kérik azonban, hogy a török álamadósságokat a lecsatolt területek között egyenlő arányban osszák fel. A konferencia meghallgatta az örmény kiküldötteket. Utána pedig a török és görög delegátusokat. Szombat este a következő határozatot hozták a keleti kérőidben : 1. Az ellenségeskedések a törökök és görögök között azonnal beszüntetendők. 2. A hadifoglyok kicserélésére megteendők a szükséges lépések. 3. A kisebbségi jogok tejes biszorzása. A német kérdésben egyelőre még nem indultak, meg a részletes tárgyalások. A németek 130 milliárdot ajánlanak fel a jóvátétel összegéről. A birodalmi gyűllés mai üléjén az elnök kijelentette, hogy Németország nem fogadhatja el a párisi határozatokat és Ludosnak ezeken a feltételekön enyhítenie kell. A jóvátételi konferencia küöetően előr láthatólag hat hétig fog tartani. A rigai tárgyalások Bécs, febr. 28 A rigai tárgyalások, amelyeket eredeti terv szerint február közepén kellett volna befejezni, még folyamatban vannak. A tárgyalások azért húzódtak, mert a pénzügyi kérdésben nem tudtak megegyezésre jutni. Az ellentétek már olyan elesek voltak, hogy az orosz delgáltak el akarták hagyni Rigát. Szcskovszki 1ngyel pénzügyminiszter épen e nehézségek elhárítására utazott Rigába, ahol mindenekelőtt a tárgyalások addigi eredményeiről kért beszámolót a lengyel kiküldöttektől. Darabski lengyel delegálttal való megbeszélés után hőst-un tárgyalt Joffe orosz megbízottal. Ezek a megbeszélések lényegesen előre lendítették a béke lehetőségét. Az arany felosztásának kérdésében, amely a pénzügyi tárgyalások súlypontja volt, sikerült végleges megállapodásra jutni. A békeszerződést valószínűleg március első napjaiban fogják aláírni. A lengyel szocialisták a saint-germaini szerződés ellen Vdró, febr. 28 A kamara külügyi bizottsága elfogadta a saint-germaini szerződés ratifikálásáról szóló javaslatot. Liebermann szocialista képviselő pártja nevében kijelentette, hogy ellene van a ratifikációnak, mivel a békeszerződés nem tartalmazza az összes Lengyelországot érdeklő kérdéseket. A szociáldemokrata párt ellenzi a szerződést már azért is, mert az megakadályozza Ausztria fejlődését. A magyar pénzügyminiszter Párisba megy Budapest, febr. 23. Hegedűs Loránd pénzügyminiszter a húsvéti ünnepek után Párisba fog utazni. Utazásának az a célja, hogy Magyarország pénzügyi kötelezettségei enyhítését kérje.