Uj Kelet, 1922. május (5. évfolyam, 96-117. szám)

1922-05-03 / 96. szám

Szerda, 1922. május 3 ÚJ KELET ______________ Glasner Móse beszámol németországi útjáról és impresszióról Az ÚJ Kilei tudósítójától Vasárnap délelőtt számolt be Ko­lozsvár zsidóságának Glasner Móse németországi útjáról. Nem az ő elő­adásairól beszélt, melyeket tízezrek előtt tartott Németország nagy városaiban, sem pedig arról a tisztelettől átha­tott lelkesedésről, amellyel mindenütt fogadták. Azokról beszélt, akikkel útjában megismerkedett, a németor­­s­ági zsidóságról és impresszióiról. Glasner Móse érdemeit és nagy si­kerét dr. Klein Miksa, az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség alelnöke méltatta rövid, lelkes megnyitóban, amelyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. Azután az ősz tudós emel­kedett szólásra. A németországi zsidóság — El kell mondanom, mi indított arra, hogy a németországi Mizrachi központi meghívását elfogadjam. Be­­v­allem, nem csupán az idealizmus vitt Németországba, hogy az anszi­­milánsok és tartózkodók körében a a zsidó újjászületés eszméjét hirdes­sem, hanem az is nagyon serkentette ambíciómat, hogy mindenütt nagy tömegek előtt fejthetem ki a zsidó­ság fenmaradásának egyetlen módját. Tanulni mentem Németországba, meg akartam ismerni a német zsidóságot, amely — bár nem a legnagyobb, de kultúrfokánál fogva — a legértéke­sebb tömege a zsidó nemzetnek. Mert minden nagy kulturmozgalom, amely kihatással volt a zsidóságra, Német­országból indult ki. A középkor nagy gáonjai épúgy németországi zsidók voltak, mint a nemzeti megújhodás úttörői. — Milyen a németországi zsidó­ság­­ tagozódása ? Berlinben 800 000 zsidó lélek lakik, közte rengeteg orosz menekült. Ennek a kompakt tömeg­nek a tagozódása sokban hasonlít az itteni zsidóságéhoz. Két táborra osz­lik. Az egyik a „Treunungsortodoxie“. Ez a szigorúan vallásos zsidóság, mely a Samson Rafael Hirsch által meg­indított szeparációs mozgalomhoz csat­lakozott és elvált a zsidóság másik részétől, a „Gemeindeortodoxie“-tól. Ez nem azonos azzal a zsidósággal, amelyet itt neológnak vagy status­­quonak neveznek. A hitközségekben tömörült német zsidóság époly szigo­rúan vallásos, mint a túlzó Treu­nungsortodoxie, de vannak közte, mint mindenütt, kevésbé vallásos ele­mek is. Hermann Struck talmudot tanul — Jellemző a német zsidóság val­lásos életére, hogy Hermann Struck, a világhírű festőművész, aki a nem­zeti mozgalom egyik kiváló harcosa és óriási műveltségű ember s akinek a műtermében hercegek és más nagyságok fordulnak meg, a talmu­dot tanul. Naponta másfél órát vesz egy menekült oroszországi tudóstól. Az óra reggel 8-tól fél 10 ig tart és addig senki sem léphet be Struck műtermébe. Még érdekesebb, hogy Frankfurt egyik leggazdagabb em­bere, Jacob Posen bankár, mind­ennap nyilvános talmudelőadásokat tart. A roppant elfoglalt ember hat órát áldoz naponta a talmudnak. — Ilyen a németországi ortodoxia. Természetesen a világi kultúrája is ma­­gasfokú. És érdekes, hogy amilyan ízig-vérig zsidó a németországi zsidó, és olyan tökéletes német is. S ezért nem egészséges a német zsidóság fej­lődése. Nem a saját talajában gyökere­zik a zsidósága, hanem német források­ból táplálkozik. A cionizmus azonban, amely hihetetlen mértékben terjed, óriási hatással van a német kultur­­zsidókra, mert egészséges alapot ad □okik a további fejlődésre. De azt, hogy véglegesen megszabaduljanak az asszimilációtól, csak azzal a radikális eszközzel lehetne elérni, ha felépítjük Erec Jiszraelt, hogy saját földből sar­­jadzék ki az új zsidó kultúra. Az Aguda paradoxona — Vannak egyesek, akik attól fél­nek, hogy a nemzetiségnek elismert zsidóságot a diaszpórában idegennek fogják tekinteni a befogadó népek. Ez a félelem teljesen indokolatlan ugyan, de mégis sok embert vissza­riaszt a nemzeti munkától. Különösen kapóra jön ez a tartózkodó magaviselet az Agudának, mely a legteljesebb vallási exkluzivitást hirdeti s minden világi tudományt kárhozatosnak deklarál, mert, szerinte, elnyomja a zsidó tanokat. Sok Agudistával találkoztam utam­­ban. Egyik kiváló vezetőemberünkkel, dr. Rottmann breslaui rabbival, aki az ottani Gemeindeortodoxok vezére, hosz­­szas beszélgetést folytattam és eközben megkérdeztem tőle: „Hogy lehet az, hogy a hitközség keretében együtt dolgozik a kevésbé vallásos elemekkel, míg a nemzeti munkát, amely az egész zsidóság életkérdése, nem hajandó velük egyetértésben folytatni?“ Kérdésemre ezt a választ kaptam : „Hitközségi életet élni kell és együtt­működnöm a ke­vésbé vallásosokkal, mert ők tartják fenn a hitközség intézményeit, de a nemzeti munkában bizalmatlanok vagyunk velük szemben.“ Ez a nézet abszurdum és nem is tarthatja magát, mert így lehe­­tetlen eredményes munkát kifejteni. Idegenkednek az Agudától . Meggyőződtem, hogy az Aguda, mint szervezet, csak névleg létezik. Németországban, Hollandiában és Svájc­ban is, ahol az agudista mozgalom a legerősebb, oly gyönge anyagi alapja van, hogy saját szervezetét is alig tudja fentartani, nemhogy praktikus Palesz­­tina-munkát végezhetne. Határozottan idegenkednek az Agudától, különösen azóta, hogy a Balfour deklaráció meg­­semmisítésére tört egy fü­rdőtlen cso­port. Ezzel a ballépéssel föd­ve, a Jisuv Erec Jiszrael (Palesztina benépesítése) ellen vétett az Aguda s nagy felhábo­rodást keltött a túlzó vallásis zsidóság körében is. Fokozza az iránta való el­lenszenvet az is, hogy az arabokkal jó viszonyban van, mert ő csak könyör­Az Új Kelet tudósítójától Jorga Miklós vállalkozása, amellyel koalíciós kormányt óhajt alakítani, még mindig középpontjában áll a politikai körök érdeklődésének. Jorga körében kijelentették, hogy a király nemrégen határozott ígéretet tett a nemzeti demok­raták vezérének és így biz­tosra veszik, hogy a liberális kormány bukása után az ú­j koalíciós kormány elnöke Jorga Miklós lesz. De Lupu az „Aurora“ ban írott cik­kében gúnyosan említi meg ezt a híresztelést és a sorok között célzást tesz a királyi ígéretre, amelyet nem mindenkor tartottak meg. A demokrata blokk sajtója Lupunak ezt a célzá­sát kihasználja agitációja részére. A „Lupta“ vezető helyen foglalkozik Lupu cikkével és azt kérdi: ha a parasztpárt vezére nem hisz Jorga miniszterelnökségében, mit gondol ki következhetik Bratianu után? Mihalache, vagy talán épen Lupu és Stere ? Az ellenzéki pártklubokon azon­ban egyre nagyobb határozottsággal jósolják Jorga vállalkozásának csőd­jét. Utalnak arra, hogy nemcsak az ellenzéki pártok nem hajlandók ebben az alakulásban résztvenni, de maga a nemzeti demokrata­párt sem áll egységesen Jorga mögött A „Nationalistul Democrat“, melyet Melich, a nemzeti demokrata párt egyik vezéregyénisége szerkeszt, ve­zércikkben ad kifejezést a párt nagy részében észlelhető elégület­­lenségnek. Melich a következőket írja : ado­mán­y­okon élősködő kolds-zsidókat akar Palesztinába telepíteni és nem autonóm országot, amely a saját lábán megáll és nincs kitéve az arabok ki­zsákmányolási politikájának. — Most dobszóval hirdeti az Aguda, hogy jesivák és talmudtóra-iskolák kel­lenek a zsidóságnak. Hatvan évig nem ez volt sürgős nekik, de most, amikor minden zsidó erőt Erec Jiszrael újjá­építésére kell koncentrálni, egyszerre beléjük száll a buzgalom, hogy iskolá­kat építsenek. És ismét megszegik a Tóra parancsát: „ Vijeristem ótah veja­­savlom bah“ (vegyétek birtokotokba az országot és lakjatok benne), mert az iskolákban nem egészítik ki a növen­dékek tudását praktikus készültséggel, hogy hasznos munkástagjai legyenek az országnak. A zsidó nép nemcsak meghalni, de élni is akar Palesztinában. Háromszoros tapsvihar szakította félbe a szónokot, aki ezután igy foly­tatta : — Az agadisták legujabban a man­dátum ratifikálásának folytonos elha­lasztását használják fel a cionizmus el­len. De a zsidó nép tudja, hogy nem a mandátum a fontos, hanem az, hogy még kétszázezer képzett munkás imm­i­­gráljon és akkor megoldottuk az arab­kérdést is. Ehhez óriási kötelességtu­­dás és kötelességteljesítés kell. Tettek­kel kell megmutatnunk ellenfeleinknek, hogy a nagy célért minden áldozatot­­ kevésnek tekintünk. És őket is bele­­ kell vonni ebbe a munkába, mert az­­ országot nem a cionistáknak adták, ha­­ nem az egész zsi­dó népnek. Nemsokára­­ az összes zsidó pártok világkongresz­szusra gyűlnek össze, hogy egyesült erővel folytassák Erec Jiszrael újjáépí­tését. Glasner Móse ezután meglevő intéz­ményeink megerősítésére hívta fel Ko­lozsvár és Erdély zsidóságát, mert a galat-munka létfeltétele annak, hogy Erec Jiszraelben eredményes munkát lehessen végezni. A közönség percekig ünnepelte a szónokot, akinek előadását dr. Klein Miksa szavai zárták be. — Teljesen érthetetlen előttünk Jorga magatartása, amelynek más eredménye nem lehet, minthogy meg­hosszabbítsa a liberális kormány ural­mát. Erdéllyel szemben még érthetet­lenebb Jorga. Úgy tudjuk, hogy pár­tunk vezére mindenkti barátja volt az erdélyi politikusoknak. Ezzel szem­ben azt látjuk, hogy a választásokon ért sérelmek miatt nem kér elégtételt a nemzeti párt számára, nem vállal szolidaritást a tön­­nytelenségekkel sújtott erdélyi néppel, de minden ere­jét összpontosítja, hogy a mai kor­mány és parlament életét és munka­képességét biztosítsa. — Egyáltalán nem csodáljuk, hogy a nemzeti párt már nem­­ isertetik bizalommal irántunk. Nem akarok nagy szólamokkal élni, de a vezetés­ben tapasztalt határozatlansággal és következetlenséggel szemben megálla­pítom: a nemzeti demokrata párt nem fogja tovább elnézni vezérének hibáit. A párt a demokrácia meg­szervezését akarja és fúziót az erdélyi nemzeti párttal. Ha Iorga magáévá teszi ezt a követelést, megmaradhat a párt élén, hanem máskép fogunk dönteni. A nemzeti demokraták körében fel­merült súrlódásokkal kapcsolatban új­ból a nemzeti párt szervezkedési kö­rének kibővítéséről beszélnek. Úgy tudják, hogy a párt hamarosan való­ban országos párttá szerveződik át „Nemzeti Radikális Párt“ néven és ebbe a pártba mindenekelőtt a nem­zeti demokraták fognak testületileg belépni. Valószínű azonban, hogy Jorga nélkül. Az új kormány eljövetelének lehe­tőségéről különben más vonatkozásban is sokat beszélnek. A liberális pártcél körében egyre több ellentét merül fel­­ az egyes árnyalatok között. Most a bánáti liberálisok kerültek szembe a Bánátban tartózkodó regátiakkal. A harc kilépett a párt beltő ügyeinek keretéből és az Aurora jelentése sze­rint minden valószínűség szerint Cosma Aurél közmunkaügyi minisz­ter lemondását vonja maga után. A Bánátban ugyanis a pótválasz­tásokra megejtett jelölések miatt heves konfliktus támadt Radu­­lescu bankdirektor és Cosma Aurél hívei között. Radulescuék azzal vádolják Cos­­mát, hogy a regáti liberálisok kárára túlzott engedékenységet tanúsítanak a nemzeti jogok­kel szemben. Cosmáék viszont arra hivatkoznak, hogy Temes­váron, amely egyik legjelentősebb ipari központja Erdélynek, a politikai ellen­téteket nem szabad kiélezni és a nem­zetiségek teljes mellőzése jóvá nem tehető következménnyel járhat. Az ellentétek a két bánáti politikus között állítólag annyira kiéleződtek, hogy Cosma Aurél kijelentette: — A lemondó levél már a zse­bemben van. Nem tud mi tovább elviselni az állandó civakodást és benyújtom lemondásomat. Radulescuék különben „Democratul“ cílen új lapot indítanak a „Nadejdoa“­­val szemben, mely ugyancsak liberális lap, de Stan Vidrigin szerkeszti, aki Cosma híve. A parlamenten kívüli akció elő­készítése a nemzeti pártban és a parasztpártban egyaránt se­rényen folyik. A nemzeti párt vezetői Kolozsváron tartózkodnak, ahol szorgalmasan dol­goznak a gyulafehérvári pártkongresszus programján. A parasztpárt Bukarestben teg­nap végrehaj­tó bizottsági ülést tartott, amelyen véglegesen október második felére tűzte ki a párt országos kon­gresszusának napját. Orz­i a párt vezetősége a vidéki szó­vezeteket fogja újjáalakítani és m­­erősíteni és erre a célra a nyár f­lyam­án az egész országban népgyűléseket fog rendezni. A vezetőség tagjai csopor­tonként felkeresik az összes negyed szervezeteket. A parasztpárt egyben több fontos intézményt létesít Bukarestben Gaz­dasági irodát állítanak fel, amelynek vezetője R­iducanu lesz. A propa­ganda-osztály főnöke Virgil Mad­­gearu, a törvényjavaslatokat előké­szítő bizottság elnöke pedig Simeon Mehedinci. Külön sajtóirod­át is szer­veznek, amely a nemzeti párthoz ha­­sonlóan feketekönyvet készít a válasz­tási visszaélésekről és a kormány eddigi működésének törvénytelensé­géről. A párt végrehaajtó bizottsága minden hónap elsején és tize­nötödikén össze fog ülni. — Zsidó kongresszus Ameriká­ban, Newyorkból jelentik . A z­sdó kongresszust előkészítő bizottság vá­lasztási felhívást tett­­-­ozzá, amely­ben az összes zs­dó szervezeteket és egyesületeket fe­szólítj­a a választás­ban való részvételre. A kongresszust Fi­adés­­iában nyitják meg május 21-én. A felhívás hangsúlyozza, hogy az amerikai zsidóságnak módjában van nyomatékot adni azoknak a kö­veteléseknek, amelyeket a többi or­szágok kormányai zsidóiknak meg­ígértek, de nem tartanak be. Köve­telik a keleteurópai zsidóság egyen­jogúsítását és a Palesztinára vonat­kozó ígéretek betartását. — Rendezik az idegenforgalmat. Bukaresti munkatársunk jelenti: Pénte­ken ül össze a belügyminisztériumban a kivándorlási bizottság, amelynek fel­adata nemcsak a Romániából való ki­vándorlás ügyeinek intézése, hanem a Romániába­n jövő idegenek ellenőrzésé­nek és a beutazás módjainak megálla-I­­ítása. A pénteki ülésen csak a beuta­zási és letelepedési engedélyek kiadásá­nak újabb módjairól lesz szó, amelyek megtárgyalását az teszi szükségessé, hogy egyes külföldi államok között eb­ben a tárgyban az utazást lényegesen megkönnyítő egyezmények és megálla­podások jöttek létre. Jorga prolongálta a liberális parlament uralmát A „Nationalul Demorat“ a pártvezér ellen. Konfliktus a bánáti liberális pártban. Gosma Aurél lemond ? A parasztpártot újra szervezik A. oldal­a

Next