Uj Kelet, 1921. szeptember (4. évfolyam, 193-217. szám)
1921-09-01 / 193. szám
2 A Zsidó Nemzeti Alap új szabályzata A Nemzeti Alap első világkonferenciája a Zs. N. A. közgyűlése elé új szabályzatot terjeszt jóváhagyásra. E tervezet főbb pontjaiban a következőket tartalmazza: A Nemzeti Alap feladata mindazt a földet, amelyen a zsidó gyarmatosítás fog végbemenni, a zsidó nép eltulajdoníthatatlan közvagyonává tenni. Az Alap a cionista világszervezet eszköze a zsidó nép érdekében való földbirtok-politika végrehajtására. A Koren Kajemeth Lejisrael Ltd. címen mint angol szövetkezet van bejegyezve, Palesztinában pedig mint közhasznú társaság van elismerve és törvényesítve. A Zsidó Nemzeti Alap központi igazgatása a közgyűléstől függ elsősorban, amely évente egyszer összeül A közgyűlés három- két szakemberből álló direktóriumot választ, amelynek tagjai közül egyharmadrész évente új választásnak veti magát alá A direktórium megállapítja az évi költségvetést a Palesztinaranykft, a propaganda és különböző országok szervezetei számára. A cionista szőkébb végrehajtó bizottság mint elenőrző komité gyakorolhatja a direktórium fölött való ellenőrzést. A végrehajtó bizottság az igazgatók közül egy, esetleg három kormányzót jelöl ki, akiknek a határozatai ellen a direktórium intézkedései hatálytalanok. A végrehajtó bizottság jogosult a direktórium határozatainak végrehajtását megakadályozni. A drektórium végrehajtó közege a központi inda. Alája vannak rendelve az országos bizottságok és az országos irodák. Az országos konferencia megvizsgálja és hozzájárulhat az országos bizottságok javaslataihoz, ezenfelül megállapítja az évi gyűjtések felosztását és tnácskozhatik a Zsidó Nemzeti Alapot érintő országos ügyek felől, az erre vonatkozó határozatokat pedig felülvizsgálja. Az országos konferencia évente legalább egyszer összeüL A szabályzat után intézkedik arról, hogy kinek van határozatra jogosult szarsz-öa és kinek tanáért hói szavazata Az országos bizottságnak tagjait az országos konferencia választja. Az oszágos bizottságnak , amenynyiben azt a központi iroda helyben hagyná, joga van szavazattöbbséggel tagokat kooptálni. Az országos bizottság saját kebeléből oszágos biztost választ, aki egyúttal az elnöki tsztséget is vállalja. Az az országos dukuat, a amely az országos bizottság területén a legnagyobb számú sékelfizetőt tudja felmutatni, jogosult a biztost tisztségébe megerősíteni. Ha a megerősítést megvonnák tőle, akkor a vezetőség az országos bizottság többi tagja közül tartozik kijelölni az országos biztost. Súlyosabb esetükben a központi iroda fenntartja magának a döntés jogát. A szabályzat azután körülírja az országos bizottság és a biztos jogkörét. A bizottság egymás között felosztja szakosztályok szériát a teendőket. Organizáció, Palesztina-munka, gyűjtési akció és jogtanácsosi teendők hagyatékok és alapítványok intézésére. A könyvelésre és a pénzkezelésre revizát kell alkalmazni, aki havonta, de legalább negyedévenként egyszer a főirodának jelentést tesz a munkáról. . Az első titkár alkalmazása, felmondása és elbocsátása csak a központi iroda felmondásával és hozzájárulásával történhetik meg. Mind a cionista egyesület, ha tagja is valamelyik cionista országos szervezetnek, válaszon Nemzeti Alap biztost a végrehajtó bizottságába. .Olyan helyeken, ahol nincs cionista egylet, az országos bizottság egy sékelfizetőt jelöl ki heyi bizalmi férfiúvá. Tóba ki-.rbb helység egységet alkot, amely hozzá csattozik egy nagyobb egységhez. Az országos konferencia maga állapítja mag a Nemzeti Alponzágok szabályzatát, amely azonban esdi a driktérium hozzájárulásává véglegesittetik. A szabayzat negyedik része a Zsidó Nemzet Alap nagy konferenciájával foglalkozik, körülírja annak jogait és kötelességeit. Ez a konferencia legalább is minden két évben egyszer ül össze lehetőleg Palesztinában vagy alkut a cionista kongresszusok mellett. Zsidók múltjából A gettó korszaka A római kor után, amelyről csak gyér följegyzéseink vannak éa azok is pártos érdekek szószólói, olyan időszakra térünk át, a tegnapra, amelyről bőséges emlékek állanak rendelkezésünkre. A tegnap és ma szerves kapcsolatát láthatjuk a történelem tükörében. Néhány vonás a nagy francia lorrailatoffi előtti időktől megvilágítja majd a máig való fejlődő proceszszust A forradalmat megelőző időkben Kelet- és Nyugateurópában körülbelül egyforma bánásmódban részesült a zsidóság. Oyan külföldieknek tekiptették őket, akinek sehol államuk nincs, nemzetközi megállapodásokban szó nem esett róluk, mindenfelé a kormányok, a városok és e hitbizományi urak kénye kedvének eszközei voltak. Jövevényeknek teremtettem őket, ha egész gereációk sora is ugyanabban a helységben élt. Nem lakhattak ott, ahol kedvük lett volna, hanem ahol uruznak tetszet. A kézműipart csak olyan arányban űzhették, amilyenben a céhek tagjainak nem árthattak ; • csak adókat, amik arcpintén szégyenletesek voltak és védelmi taksákat fizethettek; sok helyütt természetes szaporodásuk eles akadályokat gördítettek. Az uzsorára valósággal rákéeyszerítettük a zsidó lakosságot, amelyet minden más foglalkozású ágtól, a kiskereskedelmet, házalást és hasonló foglalkozásokat kivéve, leszorítotuk. A csekély szabadság, amit Délfranciaországban, Hollandiában és a Manasseben Israel intervenciójára visszatért angliai zsidók élveztek, csak a szabályt erősíti meg. . Az akkoi viszonyokat, elsősorban porae azokat, amelyek Németországra nézve jelen-zői, Christian Wilhelm Dohm írja le egy figyelemmmdltó könyvben „A zsidók polgári állaa megjavításáról“ (Über die bürgerliche Verbauerung der Juden, Berlin, 1781.) Dohm porosz publicista és tisztviselő volt, aki könyvében mérsékelt reformot it követel a zsidók siámra, nem annyira miattuk, mint inkább a haladás érdekében. A viszonyok akkor mr megéretik, a különbözőidegenek* egyenjogúzására is, de számunkra nembbő a szempontból fontos a német publicista könyve, hanem, mert rávilágít az akkori állapotokra. .Vannak államok, írja Dohm, ahol a zsidónál a teteleperléstől teljesen eltiltak és csak az átutazóknak engedik meg a tartózkodást, bizonyos fizetség ellenében. Más országokban viszont beltemtien föltételek mellett engedték meg számukra, hogy lakosai lanessenek az országnak, de csak alattvalói, nem polgárai. Ceutt meghatározott színű zsidó családok telepedenek le az országban és ez is bizonyos helységekhez van kötve, főként azonban tekintélyes pénzhez. Ha egy zsidó apa több fiúgyermek fölött reutienezik, akkor csakis az egyik fiuval folytathatja üzletét, a többieket más vidékre kell elküldenie, ahol ezek hasonló sorsban részesülnek az állam és község részéről. A leányokkal az a helyzet, hogy a zsidó apa csak nagy szerencsével tud hozzájutni olyan főhöz, akit közelebbről ismer. Egy zsidó apa tehát legritkább esetben lehet olyan boldog, hogy gyermekei és unokái között élhessen és hogy családjának boldogulását megalapozhassa. Mert a jómódúa is is kénytelenek vagyonukat felaprózni, hogy idegenben élő gyemekek valahogy boldogulhassanak. A tartózkodás engedély a nagy pénzbe kerül, amit évente tart megujdani . . . És a kokiél adó és járulék lefizetésével szemben a zsidók jövedelme ugyanis meg van szorítva. Teljesen ki vannak zárva, hogy akár békébe, akár háborúban szolgálhassák az állatot, a legfontosabb foglalkozási ág, a földművelés, teljesen el van zárva előlük és nincs talpalatnyi föld, amit magukénak mondhatnának. A méhek, becsteleneknek éreznék magukat, ha társul kellene fogadniok zsidót és ebből is látható, hogy a hebreusok a kézművesség és mechanikai művészetekből teljesen ki vannak zárva. Csak a legritkább esetben akadnak lángeszű zsidó ifjak, akik lesújtó körülmények ellenére annyi bátorság és vidámság fölött rendelkeznek, hogy feltéve magukat e szégyenletes körülmányeken, lelki sugallatukat követve, művészetné és tudósokká képezik ki magukat. Mér- UJ KELET OftWrt.fik 1921. ?rpM'nh'nr 1.. f'.r. 101. xr. A portugál kormány lemondott Lissabon, aug. 80. (Damian.) A portugál kormány lemondott. A kormány lemódsábik az oka: a belgolitikai válság és a gazdasági kritis. Aláírták az olasz-német gazdasági szerződést Berlin, aug. 30. (R. T. I.) Az Olaszország és Németország közötti prehimnaris gazdasági szerződést aláírtáa. Az indiai forradalom Petria, aug. 80. (R. T. I.) Az indiai forradalom Kalkutta felé terjed. A mozgalom rendkívül veszélyes mértéket ölt, kiszámíthatatlan következményei lehetnek. A huszonegyévesek bevonulása Az egyéves önkéntesség — Az Uj Kelet tudósítójától. — A tavasszal besorozott 1900 évbeliek október 15-én bevonulnak. Ugyanakkor fogják behívni azokat, az 1898 és 1899 évbeli születésűeket is, akiket előző bemutató szemléken katonai szolgálatra alkalmatlanoknak nyilvánitottak, de a tavaszi szemlén besorozták őket. A szolgálati idő két év. Akin a kellő időban elmulasztották a katonai szemlén való megjelenést, büntetésképen egy évvel tovább kötelesek szolgálni. . A bevonulás alól mentesek az egyetemi hallgatók, ha ezt külön kérelmezik. Ez esetben bevonulásukat tanulmányaik befejezéséig halasztják. Papnövendékek, akik kötelező nyilatkozatot írnak alá, hogy pályájukat félbe nem szakíthatják, egyáltalán nem tartoznak bevonulni. Az egyéves önkéntessére vonatkozólag a román sorozótörvény kétféle önkéntességi jogot különböztet meg és pedg tiszti rang elnyerésére jogosító és olyan önkéntességet, amely az egyéves szolgálati idő kedvezményén kívül más jogot nem ad. Az említett véderőtörvény 52. szakasza azoknak a besorozottaknak adja meg az önkéntességi jogot, akiknek a magyar törvények is megadják. Ezeket a hadköteleseket csakis a gyalogsághoz fogjuk beosztani s a szolgálati év leteltével, eredményes tiszzi vizsga után, tartalékos tiszti jogoultsággal szerelünk le. Az 58 szakasz az ipariskolát, egyéves kereskedelmi tanfolyamot vgy gazdasági iskolát végzett egyéneknek is megadja az egyéves önkéntességet, de ez a tiszti rang elnyerését nem jogosít. Ezek az önkéntesek a hadsereg bámely fegyverneméhez leoszthatók. Az önkéntességi jog elnyerését a törvény ahoz a feltételhez köti, hogy a kesorozottak, akik igényt tartanak erre, közjegyzőileg hitelesített román nyelvű okmányokat az illetékes hadkiegészítő paranzsnokságnál lehetőleg még bevonulásuk előtt mutassák be. Azokról az 1898 ban , 1899 ben született és alkalmasaknak talált hadkötelesekről, akik akár a magyar, akár a román hadsereg kötelékében a tiszti vizsgát sikerrel letették, külön rendelkezik az új véderőtörvény. Ezek csak két hónapi továbbképző tanfolyamon fognak résztvenni. Ők is tartoznak jelentkezni az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnál, amely a továbbképző tanfolyam időpontját meg fogja határozni. A bevonulásról és módozatairól a katonai ügyosztály külön falragástokon fogja az ardekelteket tájékoztatni.