Uj Kelet, 1921. november (4. évfolyam, 239-263. szám)
1921-11-25 / 259. szám
Rete״ Ara pál)fd!״(y3ron is 1*50 '״' Cteî (Kötess▼* * *!־) m2 marchesván 24 ' ce^ua t\bUteaU A munka konferenciája Irta: Újvári Péter A nemzeti alapon álló erdélyi zsidóságnak ez idén megtartandó második konferenciája semmiben 38 hasonlítson az elsőhöz, amelyet tavaly tartott meg. Más a megmozdulás és egészen más a haladás. Az oldja, ez előreviszi a felszabadult erőket A megindulás nyugtalan és zavaros. Több benne a hevülés és a lelkesedés mint az abszolút aktivitás. Az eszmék kibontakozása a tolüaményességükkel hatnak, z emberik emelkedőik és megnemesülésük csodájában tobzódnak, akarásaik színes káprázataiban gyönyörködnek és, a gondolat artisztikuása olyan megvesztegető, hogy kevesen látják meg bahne amunka nyersen parancsoló principiumat. Hát tavaly így volt, összeült vagy másfélszáz komoly, okos és retinitádó zsidó és álmodozott. Csináltak is valamit, de ez csak pepecselés volt. A nehéz, nagy építőállványon finom filigránt ötvöztek. A zöld asztal mellett, amelyet első ízben terített meg a nemzeti gondolat, a zsidó kereskedő, az iparos 68 a földművelő zsidó költővé változott. Az alkalom munkát és célkitűzést követelt, a zsidó optimaizmus jelszavakat adott és szép frázisokat Az a hallatlan szervező erő, amely öröklött sajátsága a zsidónak, szerényen és Hiedelmesen ez idejére várt. .. Nincs ebben szemrehányás. Kevés kivétellel ilyenek a kezdetek. Hosszú zsibbadások után olyan navidm lenyűgöző az életreébredés érzése, hogy hiába dübörögnek az imperativitsok, a macában való élet önmagában talál kielégülést, üllőre látni״ jövőket megfontolni, feladatokat mérlegolni, eszközöket válogatni, utakat megjelölni, koncipiálni is teremteni nehéz ilyen pillanatokban. Az emberek szónokolnak, fogadkoznak, ígérnek és minderre a programcsinálás mázát kenegetik, nem kell elítélni őket, ha azzal ámítják magukat, hogy munkát végeztek. Nem kell ezért az, első konferenciát sem e elítélni. Nem a jószándékon múlt, hogy pozitivebb rfunkát nem végezhetett. Az első akkulások temészetével jár ez a meddőség. Az írők mag vannak, de kipróbálatlanok. A cél is kibontakozott, de elágazó utakon keresi a sok akarat, amely még ner forrt 5881.0. A fontos és a jelentéktelen még egy ponton gomolyog és sokáig tart, amíg a tapasztalat 01- választja. A hivatottság sem tudta még eltébrnítani a hangos hasznavehetetlenséget. Ami ׳ ztin végképen megköti az energiákat, az nem mint a munkaelosztás problémája. A legtöbb mozgalom nem azért bukik meg, vagy csak döcögve halad előre, mert metfigditói fél ráismerték a feladatot, hanem azért, mert a raunkaeresztés elvét rosszul értelmezték és rosszul alkalmazták. Tavaly is ez történt. A kevés eredménynyel lezáródó első munkaesztendlő után tárgyilagosan meg lehet állapítani, hogy a nemzeti mozgalom sokkal messzebbre jutott volna*, ha a munkát másként osztották volna ki a rendelkezésre*álló erők között. Végzetes hiba, hogy ah ׳ isztikus idők primitív ideológiajabam gye ׳ ott. rne״ a nemzeti mozgalom raunkapri. itwh. Azokban az időkben a tarsadalmi u! ׳״'.k a társadalmi befolyások kommunlálásaira törekedtek. Aki jót akart, nem elégedett magával, hogy azt egy ponton művelhette és magára társadalom is kevesolta a társadalmi tevékenységnek egy feladathoz vaó rögzítését. Olyan férfiakról, akikben tehetséget 68 jóakaratot tételezett fid a társuralom, *azt követelték, hogy résztvegyen mindez, akcióban, nem törődvén azzal, hogy a tehetségük egyoldalu lehet, vagy korlátozott, vagy talán gyorsan kimerülő: így lakott ki az a beteges szisz* téma, hogy kiváló és nem is kiváló egyéniségüket sokszor négy-öt tiszteletben állásba emelt a közbizalom. Holott pedig»ezek a férfiak polgári állásukban ügyvédek, orvosok, tanárok, kereskedők, iászosok, gazdálkodók, akiket az élet év a legtermészetesebb önértik a maguk foglalkozásához köt. A közéletnek csak a fölösleges idejüket szentelhetik és ezzel is takarékosan kell bánniuk, mert négyfelé, vagy ötfelé követelnek tőlük önzetlen tevékenységet. Nem mondom: filantrópikus, talán kulturális egyesületekben, vagy a hitközségi élet keretében lehet dolgozni ilyen szisztéma mellett is, de a nemzeti munka nem bír el ilyen munkaelosztást, mert a nemzeti munka nem fél és fertály, hanem egész odaadást követel. A második konferenciának abban a tudatban kell összegyűlnie, hogy munkát vár tőle a zsidó nemzet, nem jelszófaragást. A jelszó-epochából már kinőttünk. Szónokolni sem kell túl sokat, mert már nem arról van szó, hogy tüzes beszédekkel híveket toborozzunk egy ideának, hanem arról, hogy az ideáknak már megtoborzott harcosait táborokba osszuk. Főleg pedig azt nem szabad elfelejteni, hogy a nemzeti mozgalom legnagyobb éréke expanzív tendenciljáíjv/ *;*מ. A gálat munka teljes megértése és teljes megbecsülése mellett is jelentőség tekintetéban messze mögötte van a Palesztina-munkának, amely lényege és magja a mozgalomnak. Ez a munka gyöngén haladt előre. A Nemzeti Alap tengődik, a Keren Hajjeszed elláttatlan, a chaluc mozgalom meg sem indult még. Vállalhatunk ezért felelősséget a világ előtt ? És e!<:,z !;״ ntipc-í er.׳;׳), hogy a lelkeket feli״ . a /.midő netudatról lerántottuk a gálat érzékét lényegét, és itt való fejlődésünkre intézményeket is létesítettünk ? Való igaz: sok mindent megnézdtünk, de ingadozva, bizonytalanul, több optimizmussal, mint hozzáértéssel és szilárd alapon csak a hitünk áll, az intézményeink még várják a megszilárdulást. A második konferencia feladata, hogy pozitív tartalommal tetiük meg a mozgalmat. A munka korszakába kell ezt igazimig, a komoly munka eszközei? és a munkaelosztás komoly elvei alapján. Radikális változást kellene követelni, de tudjuk, hogy ezt a mai viszonyok között nehezen lehetne keresztül vinni. A radikális változás ugyanis az ideális fogalomnak teljes átértékelését jelenti. Le kell szedni róla mindent, amit a régi« elfogult»ságok rejt ragasztottak. Az ad honores állások tiszteletreméltóak, de a termékelenség jellemzi őket, nem a termékenység. Ha »lehetne hazznos munkát várni azoktól, *״ akik tehetséségüket önzetlenül ajánlják fel a köznek, az államok akkor nem fizetett miniszterekkel kormányoztatnák magukat. Ahol egész férfiakat követel valamely feladat, ott azt felelős hivatalnokokra bízzák. ־ A Nemzei Szövetség még nem erősödött meg annyira, hogy minden pozícióban felelős hivatalnokokat állíthasson. De sokkal tovább jutott már, semhogy a munkaelosztást a régi elavult konzervatív szisztéma alapján végezze. Ne terheljen még egy tehetséget több feladattól és ne állítson több helyre egy embert, mert nincs az a nemes önzetlenség, amely a sokszoros teher alatt össze ne roskadjon. Munkát mindenkitől kell követelni, nemcsak hároma-négy embertől. Munkát és dolgozókat, ezt adjon a nemzeti mozgalomnak a második konferencia. ז!»»׳ ״»«*•ייו■ י ׳ A győzelmes• kormány letöri a liberálisokat Megjelent a parlamentet egybehívó dekrétum — Elkészült a trónbeszéd —•־ A parasztpárt visszatér a parlamentbe — Goldis László visszavonul — Az ukrán menekültek ügye a minisztertanácson — Az Uj Xerot tudóaítójától — Avenecu tábornok tegnap átnyújtotta a királynak a parlamentet egybehivő dekrétumot: az uralkodó a dekrétumot minden megjegyzésnélkül aláírta és a parlament összehívására vonatozó királyi rendelet ma már meg is jelent a hivatalos lapban. A kormány és az ellenzék között hónapok óta tartó harc ezzel a kormány teljes győzelmével fejeződött be. A törvényhozás november 28-án megkezdi munkútját, tekintet nélkül arra, hogy az ellenzék részt vesz-e a munkában, vagy sem. A lberálisok, akik a kormány megbuktatásába minden eszközt igénybe vettk, most magukra maradtak és a párt vasárnapi országos kongresszusán beszámolnak a kudarc okairól és új határozatokat, hoznak a követendő magatartásukra vonatkozólag. 6dik jegybank felállítása után 8 petróleumipar nacionalizálására kerül sor, amely eddi? kimeríthetetlen pénzforrása volt a tetszőtől ,liberális“ név al itt működő reakciós szervezetnek. Az új helyzetben természetaron a liberálisok is talpra állanak és tegnap este már haditanácsot tartottak Pratianu Jones lakásán, ahol a vezéren Irmil Duca, Marzescu, Vintilia Bratianu és Constantinescu is részt vettek.Az értekezleten a liberális párt álláspontjáról tárgyaltak ,a napirenden levő politikai kérdésekkel kapcsolatban, valamint a nézeti pontul a szakítás folytán előállott helyzetről. Az elleneik nevezei újra a királynál Most már bizonyos, hogy a liberális és a nemzeti párt a parlamentbe nem tér vissza és hogy az erre irányuló kisérletek nem vezet hetnek eredményre. A király mégis sorra kihallgatásra hívja meg a két párt vezetőit és igyekszik őket a parlamenti munkában való felvételre rábírni. Elsőnek Vajda Sándor kapott megoldást, aki azonban betegsége miatt kénytelen volt audienciájának elhalasztását kérni. Tegnap Bratinu Jones és Goldis László jelentek meg az uralkodónál. Bratistinu nem nyilatkozott a lavn״׳ irtasról, Goldis László azonban, aki a nemzeti párt jobbszárnyának látható feje. 13 aki legnagyobb Viva־ volt a־ liberálisokkal való tuegegyezésnek, a következőket mondotta: • Argetoianu harcot indul a liberálisok ellen ? A győzelmes kormány pedig most maga is indul offenzívára Bratianuék ellen és legerösulb állásaikat, gazdasági és pénzügyi pozícióikat, tehát létük napjára támadja meg. Ezt az akciót Argetoianu belügyminiszter vezeti, alul ׳ násodik jegybank felállítása érdekében elért sikereivel máris érzékeny ponton sebezte meg a liberálisok ,érdekeltségeit. Argetoianu a wailai népgyűlésen kijelentette, hogy »dcjij׳ nem h/Vi .״ zik alig a liberális pártot, ezt a sokfejű hidrát el nem pusztítja. A má