Uj Kelet, 1921. június (4. évfolyam, 117-139. szám)

1921-06-01 / 117. szám

ggf (Setofir) litt fftr 34 ari páipllámi li 1*5®­­Si Cam!.: Eugen Fences, SESPdg 1321 J Hal US 1 f/UIT TlfVI MJEdLEil He pcHMIbbK, dolsozzi&iRl Nem túlságosan jelentős mottó, hm kö* zönséges halandó mondja, de ident&tégid kap, fia politikus mondja. A politikus, *0 egy életen át valósággal célnak teremítette s. po­litikát, bizonyára munkát, sőt a magánál ia magasabbrendű valamit látott bsaui, ha Már fiassága míná­h' Irejével' ásvelmmsoétéjával politizált. Milyen nagy állrakutógni itt ,kellett bekövetkeznie, hogy rájöjjön: más dolog po­litizálni és más dolog dolgozni. Az igaz­i­tól mégis esek a munka. Ebben van a valóságos kielégülés s a megoldhatatlan dolgok magol­dása. Mihályi miniszter Ha hátranéz, nyüzsgő, eseményes politika a múlt De abban a po­zícióban, ahol ma van, látnia kell a valóságos életet: innen nem lehet hátranézni, csak előre. S aki előre toktól, rájön, hogy ebben az or­szágban semmi egyebet csinálni nem szabad, mint dolgozni, dolgozni, ezánot és megvla­­kulás nélkül dolgozni. Mihály miniszter a dol­gozó em­berei opti­m­izmusával néz körül és azt hiszi, hogy már mindenütt dolgoznak. Ott is, ahol valaha esek politizáltak, úgy véli, hogy a konszolidáció az egész vonalon meg­kezdődött s a munkát csak folytatni lehet Valósággal Érad belőle az Optimismus, És ez az optimizmus, ha olyan helyről érkezik, ahol dolgoznak, tagad: próbáltak hasonlókép ga^aHJg^ A- in bit perei® érvekül a' szép délibábot,­­melyet si.az aptíniirmay csiróba a csattól és illanó téntekkel hál’, horizontunk magasságaira festeget. Miháli miniszter kósa tervekről beszél. ,a vasuti forgalom megjavítására és tetemmé tételére, hűtőskocsik, hűtőbizak feláiílására és az árucsere gyors és erőteljes lebonyolítására kész terveink vannak.* Ha őszinték akarunk lenni, be kell vasútaunk,­­ hogy minden opti­mizmus ellenére szívesebben vennénk, ha a miniszter arról számolna be, hogy a mozdo­nyok, a vasúti kocsik, a hűtőkocsik és fiz­si hűt­őházak vannak készen és nem a tervek. Ebben az esetben túl magunk is, akik a konjé­nyenhívás pillanatai után zord kéteskedésnél gondolunk a holnapra, azt mondanánk, hogy a konszolidáció adóban megkezdődött. Mert a forgalom megsayitására és­ intenzíviv tételére mozdonyok és kocsik kellenek, lefektetett vá­gányok és nem tervek. Minthogy sziddszerint még csak a lárvák elkészítéséig jutottak el, a miniszter kénytelen a gyönge és törékeny »ha* szucskára épitend a jobb jövőről’ való koncepciójára noatyá«; »fia*. « kivitel is a behozatal folyamata megindul, gondolkatnns majd hatalmas arányú iperfejlesztés is is­­ és bizonyos, hogy „ha*­ a dolgok ilyen tempóban haladul valutánk nemsokára el fogja érni a jggfigglítv, sőt az­­olcsó valutát is. Mert, m­i a dolog Bityiparja ? Jó közgazdaság nincs jó politika, meg kell tehát terem­tem a jó közgazdaság punctja elsőkillékét. Ha­­. Megvan, megvan a jó közgazdaság és ez maga a jó politika. O­lyan okos beszédek ezek, hogy nekünk már ez is lebostán. Mi már. xég el,mondtuk mindezt, úgy tűnik fel, hogy Mihály miniszter szavai visszhangja a mi szavainknak. Holott egészen biztos, hogy ő a maga külön útjain külön rájött mindarra, ami józan, logikus és önként érződő. Még csak nem is olyan messzi­­­menő remények ezek a Miháli-félék: mi meg­­ vagyunk róla győződve, hogy ha ezen az oszágban komolyan dolgoznának, nemcsak a­­ jugoszláv és az olasz valutát érné el, a román valuta, de a francia valutát is. Ez az ország a gazdaság végtelen skáláját tartogatja, csak tudni kell hozzá. Ha itt komolyan gondolnának a munkára, ha mindenki olyan komolyan ese­­lekedná a jó közgazdaság alaprakó gondolatát, pedtehogy Mihály miniszter most mondja: a leg­­közelebbi öt esztendőben Románia tehetne Európa közepe, ide tekintene valamennyi szom­széd és röviden távoli ország, akinek hiánya Tán életemben, fában, sóban, nyersanyagban, és ga ország lehetne Európa kifogyhatotlan böségkorsója. És lehetne as­zt, a csomópont nyugat és kelet közötti megoldott Gordinia wx&s. » wmrw Brwwtti Európának és Ázsiának, mert itt van Európa legfontosabb folyója a Dana, itt torkolnak a tengerbe daliája, ágai. Éa van szenünk, van benzinünk, van kőolajunk, van világcsodájára földgáznak, amely tétlenül heverted roppant energiáját; minden megvan, hogy naggyá és boldoggá legyen az ország. Csak egy fhmnyzik, a nmolc gyors, elszánt megszervezése. Hogy ez is meglegyen, ahhoz nem kell egyéb: min­den vezetőembernek be kell látnia, hogy dol­gozni kell és nem politizálni 1­­3 Kij Reid tudósítójától — Berlin, május 80. A boulognei konferen­ciát ismét elhalasztották. A konferenciát a leg­újabb közlések szerint júcius 15 én fogják is megtartani. Előrelátható volt, hogy ennek a fontos tanácskozásnak az idejét ki kell tolni, mert az olasz külügyminiszter minden erőfe­szítése ellenére nem sikerült eddig harmóniát teremteni Anglia és Franciaország között. Már­pedig a boulognei konferenciának kell véglege­sen eltönieni Felsőszilézia sorsát, mert ehhez az angol kormány, amely Európa keletén végre békát szeretne teremteni, feltétlenül ragaszkodik. • A tradiváv val ellentétbe­n Imle­sszsin­ szeretné a döntést: Angliának arra a jegyzékére, amelyben a felső­­szilézisi problémát s, boulognei konferencia elé utalja, azt válaszolta, hogy Franciaország egy­előre­ beéri azzal, ha helyreáll a rend Felső­sziléziában és ha a szövetségközi bizottság is­mét visszanyeri tekintélyét. Ezzel szemben An­glia nem akarja halogatni a kérdés megoldá­sát, s ragaszkodik ahhoz, hogy a boulognei konferencia megmásíthatatlan határozatokat hozzon. A boulognai konferencián fognak végle­gesen dönteni afölött, hogy elfogadják-e azt a megoldást, amely Felsőszilézia részére autonó­miát szab adni. Az autonómia eszméjét Massaryk csehszlovák köztársasági elnök ve­tette fel és már 1919 ben, tehát a népszava­zás előtt, ezzel a javaslattal lépett a legfel­sőbb tanács elé. Az autonómia gondolatát . Jánost Brmxm ktött ugynanis** tér tette magáévá, ő az, aki a francia és az angol álláspont ösz* szeegyeztetásére ezt a megoldást találja a leg* alkalmasabbnak. Elbe azonban se Németor* ezágj sa Lengyelország nem tudna belenyugodni. Lengyelország azért nem, mert még mindig bízik abban, hogy francia segítséggel r­eg le­het váltogatni a­ felsősziléziai nép akaratát. Németország azért nem, mert ehhez a terü­lethez épen a népakarat juttatta és mert gaz­­dasági* konszolidációjához, fizetőképességéhez erre a gazdag ipari területre szüksége van. Azonkívül Németország maga mögött érzi An­gliát is, amelynél a józanság erős tényező a politikai vezetésben és ' saagarsiogott­ észt Amerikát, , amely szimpátiával kíséri S­émetország recisszolidációs ■ ■ terfekvését. ’ a gondolata. Ezért lépett Németország mellé és hogy lépését helyesli Amerika népe, bizo­nyítja: Nyugatamerika üdvözölte őt abból az alkalomból, hogy a felsősziléziai kérdésnél a jogot és az igazságot kereste. Felsősziléziában valamelyest enyhült a helyzet Még a lengyel lapok is beismerik, hogy a német kormány a legnagyobb eréllyel keresz­tülviszi a fel 30ea­lléziai önkéntes csapatok le­­szerelékét A lengyel kormány is megtette ss intézkedéseket, hogy a felkelést megállítsa, mert belátja, hogy erőszakos cselekedetekk­el nem lehet népek sorsát elintézni A német pjififfea ‘ " * ” fjplja»­s még annyig sztrájkban áll, a vasúti munkások megakadályozzák az élelmiszerszállítást és ez­zel kritikus helyzetbe hozzák az önkéntes csa­patokat Az aknamunka közben folyik a francia sajtóban. A , Matin*-ban Poincare ír a felső­­szléziai kérdésről és azt bizonyít­ja, hogy a német kormány Felsősziléziában forradalmat akar előidézni, mert ezzel reméli, hogy Felső­sziléziát birtokába veheti. Ez a beállítás ten­denciózus, mert a valóság az, hogy forrongás épem azokon a terü* leteken vsai, esztelyeket Mor­­fanty csapat*! tartanak meg­­szállva. Ezeken a vidékeken a német és a lengyel­ munkásság még forradalmi eszközökkel is arra törekszik, hogy Kortauty diktátorságát meg­szüntesse. . A nagykövetek tanácsa Judes Gambon elnökletével tea ülést tartott Az ülésen az Oppsinből érkező ,különféle jelentéseket tár­gyaltak és több kérdésben megegyezésre is ju­tottak. Az oppelni szövetségközi bizottság olasz delegátusai jegyzékben azt ajánlották a bizott­ságnak, hogy Németországot bízzák meg azok­nak a területeknek a közigazgatásával, amelyen a németek feltétlenül többségben vannak. Eh­hez a Jans­athoz az angolok is hozzájárultak és felterjesztették a javaslatot a nagykövetek tanácsához. Harding elnök őszintén akarja a világbékét: a paelfizálás m­ankájában Amerika *151 jár. Még Wilson elnöklete alatt Amerika a tengeren növelte hadierejét­ a kamara és a szenátus a hadihajópark kiépítése mellett ha­tározott. Hardingnak a Fehér Házba való be­vonulásával új szellem költözött az amerikai politikába: a szenátus előtt fekszik a hadiflotta leszerelésére vonatkozó javaslat, amelyet a szenátus elfogadott úgy, hogy az hamarosan törvénnyé lesz. Harding ezzel megmutatta, hogy a vitás,békéért nemcsak szavakkal, hanem elhatározásokkal kell dolgozni. Harding elnököt a béke­ helyreálltásán e­gyetlen gondolat vezeti:­­ és az igazságosságnak rqsrw'-m»,« ww wtwtmm mmmm-w Junius 15-én lesz a boulognei konferencia SfotMEa Felsőszilézia autonómiájáért — ' ' Amerika is támogatja Németországot 3 szintén latba veti erejét FcUítezn­é­­héim 4° ■ ‚i­ . v . •’ ‘1. /’Va­. _ 'z

Next