Uj Kelet, 1921. június (4. évfolyam, 117-139. szám)
1921-06-01 / 117. szám
ggf (Setofir) litt fftr 34 ari páipllámi li 1*5®Si Cam!.: Eugen Fences, SESPdg 1321 J Hal US 1 f/UIT TlfVI MJEdLEil He pcHMIbbK, dolsozzi&iRl Nem túlságosan jelentős mottó, hm kö* zönséges halandó mondja, de ident&tégid kap, fia politikus mondja. A politikus, *0 egy életen át valósággal célnak teremítette s. politikát, bizonyára munkát, sőt a magánál ia magasabbrendű valamit látott bsaui, ha Már fiassága mínáh' Irejével' ásvelmmsoétéjával politizált. Milyen nagy állrakutógni itt ,kellett bekövetkeznie, hogy rájöjjön: más dolog politizálni és más dolog dolgozni. Az igazitól mégis esek a munka. Ebben van a valóságos kielégülés s a megoldhatatlan dolgok magoldása. Mihályi miniszter Ha hátranéz, nyüzsgő, eseményes politika a múlt De abban a pozícióban, ahol ma van, látnia kell a valóságos életet: innen nem lehet hátranézni, csak előre. S aki előre toktól, rájön, hogy ebben az országban semmi egyebet csinálni nem szabad, mint dolgozni, dolgozni, ezánot és megvlakulás nélkül dolgozni. Mihály miniszter a dolgozó emberei optimizmusával néz körül és azt hiszi, hogy már mindenütt dolgoznak. Ott is, ahol valaha esek politizáltak, úgy véli, hogy a konszolidáció az egész vonalon megkezdődött s a munkát csak folytatni lehet Valósággal Érad belőle az Optimismus, És ez az optimizmus, ha olyan helyről érkezik, ahol dolgoznak, tagad: próbáltak hasonlókép ga^aHJg^ A- in bit perei® érvekül a' szép délibábot,melyet si.az aptíniirmay csiróba a csattól és illanó téntekkel hál’, horizontunk magasságaira festeget. Miháli miniszter kósa tervekről beszél. ,a vasuti forgalom megjavítására és tetemmé tételére, hűtőskocsik, hűtőbizak feláiílására és az árucsere gyors és erőteljes lebonyolítására kész terveink vannak.* Ha őszinték akarunk lenni, be kell vasútaunk, hogy minden optimizmus ellenére szívesebben vennénk, ha a miniszter arról számolna be, hogy a mozdonyok, a vasúti kocsik, a hűtőkocsik és fizsi hűtőházak vannak készen és nem a tervek. Ebben az esetben túl magunk is, akik a konjényenhívás pillanatai után zord kéteskedésnél gondolunk a holnapra, azt mondanánk, hogy a konszolidáció adóban megkezdődött. Mert a forgalom megsayitására és intenzíviv tételére mozdonyok és kocsik kellenek, lefektetett vágányok és nem tervek. Minthogy sziddszerint még csak a lárvák elkészítéséig jutottak el, a miniszter kénytelen a gyönge és törékeny »ha* szucskára épitend a jobb jövőről’ való koncepciójára noatyá«; »fia*. « kivitel is a behozatal folyamata megindul, gondolkatnns majd hatalmas arányú iperfejlesztés is is és bizonyos, hogy „ha* a dolgok ilyen tempóban haladul valutánk nemsokára el fogja érni a jggfigglítv, sőt azolcsó valutát is. Mert, mi a dolog Bityiparja ? Jó közgazdaság nincs jó politika, meg kell tehát teremtem a jó közgazdaság punctja elsőkillékét. Ha. Megvan, megvan a jó közgazdaság és ez maga a jó politika. Olyan okos beszédek ezek, hogy nekünk már ez is lebostán. Mi már. xég el,mondtuk mindezt, úgy tűnik fel, hogy Mihály miniszter szavai visszhangja a mi szavainknak. Holott egészen biztos, hogy ő a maga külön útjain külön rájött mindarra, ami józan, logikus és önként érződő. Még csak nem is olyan messzimenő remények ezek a Miháli-félék: mi meg vagyunk róla győződve, hogy ha ezen az oszágban komolyan dolgoznának, nemcsak a jugoszláv és az olasz valutát érné el, a román valuta, de a francia valutát is. Ez az ország a gazdaság végtelen skáláját tartogatja, csak tudni kell hozzá. Ha itt komolyan gondolnának a munkára, ha mindenki olyan komolyan eselekedná a jó közgazdaság alaprakó gondolatát, pedtehogy Mihály miniszter most mondja: a legközelebbi öt esztendőben Románia tehetne Európa közepe, ide tekintene valamennyi szomszéd és röviden távoli ország, akinek hiánya Tán életemben, fában, sóban, nyersanyagban, és ga ország lehetne Európa kifogyhatotlan böségkorsója. És lehetne aszt, a csomópont nyugat és kelet közötti megoldott Gordinia wx&s. » wmrw Brwwtti Európának és Ázsiának, mert itt van Európa legfontosabb folyója a Dana, itt torkolnak a tengerbe daliája, ágai. Éa van szenünk, van benzinünk, van kőolajunk, van világcsodájára földgáznak, amely tétlenül heverted roppant energiáját; minden megvan, hogy naggyá és boldoggá legyen az ország. Csak egy fhmnyzik, a nmolc gyors, elszánt megszervezése. Hogy ez is meglegyen, ahhoz nem kell egyéb: minden vezetőembernek be kell látnia, hogy dolgozni kell és nem politizálni 13 Kij Reid tudósítójától — Berlin, május 80. A boulognei konferenciát ismét elhalasztották. A konferenciát a legújabb közlések szerint júcius 15 én fogják is megtartani. Előrelátható volt, hogy ennek a fontos tanácskozásnak az idejét ki kell tolni, mert az olasz külügyminiszter minden erőfeszítése ellenére nem sikerült eddig harmóniát teremteni Anglia és Franciaország között. Márpedig a boulognei konferenciának kell véglegesen eltönieni Felsőszilézia sorsát, mert ehhez az angol kormány, amely Európa keletén végre békát szeretne teremteni, feltétlenül ragaszkodik. • A tradiváv val ellentétben Imlesszsin szeretné a döntést: Angliának arra a jegyzékére, amelyben a felsőszilézisi problémát s, boulognei konferencia elé utalja, azt válaszolta, hogy Franciaország egyelőre beéri azzal, ha helyreáll a rend Felsősziléziában és ha a szövetségközi bizottság ismét visszanyeri tekintélyét. Ezzel szemben Anglia nem akarja halogatni a kérdés megoldását, s ragaszkodik ahhoz, hogy a boulognei konferencia megmásíthatatlan határozatokat hozzon. A boulognai konferencián fognak véglegesen dönteni afölött, hogy elfogadják-e azt a megoldást, amely Felsőszilézia részére autonómiát szab adni. Az autonómia eszméjét Massaryk csehszlovák köztársasági elnök vetette fel és már 1919 ben, tehát a népszavazás előtt, ezzel a javaslattal lépett a legfelsőbb tanács elé. Az autonómia gondolatát . Jánost Brmxm ktött ugynanis** tér tette magáévá, ő az, aki a francia és az angol álláspont ösz* szeegyeztetásére ezt a megoldást találja a leg* alkalmasabbnak. Elbe azonban se Németor* ezágj sa Lengyelország nem tudna belenyugodni. Lengyelország azért nem, mert még mindig bízik abban, hogy francia segítséggel reg lehet váltogatni a felsősziléziai nép akaratát. Németország azért nem, mert ehhez a területhez épen a népakarat juttatta és mert gazdasági* konszolidációjához, fizetőképességéhez erre a gazdag ipari területre szüksége van. Azonkívül Németország maga mögött érzi Angliát is, amelynél a józanság erős tényező a politikai vezetésben és ' saagarsiogott észt Amerikát, , amely szimpátiával kíséri Sémetország recisszolidációs ■ ■ terfekvését. ’ a gondolata. Ezért lépett Németország mellé és hogy lépését helyesli Amerika népe, bizonyítja: Nyugatamerika üdvözölte őt abból az alkalomból, hogy a felsősziléziai kérdésnél a jogot és az igazságot kereste. Felsősziléziában valamelyest enyhült a helyzet Még a lengyel lapok is beismerik, hogy a német kormány a legnagyobb eréllyel keresztülviszi a fel 30ealléziai önkéntes csapatok leszerelékét A lengyel kormány is megtette ss intézkedéseket, hogy a felkelést megállítsa, mert belátja, hogy erőszakos cselekedetekkel nem lehet népek sorsát elintézni A német pjififfea ‘ " * ” fjplja»s még annyig sztrájkban áll, a vasúti munkások megakadályozzák az élelmiszerszállítást és ezzel kritikus helyzetbe hozzák az önkéntes csapatokat Az aknamunka közben folyik a francia sajtóban. A , Matin*-ban Poincare ír a felsőszléziai kérdésről és azt bizonyítja, hogy a német kormány Felsősziléziában forradalmat akar előidézni, mert ezzel reméli, hogy Felsősziléziát birtokába veheti. Ez a beállítás tendenciózus, mert a valóság az, hogy forrongás épem azokon a terü* leteken vsai, esztelyeket Morfanty csapat*! tartanak megszállva. Ezeken a vidékeken a német és a lengyel munkásság még forradalmi eszközökkel is arra törekszik, hogy Kortauty diktátorságát megszüntesse. . A nagykövetek tanácsa Judes Gambon elnökletével tea ülést tartott Az ülésen az Oppsinből érkező ,különféle jelentéseket tárgyaltak és több kérdésben megegyezésre is jutottak. Az oppelni szövetségközi bizottság olasz delegátusai jegyzékben azt ajánlották a bizottságnak, hogy Németországot bízzák meg azoknak a területeknek a közigazgatásával, amelyen a németek feltétlenül többségben vannak. Ehhez a Jansathoz az angolok is hozzájárultak és felterjesztették a javaslatot a nagykövetek tanácsához. Harding elnök őszintén akarja a világbékét: a paelfizálás mankájában Amerika *151 jár. Még Wilson elnöklete alatt Amerika a tengeren növelte hadierejét a kamara és a szenátus a hadihajópark kiépítése mellett határozott. Hardingnak a Fehér Házba való bevonulásával új szellem költözött az amerikai politikába: a szenátus előtt fekszik a hadiflotta leszerelésére vonatkozó javaslat, amelyet a szenátus elfogadott úgy, hogy az hamarosan törvénnyé lesz. Harding ezzel megmutatta, hogy a vitás,békéért nemcsak szavakkal, hanem elhatározásokkal kell dolgozni. Harding elnököt a béke helyreálltásán egyetlen gondolat vezeti: és az igazságosságnak rqsrw'-m»,« ww wtwtmm mmmm-w Junius 15-én lesz a boulognei konferencia SfotMEa Felsőszilézia autonómiájáért — ' ' Amerika is támogatja Németországot 3 szintén latba veti erejét FcUíteznéhéim 4° ■ ‚i . v . •’ ‘1. /’Va. _ 'z