Uj Kelet, 1921. december (4. évfolyam, 264-290. szám)

1921-12-04 / 267. szám

8 tokipit, amelynek «határozó szerep» volt Hormánia fejlődésiben, hanau 1 « korona nemzeti egység szimbóluma is. A koronát meg kell védeni arrogáns izgatásoktól és tendenciózus nyilatkozatoktól. Ertiatie Gnerman szociáldemokrata képviselő társai nevében kijelenti, hogy a bizalmi indítvány ellen szavazott ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy a liberálisok mellett szavazott volna. A parlament tehát, miután ez a műtvihar is elmúlt, nyugodtan folytatja munkáját. A fizkali bizottság már elkészítette a királynak átnyújtandó választ és azt holnap a kamara plénmja elé terjeszti. A válaszfeliratot hétfőn nyújtják át a királynak. Az új választójogi törvényjavaslat A szenátus hétfőn fogja megkezdeni a választójogi törvényjavaslat tárgyalását, melyet a kormány a parasztpattal történt a jogálapodáshoz híven már módosított is. A tervezet szerint a választójogi törvény az egész országra szóló egységes intézkedéseket fog tartalmazni. A választások titkosak lesznek, a szavazati jog pedig általános, egyenlő és kötelező. Vármegyénként a képviselők száma az ötöt nem haladhatja meg, a kétszázezer lakónál nagyobb városok külvárosait pedig a környező falvakkal együtt külön kerületekbe osztják. Ezzel a rendelkezéssel — úgy tudják — a liberálisok bukaresti eshetőségeit akarja a kormány csökkeríteni. Másik lényeges változtatás, hogy az új törvény a papok és tanítók passzív választójogait, elveszi. Ezt a módosítást nem a parasztpárt kívánta, sőt parasztpárti politikusok kijelentették, hogy a papok és tanítók jogának ilyen csorbítása ellen minden erejükkel küzdeni fognak, mert ismeretes, hogy a parasztpártban nagyon sok a pap és tanítóképviselő. A választójogi törvényt a korrány nagyon sürgősen kívánja tető alá hozni. Korrmánykörökben szerzett értesüléseink szerint a javaslatból legkésőbb egy hónap alatt״•törvény lesz és további egy hónap után, miután a szükséges előmunkálatokat elvégezték kiírták ezstalános választásokat Averescu tábornok utolsókihallgatása alkalmával meggyőzte a királyt az uj választások szükségességéről és az uralkodó a miniszterelnök előterjesztéseihez hozzá is járult. A választójogi törvényt érvérét után a munkáskotosítás egységesitésről es kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat kerül־ soru, me* lyet a munkaügyi minisztérium a* napodban a Ház elé terje!־ zt. Ezenkívül még a kötelező társadalmi segélyről, valamint a gyermekek ellátásáról szóló törvényeket tárgyalja le a jelen ülésszak. . A nemzeti párt és a kormány között megindult tárgyalások mára már előbbre haladtak. A nemzeti pártok már nem zárkóznak el olyan mereven a megegyezés elöl és azt hangoztatják, hogy ha együttműkükkről nem is, de fegyverszünet megkötéséről lehet szó. Argatoianu belügyminiszter, aki a tárgyaló!•«!•az a kormány megbízásából vezeti utalt arra a veszélyre, melyet a liberálisok hatalomra jutása jelent A liberálisok — mondotta Argetoianu — ha maguk vezetnék a választásokat, semmiesetre sem törnék, hogy a nemzeti párt metnöködve kerüljön ki a választásokból. — Állami zsidó taníókép is Litvániában, Romából jelentik. A litván nemszítgyűlés mostanában tárgyalta azt a törvényjavaslatot, amely az új alkotmány értelmében a zsidó nemzeti kisebbség számára tanítóképző intézetet biztosít. A tárgyalás rendeiről heves volt és kínői.ősképen nem a nemzetiségiek táámadták, hanem a szocialisták, akik elleneztek mindenféle vallási oktatást. A keresztény demokraták szintén ellenezték a tanítóképző intézet felállítását különösen azért, mert ezel is szolgálatot tesznek az oroszosítási mozgalom• rak. Dr. • Szoloncscsik a zsidó ügyek minisztere hosszú beszédben igyekezett az elenzéki érveket megsemmisíteni. A törvényjavaslatot azután első olvasásban elfogadta a litván nemzet׳ gyűlés. _ l Vmárnan. 1951• f. fv■ ?1 7.• 'h_ Uf KFXFT Ami Leszed Golczihszsirio fölült ׳ . — Az Új Kelet tudósítójától — . Az Új Kelet megírta, hogy a világ egyik legkiválóbb orientalistája, Goldzieher Ignu meghalt A kurzus, mint ismeretes, a világhírű tudóssal ugyanarra az álláspontra helyezkedett, mint minden más zsidóval szemben és Goldzieharnek, aki magarság számára 18 igen jelentős kulturérték volt, megtagadta azt a végső tisztességet, amely az Akadémia törpéi* □ea is kijár. Ezzel a reakciók felfogással szemben a világ minden tájáról a részvét nagy megnyilatkozása: érkeznek hozzátartozóihoz é a legnevesebb akadémiákon emlékbeszédeket tartanak Godzicher Ignác fölött. A nagy szellem iránt való hódolatot méltóan egészíti ki aez az arabnyelvű jítászbeszéd, amelyet tanítványa, Miskici Acdalah, egy mezopotámiai ifjú törtett a nagy mester sírja fölött. A beszédet azért is érdemesnek tartjuk a kielésre, mert nagyjelentőségű arab-zsidó kulturális kés politikai vonatkozásokat tartalmaz. A beszéd így hangzik: ״ Goldziehe״־־ Ignác, halhatatlan magyar sírjánál hulljanak arab könnyek is. A magya remz, de különösen a sanyargatott magyar zsidóság bíiiszka lehet, hogy annyi szenvedés, megaláztatás , megvetés között is meg tudja mutatni az irigykedő világ■ nak, mlyen nagy tehetségeket tud adni az emberiségnek. A tudományos világon kívül kevesen tudták itt Magyarországon, micsjd a lángelmere 1- 11k ebben az emberben. De a külföld előtt és különösen a Keleden .׳ az arab nemzetnél fogalom volt mindig Goldzieher neve. A zsidóság kiváló fiát veszítette benne, de az, arab nép, egy nagy mestert fényforrást, melynek sugarai átvilágították arab népünk faji hagyományait, hitünk derűjét, borúját és műveltségünket. ־ Goldzieher mély szaktudoményával orientatiita kollégáira b ^négy befolyással volt az arab kérdése!■׳ bei; — a mi apostolunk volt a Nyugaton Ezért mi arabok forrón szeretjük ötn3 benne az»dóságot, melyet mindig testvérnépnek tartotunk. Némuljon el a tusakodás, szűnjön meg a harc e szent pillanatban, az a szakadék : Palestina amely a két testvérképet elválasztja ma egymástól. •Goldziehor lángelméje ennek lehetőségét az erő egységesítésében látja: vit a vállhoz, kezet a közben ugy haladjon a szemita faj dicsőbb préje felé. Zsidó testvéreim, mindezt átérezve az arab nemzet veletek együtt gyászolja és siratja fiatokban az ő vérét, az ő apostolát is•! De siratlik én is, szeretett ‘professzorom, én, aki m״*,sze, messzi Siria és Mezopotámia sivatagjaitól, Ninive romjai mellől, világrészeken és óceánokon át,mint a tudomány szomoros vándora idevergődtem, hogy láthassalak •48 !«Ugassalak és a te tengernyi tudományodból néhány morzsát felszedhessek! • Siratom benned az arabok igaz barátját. Eszembe jut mostaz a jelenet, amikor tavaly hetvenedik születésnapodon az ünneplők között én is egy arab verssel kedveskedtem neked. Te feleletül könnyes szemekkel hozzám közeledtél és megöleltél ezen arab szavak kiséretében: ״׳— Egész életemen át nagyon szerettem a te népedet, amely az én fajom is és érte éltem. Ha visszatérsz hazádba, mondd meg ezt a testvérednek is! A kor? elragadott körünkből, de a te halhatatlan nevedet örökre megőrzi az arab nép szivében. Én láttadak és hallgzattalak téged, te nagy mester! S ha visszamegyek Keletre az én népem közé, parancsod szerint elmondom majd, amit láttam és hallottam a nagy Goldziehertől. És fiz arab nép meg fog engem hallani. Szivete zár téged és megáldja a nemzetet és a testérnépet, amely a nagy tudóst és pártfogót adta nekünk ״ . A pesti zsidó hitközség elöljárósága Goldzieher׳ Igeié emléke megörökítését hározta el és elrendelte, hogy a tudós arcképet a díszterem részére megfestett és hogy fényt létesít, amelynek löreselméből 01T•“*“־ dományos munkásságot fog honorálni, amely belekapcsolódik ez elhunyt Goldzieher irodalmi működésébe. Elhatározta továbbá azt is, hogy a hitközség könyvtára dr. Goldaeher Ignác könyvtár névvel ruháztassék fel és elhatározta, hogy a tanulóifjúság részére megiratja Goldz'C-éll-tratMtl• ■IMI Harc Sopronért # — Az Uj Retet tudósítójától — BÁcs, decs. A Sopronért való küzdelemben magyar és osztrák részről is teljes erővel vonulnak fel az érdekeltségek. Ilyenkor, mint rendesen, mindkét tábor túlkapásokkal vádolja egymást. Amint az természetes, úgy magyar, mint osztrák részről anyagi eszközöket isbocsátottak az agitáció rendelkezésére. Az osztrák agitácó egyik fegyvere a ״!V־ r freie Burgenländer“ című napilap, melynek tartalma kizárólag a burgenlandi kérdésnek van szentelve. Az osztrák agitáció másik szerve a: „Burgenländer Heimatsdients“ (Burgenlandi Honszolgálat). Ennek a szervezetnek Bécsben és Wiener Neustadtban van irodája. Az iroda agitációját különböző plakátok formájában is végzi. Ezek közt egy hatal י8זח plakát a déli va״ út és az osztrák állami vasut Sopron, illetve Bruck irányában tartó vonalának minden pályaudvarán ki van ragasztva. A plakát evvel a kérdéssel kezdődik: ״ Soproni ön?“ Hangulatos, erős agitatív tartalommal iparkodik hatni a burgenlandiakra. Ez mondja, hogy Burgenland Sopron nélkül csonka és hiába csatolják Burgenlandot Ausztriához, annak lakosságára Sopron nélkül a nemzeti és gazdasági elsatnyulás vár. ״ Sopronak, otthon és idegenben! Nincs messze a nap — sob f®l a falragasz — amikor dönteni fogtok sorsotok felett. Teljesítsétek kötelességteket. Még nincs meghatározva a szavazós pontos napja, de ha ez a nap elérkezik, a szavazás egészen biztosan titkos lesz. Helyt állunk ezért a kijelentésünkért. Nyugodtan adjátok 10 szavazatotokat, nem történhetik semmi bajotok !* A falragasz közli további, hogy az utazás Sopronba mindenki számára díjtalan lesz, és amint az már ilyenkor lenni szokott, a szavazók ״ összes élelme zési költségeit is megtérítik. A Bécsből Sopron felé tartó vonatokon igen sok burgenlandi magyar és német fa utazik. Kontyk természetesen soproniak is. Tudósítónk tanúja volt annak, hogy egy a Burgenlandba utazó katona hogyan agitál meg két soproni utast. — Na — mondja a katona a két nőnek — maguk is nemsokára futni fognak. — Miért futnánk mi — mondják a nők — mikor mi már húsz év óta Sopronban lakunk ? . — No és mi lesz magukból, na magok .Magvarországnál maradnak? Sopron csak egy döglött város lesz, 11a Burgenlandtól elszakítják. — Azt mondja meg nekünk, katona úr, mikor lesz már rége a sok pasazusnak? » Táskáikból ez igazolványok egész lépróját kerítik elő. Egy igazolványt arról, hogy Sopronból a Burgenlandba utazhassanak. Egy igazolványt arról, hogy Burgenlandiból a régi Ausztria területére léphessenek. Pecsétek, aláírások tömege & nyomtatott 8 dűlőkön. — Mi mindenesetre Sopronban maraditnok, akár Magyarországé lesz, akár Ausztriáé. Csak a hivatalnokok fognak onnan elmenni. Mindenesetre szeretnénk már túl lenni esen «a dolgon, mert»már jó lenne tudni, hogy hová tartozunk. Az emberek általában fáradtak. Károly, Lehár, Ostenburg, Héjjas után remépt és végleges állapotot akarunk. Sopron hovátartozandóságának kérdése tényleg döntő az egész Burgenlandra. Már csak azért is, mert annak déli része valósággal el van Sopron nélkül zárva az északi résztől. Az osztrák kormány épen azért már most szorgalmazza a megegyezést a magyar kormánnyal arra az esetre, ha Sopron Magy,Írországé maradna. Ausztria ebben az esetben a legteljesebb mértékben rá van utalva arra, hogy a magyar kormány engedélyezze a Sopron és környéki vasúti vonalon az átmeneti forgalmat a Burgenland déli részébe. A magyar kormány állítólag már hozzá is járult ezekhez a megegyezésekhez. Így a többi közt biztosította Ausztriának a Penge jogot a soproni vasúti vonalakra, vagyis az osztrák vonatok használhatják a magyar állami vasutak síneit. Az északi Burgenlandból a déli Burgenland felé. Evvel egyidőben azonban az osztrák közlekedésügyi minisztériumban már kidolgozták azoknak a vasúti vonalaknak a tervét, amelyeknek Sopron elvesztése esetére direkt kapcsolatokat teremtenek a a déli Burgenlandhoz. Ezeknek a terveknek a megvalósítása elé , ez időszerint leküzdhetetlen pontban akadályok merednek.