Uj Kelet, 1922. május (5. évfolyam, 96-117. szám)
1922-05-03 / 96. szám
Szerda, 1922. május 3 ÚJ KELET ______________ Glasner Móse beszámol németországi útjáról és impresszióról Az ÚJ Kilei tudósítójától Vasárnap délelőtt számolt be Kolozsvár zsidóságának Glasner Móse németországi útjáról. Nem az ő előadásairól beszélt, melyeket tízezrek előtt tartott Németország nagy városaiban, sem pedig arról a tisztelettől áthatott lelkesedésről, amellyel mindenütt fogadták. Azokról beszélt, akikkel útjában megismerkedett, a németorsági zsidóságról és impresszióiról. Glasner Móse érdemeit és nagy sikerét dr. Klein Miksa, az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség alelnöke méltatta rövid, lelkes megnyitóban, amelyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. Azután az ősz tudós emelkedett szólásra. A németországi zsidóság — El kell mondanom, mi indított arra, hogy a németországi Mizrachi központi meghívását elfogadjam. Bevallem, nem csupán az idealizmus vitt Németországba, hogy az anszimilánsok és tartózkodók körében a a zsidó újjászületés eszméjét hirdessem, hanem az is nagyon serkentette ambíciómat, hogy mindenütt nagy tömegek előtt fejthetem ki a zsidóság fenmaradásának egyetlen módját. Tanulni mentem Németországba, meg akartam ismerni a német zsidóságot, amely — bár nem a legnagyobb, de kultúrfokánál fogva — a legértékesebb tömege a zsidó nemzetnek. Mert minden nagy kulturmozgalom, amely kihatással volt a zsidóságra, Németországból indult ki. A középkor nagy gáonjai épúgy németországi zsidók voltak, mint a nemzeti megújhodás úttörői. — Milyen a németországi zsidóság tagozódása ? Berlinben 800 000 zsidó lélek lakik, közte rengeteg orosz menekült. Ennek a kompakt tömegnek a tagozódása sokban hasonlít az itteni zsidóságéhoz. Két táborra oszlik. Az egyik a „Treunungsortodoxie“. Ez a szigorúan vallásos zsidóság, mely a Samson Rafael Hirsch által megindított szeparációs mozgalomhoz csatlakozott és elvált a zsidóság másik részétől, a „Gemeindeortodoxie“-tól. Ez nem azonos azzal a zsidósággal, amelyet itt neológnak vagy statusquonak neveznek. A hitközségekben tömörült német zsidóság époly szigorúan vallásos, mint a túlzó Treunungsortodoxie, de vannak közte, mint mindenütt, kevésbé vallásos elemek is. Hermann Struck talmudot tanul — Jellemző a német zsidóság vallásos életére, hogy Hermann Struck, a világhírű festőművész, aki a nemzeti mozgalom egyik kiváló harcosa és óriási műveltségű ember s akinek a műtermében hercegek és más nagyságok fordulnak meg, a talmudot tanul. Naponta másfél órát vesz egy menekült oroszországi tudóstól. Az óra reggel 8-tól fél 10 ig tart és addig senki sem léphet be Struck műtermébe. Még érdekesebb, hogy Frankfurt egyik leggazdagabb embere, Jacob Posen bankár, mindennap nyilvános talmudelőadásokat tart. A roppant elfoglalt ember hat órát áldoz naponta a talmudnak. — Ilyen a németországi ortodoxia. Természetesen a világi kultúrája is magasfokú. És érdekes, hogy amilyan ízig-vérig zsidó a németországi zsidó, és olyan tökéletes német is. S ezért nem egészséges a német zsidóság fejlődése. Nem a saját talajában gyökerezik a zsidósága, hanem német forrásokból táplálkozik. A cionizmus azonban, amely hihetetlen mértékben terjed, óriási hatással van a német kulturzsidókra, mert egészséges alapot ad □okik a további fejlődésre. De azt, hogy véglegesen megszabaduljanak az asszimilációtól, csak azzal a radikális eszközzel lehetne elérni, ha felépítjük Erec Jiszraelt, hogy saját földből sarjadzék ki az új zsidó kultúra. Az Aguda paradoxona — Vannak egyesek, akik attól félnek, hogy a nemzetiségnek elismert zsidóságot a diaszpórában idegennek fogják tekinteni a befogadó népek. Ez a félelem teljesen indokolatlan ugyan, de mégis sok embert visszariaszt a nemzeti munkától. Különösen kapóra jön ez a tartózkodó magaviselet az Agudának, mely a legteljesebb vallási exkluzivitást hirdeti s minden világi tudományt kárhozatosnak deklarál, mert, szerinte, elnyomja a zsidó tanokat. Sok Agudistával találkoztam utamban. Egyik kiváló vezetőemberünkkel, dr. Rottmann breslaui rabbival, aki az ottani Gemeindeortodoxok vezére, hoszszas beszélgetést folytattam és eközben megkérdeztem tőle: „Hogy lehet az, hogy a hitközség keretében együtt dolgozik a kevésbé vallásos elemekkel, míg a nemzeti munkát, amely az egész zsidóság életkérdése, nem hajandó velük egyetértésben folytatni?“ Kérdésemre ezt a választ kaptam : „Hitközségi életet élni kell és együttműködnöm a kevésbé vallásosokkal, mert ők tartják fenn a hitközség intézményeit, de a nemzeti munkában bizalmatlanok vagyunk velük szemben.“ Ez a nézet abszurdum és nem is tarthatja magát, mert így lehetetlen eredményes munkát kifejteni. Idegenkednek az Agudától . Meggyőződtem, hogy az Aguda, mint szervezet, csak névleg létezik. Németországban, Hollandiában és Svájcban is, ahol az agudista mozgalom a legerősebb, oly gyönge anyagi alapja van, hogy saját szervezetét is alig tudja fentartani, nemhogy praktikus Palesztina-munkát végezhetne. Határozottan idegenkednek az Agudától, különösen azóta, hogy a Balfour deklaráció megsemmisítésére tört egy fürdőtlen csoport. Ezzel a ballépéssel födve, a Jisuv Erec Jiszrael (Palesztina benépesítése) ellen vétett az Aguda s nagy felháborodást keltött a túlzó vallásis zsidóság körében is. Fokozza az iránta való ellenszenvet az is, hogy az arabokkal jó viszonyban van, mert ő csak könyörAz Új Kelet tudósítójától Jorga Miklós vállalkozása, amellyel koalíciós kormányt óhajt alakítani, még mindig középpontjában áll a politikai körök érdeklődésének. Jorga körében kijelentették, hogy a király nemrégen határozott ígéretet tett a nemzeti demokraták vezérének és így biztosra veszik, hogy a liberális kormány bukása után az új koalíciós kormány elnöke Jorga Miklós lesz. De Lupu az „Aurora“ ban írott cikkében gúnyosan említi meg ezt a híresztelést és a sorok között célzást tesz a királyi ígéretre, amelyet nem mindenkor tartottak meg. A demokrata blokk sajtója Lupunak ezt a célzását kihasználja agitációja részére. A „Lupta“ vezető helyen foglalkozik Lupu cikkével és azt kérdi: ha a parasztpárt vezére nem hisz Jorga miniszterelnökségében, mit gondol ki következhetik Bratianu után? Mihalache, vagy talán épen Lupu és Stere ? Az ellenzéki pártklubokon azonban egyre nagyobb határozottsággal jósolják Jorga vállalkozásának csődjét. Utalnak arra, hogy nemcsak az ellenzéki pártok nem hajlandók ebben az alakulásban résztvenni, de maga a nemzeti demokratapárt sem áll egységesen Jorga mögött A „Nationalistul Democrat“, melyet Melich, a nemzeti demokrata párt egyik vezéregyénisége szerkeszt, vezércikkben ad kifejezést a párt nagy részében észlelhető elégületlenségnek. Melich a következőket írja : adományokon élősködő kolds-zsidókat akar Palesztinába telepíteni és nem autonóm országot, amely a saját lábán megáll és nincs kitéve az arabok kizsákmányolási politikájának. — Most dobszóval hirdeti az Aguda, hogy jesivák és talmudtóra-iskolák kellenek a zsidóságnak. Hatvan évig nem ez volt sürgős nekik, de most, amikor minden zsidó erőt Erec Jiszrael újjáépítésére kell koncentrálni, egyszerre beléjük száll a buzgalom, hogy iskolákat építsenek. És ismét megszegik a Tóra parancsát: „ Vijeristem ótah vejasavlom bah“ (vegyétek birtokotokba az országot és lakjatok benne), mert az iskolákban nem egészítik ki a növendékek tudását praktikus készültséggel, hogy hasznos munkástagjai legyenek az országnak. A zsidó nép nemcsak meghalni, de élni is akar Palesztinában. Háromszoros tapsvihar szakította félbe a szónokot, aki ezután igy folytatta : — Az agadisták legujabban a mandátum ratifikálásának folytonos elhalasztását használják fel a cionizmus ellen. De a zsidó nép tudja, hogy nem a mandátum a fontos, hanem az, hogy még kétszázezer képzett munkás immigráljon és akkor megoldottuk az arabkérdést is. Ehhez óriási kötelességtudás és kötelességteljesítés kell. Tettekkel kell megmutatnunk ellenfeleinknek, hogy a nagy célért minden áldozatot kevésnek tekintünk. És őket is bele kell vonni ebbe a munkába, mert az országot nem a cionistáknak adták, ha nem az egész zsidó népnek. Nemsokára az összes zsidó pártok világkongreszszusra gyűlnek össze, hogy egyesült erővel folytassák Erec Jiszrael újjáépítését. Glasner Móse ezután meglevő intézményeink megerősítésére hívta fel Kolozsvár és Erdély zsidóságát, mert a galat-munka létfeltétele annak, hogy Erec Jiszraelben eredményes munkát lehessen végezni. A közönség percekig ünnepelte a szónokot, akinek előadását dr. Klein Miksa szavai zárták be. — Teljesen érthetetlen előttünk Jorga magatartása, amelynek más eredménye nem lehet, minthogy meghosszabbítsa a liberális kormány uralmát. Erdéllyel szemben még érthetetlenebb Jorga. Úgy tudjuk, hogy pártunk vezére mindenkti barátja volt az erdélyi politikusoknak. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a választásokon ért sérelmek miatt nem kér elégtételt a nemzeti párt számára, nem vállal szolidaritást a tönnytelenségekkel sújtott erdélyi néppel, de minden erejét összpontosítja, hogy a mai kormány és parlament életét és munkaképességét biztosítsa. — Egyáltalán nem csodáljuk, hogy a nemzeti párt már nem isertetik bizalommal irántunk. Nem akarok nagy szólamokkal élni, de a vezetésben tapasztalt határozatlansággal és következetlenséggel szemben megállapítom: a nemzeti demokrata párt nem fogja tovább elnézni vezérének hibáit. A párt a demokrácia megszervezését akarja és fúziót az erdélyi nemzeti párttal. Ha Iorga magáévá teszi ezt a követelést, megmaradhat a párt élén, hanem máskép fogunk dönteni. A nemzeti demokraták körében felmerült súrlódásokkal kapcsolatban újból a nemzeti párt szervezkedési körének kibővítéséről beszélnek. Úgy tudják, hogy a párt hamarosan valóban országos párttá szerveződik át „Nemzeti Radikális Párt“ néven és ebbe a pártba mindenekelőtt a nemzeti demokraták fognak testületileg belépni. Valószínű azonban, hogy Jorga nélkül. Az új kormány eljövetelének lehetőségéről különben más vonatkozásban is sokat beszélnek. A liberális pártcél körében egyre több ellentét merül fel az egyes árnyalatok között. Most a bánáti liberálisok kerültek szembe a Bánátban tartózkodó regátiakkal. A harc kilépett a párt beltő ügyeinek keretéből és az Aurora jelentése szerint minden valószínűség szerint Cosma Aurél közmunkaügyi miniszter lemondását vonja maga után. A Bánátban ugyanis a pótválasztásokra megejtett jelölések miatt heves konfliktus támadt Radulescu bankdirektor és Cosma Aurél hívei között. Radulescuék azzal vádolják Cosmát, hogy a regáti liberálisok kárára túlzott engedékenységet tanúsítanak a nemzeti jogokkel szemben. Cosmáék viszont arra hivatkoznak, hogy Temesváron, amely egyik legjelentősebb ipari központja Erdélynek, a politikai ellentéteket nem szabad kiélezni és a nemzetiségek teljes mellőzése jóvá nem tehető következménnyel járhat. Az ellentétek a két bánáti politikus között állítólag annyira kiéleződtek, hogy Cosma Aurél kijelentette: — A lemondó levél már a zsebemben van. Nem tud mi tovább elviselni az állandó civakodást és benyújtom lemondásomat. Radulescuék különben „Democratul“ cílen új lapot indítanak a „Nadejdoa“val szemben, mely ugyancsak liberális lap, de Stan Vidrigin szerkeszti, aki Cosma híve. A parlamenten kívüli akció előkészítése a nemzeti pártban és a parasztpártban egyaránt serényen folyik. A nemzeti párt vezetői Kolozsváron tartózkodnak, ahol szorgalmasan dolgoznak a gyulafehérvári pártkongresszus programján. A parasztpárt Bukarestben tegnap végrehajtó bizottsági ülést tartott, amelyen véglegesen október második felére tűzte ki a párt országos kongresszusának napját. Orzi a párt vezetősége a vidéki szóvezeteket fogja újjáalakítani és merősíteni és erre a célra a nyár flyamán az egész országban népgyűléseket fog rendezni. A vezetőség tagjai csoportonként felkeresik az összes negyed szervezeteket. A parasztpárt egyben több fontos intézményt létesít Bukarestben Gazdasági irodát állítanak fel, amelynek vezetője Riducanu lesz. A propaganda-osztály főnöke Virgil Madgearu, a törvényjavaslatokat előkészítő bizottság elnöke pedig Simeon Mehedinci. Külön sajtóirodát is szerveznek, amely a nemzeti párthoz hasonlóan feketekönyvet készít a választási visszaélésekről és a kormány eddigi működésének törvénytelenségéről. A párt végrehaajtó bizottsága minden hónap elsején és tizenötödikén össze fog ülni. — Zsidó kongresszus Amerikában, Newyorkból jelentik . A zsdó kongresszust előkészítő bizottság választási felhívást tett-ozzá, amelyben az összes zsdó szervezeteket és egyesületeket feszólítja a választásban való részvételre. A kongresszust Fiadésiában nyitják meg május 21-én. A felhívás hangsúlyozza, hogy az amerikai zsidóságnak módjában van nyomatékot adni azoknak a követeléseknek, amelyeket a többi országok kormányai zsidóiknak megígértek, de nem tartanak be. Követelik a keleteurópai zsidóság egyenjogúsítását és a Palesztinára vonatkozó ígéretek betartását. — Rendezik az idegenforgalmat. Bukaresti munkatársunk jelenti: Pénteken ül össze a belügyminisztériumban a kivándorlási bizottság, amelynek feladata nemcsak a Romániából való kivándorlás ügyeinek intézése, hanem a Romániában jövő idegenek ellenőrzésének és a beutazás módjainak megálla-Iítása. A pénteki ülésen csak a beutazási és letelepedési engedélyek kiadásának újabb módjairól lesz szó, amelyek megtárgyalását az teszi szükségessé, hogy egyes külföldi államok között ebben a tárgyban az utazást lényegesen megkönnyítő egyezmények és megállapodások jöttek létre. Jorga prolongálta a liberális parlament uralmát A „Nationalul Demorat“ a pártvezér ellen. Konfliktus a bánáti liberális pártban. Gosma Aurél lemond ? A parasztpártot újra szervezik A. oldala