Uj Kelet, 1922. május (5. évfolyam, 96-117. szám)
1922-05-14 / 105. szám
Vasárnap, 1922. május 14______ vánság azért is jogos, mert a magukat zsidóknak valló ügyvédek nem egy alig számottevő töredékét alkotják a kolozsvári ügyvédi kamara tagjainak, hanem legalább ötvenöt (vagyis az összes zsidó kamarai tagok kilencven százaléka) van köztük olyan, akik — bár nem személyes okokból, — de ellenzik, hogy a vezetőségben olyan ember képviselje őket, aki nem vallja magát zsidónak. Jazz — La bella (Andalúzia — . Még egy konstancai visszaemlékezés. Ha nem untatja önöket, kérem, hallgassák meg. Vasárnap volt, eső szitált, amikor elhagytuk a mecsetet. Egy jóravaló török emberrel sétáltunk, aki az imádkozó mintán között volt, érdeklődött Transsylvánia ügyei iránt, mit lehetne behozni onnan Konstancára, érdemes-e üzletileg ellátogatni ebbe az országrészbe. — Amúgy is érdemes — mondjuk neki — csodaszép vidék. Nyáron meg pláne. Jó fürdőhelyek vannak errefelé, nyugodtan lehet pihenni. Hallgat fél percig bölcsen a muzulmán. — Pihenni itt is lehet — szólal meg — Konstanca keletebbre fekszik. Szép vidék ? Átmegyek Konstantinápolyba, annál szebbet nem nyújthat Erdély. Csak üzletileg érdemes Erdélybe menni. És nagyot, világfájdalmasat sóhajt és újra mély hallgatásba sülyed. Ovidius szobra mellett elváltunk. — Szelam alejhám! Bólogatott a fejével, utána néztünk. Bölcs kimértséggel ballagott, Ovidius is nézte, a nagy száműzött irigyelte bizonyára ezt a fatalistát. Visszafordultunk és a Bristol pincéjébe vonultunk egy kis nemzetközi művészetre, amelyhez plakátok meg röpcédulák százai invitáltak. Az ember lebotlik végül a művészet szerény, de dobosszagú hajlékába és oldalt észre kell vennie a zenekart, amely bolondos instrumentumokkal recseg és püffög, dobol és tikoltoz. A nagydobos, aki egy személyben üti a dobokat és a háromszöget, monoklival a szemén röhög minden belépőre, énekel és ülőtáncot produkál. _ Egy vallásos fiú is jött velünk. Ő döngött szegény ettől a levegőtől. Nem akart ott maradni velünk, érezte, hogy baj lehet még ebből. A Sátán ott settenkedődik — mondá — az ilyen helyeken. Már távozott volna, ha nem jelentkezik egy pincér. Hitsorsos. — Leben und leben lassen. Miért veszi el a jövedelmemet ? — Ehhez azután igazán nincs jogod — kapacitáltuk. Jó fiú volt és ott maradt. Föllépett először Daisy, egy nyúlt ábrázatú szende szőkeség. Végigjárta az összes angol gyarmatokat, Indiában is föllépet, Ausztráliába is bekukkantott, egy kicsit Kanadában művészkedett, Newyork varietéin táncolt, a legjobb akarattal sem lehetett őt falusi naivának tekinteni. De ahogy ott szerepelt piros foltokkal bánatos kék szeme alatt, az ember azt hitte, tegnap szökött meg a zárdából. Ez nem hozta a bűnt. Nem. Miatta nem kellett félni a Sátántól. De búgott és harsogott a három szál zenekar. Új attrakció következett. A lámpákat kioltották, csak az öltöző felől hasadt elő nagyon kevés világosság. A parkett közepére a pincér kis szőnyeget terített. Feszült csönd. A zene is elnémult. Egy hosszú feketeség a terem közepére rohant, rézből való pántok és a gyöngydísz, ami keblei selyemtakaróját födte, összeverődtek és valahogy úgy zizegett, mint tikkasztó nyári napon, ha gyik vagy kigyó fürgéskedik az avaron. * Artikulátlan, bolond, néger indulót kezdett a zene és a villanykörték kigyultak megint. Néger leány táncolt idegbontó tropikus táncot a szoba közepén. Felső teste csupaszon fénylett, a lépései, mint a zsiráfé, a tartása is, de a mozdulatai, keze tekergetődzése, lomha, érzéki vonaglása már az óriás-kigyót sejtették. Ez a Sátán volt. A zsiráf nem egészen, de a kigyó. Már az Édenben sok bajt csinált és bizony a konstancai Metropolban sem szelídült meg. Barátunk lecsüggesztette a fejét, valamit morgott, talán — osámnit, bogadnit — vezekelt, egyszer az asztal alá hajolt, mintha keresett volna valamit. Bizonyára a mellét verdeste. Vége a táncszámnak. — Megyek innen — mondta vallásos barátunk egy remete önmegtagadásával. — Ne menj — marasztaltuk — a krízisen túlestél. Nincs már veszedelem. — Nincs ? Ide nézz ! Rámutatott a programra. La bella-Andaluzia. Nagy füttyszó, síp, dob és cintányér. A kasztanyett is belecsapott az épületes koncertbe. És kiperdült egy mokány, vastaglábú barna leány, dobbantott és széleseket ugrált és hozsmár kendőjét lengetve vidáman csattogtatta a kagylókat. Valahogy az asztalunk közelébe került és valaki megjegyezte: Jó bőr! — Meghiszem azt! — felelte a spanyol nő hamisítatlan dob utcai pestiességgel és tovább lejtett. Később civilben odajött az asztalunkhoz. — Üljön le, művésznő! — Dehogy ülök, dehogy ülök, nem látjátok, micsoda sólyomszemekkel nézi ide a tulaj. Egy sampusst ha rendeltek, nem mondom ! ! — Nem rendelünk! Nem sértődött meg. Másfél évtizedes művészi pályájáról tartott előadást. A pálya tizenöt esztendeig a király utcai Tropaderoból a nagymező utcai Jardin de Parisig ide-oda pendlizett, de most a tizenhatodikban kilengett a Feketetenger partjáig. Mert kérlek alássan, a sok tánc megviseli ám a lábakat és a tengeri iszap, mondják a doktorok, fölszívja a fájást. Erről jut eszembe, nem rendelhetek egy üveg borocskát, hogy ne koppanjon már a szeme annak a haszonleső embernek. — Nem rendelünk ! — Látom, nehéz ütegekkel van dolgom. Jó, rendeljetek hát egy feketét. Rendelni akartunk, de az odahívott pincér súgott valamit La bella Andalúzia fülébe, mire a művésznő köszönés nélkül átperdült egy asztalhoz, amelynél egy monoklió férfi ült behűtött pezsgő mellett. Távozáskor barátságosan odaintett felénk. — Patikára adjátok, amit nálam megspóroltatok ! A spanyolos bucsúzkodás stílszerű fináléja volt a jazz-estnek. Barátunk a maradék vízzel leöntötte a kezét.* Másnap délelőtt egyedül sétáltam a téren. — Szervudz! — szólt le hozzám a spanyol nő egy elegáns hotel ablakából, annyi meghittséggel, mintha tizenöt éven át táncpartnere lettem volna — szervusz smupján. A fekete árával adósom maradtatok. Add ide! (sz. i.) ÚJ KELET A franciák visszavonulnak Gémlából A kisantant is távozással fenyeget Az Új Kelet A francia lapok egyöntetűen ama véleménynek adnak kifejezést, hogy az orosz válasz elfogadhatatlan és nem más, mint kommunista védőbeszéd, amely proklamálja az antagonizmus és a civilizáció alapelvei között. A francia sajtó meg van győződve, hogy az oroszokkal minden további vita hiábavaló. A Havasügynökség jelenti: Franciaország helyzete teljesen tiszta. A francia küldöttség nem fog aláírni semmit. Megtartja akciószabadságát és az esetleges további vitákban úgy Franciaország, mint Belgium csak félhivatalosan vennének részt. Barthou Csupán arra szorítkozik, hogy egy egyszerű deklarációt szerkesszen, amelyben kijelenti, hogy nem ellenzi a konferencia elnapolását, de nem ellenzi egy az oroszok által javasolt szakértő bizottság megalakítását sem. A francia delegáció valószínűleg indítványozni fogja, hogy a konferencia hétfőn vagy kedden tartsa utolsó teljes ülését. Az „Echo de Paris“ írja, hogy a francia kormánykörökben csodálkoznak Lloyd George intencióin, hogy a kelet- és középeurópai kérdést felveti a konferencián. Barthou, a francia delegáció elnöke — írja tovább a lap — precíz utasításokat kapot, hogy a konferencián az erre vonatkozó javaslatot utasítsa vissza. A kisantant delegátusai tegnap ülést tartottak, amelyen elhatározták, hogy ha a konferencián napirendre tűznék a magyar és bolgár kisebbségi kérdést, akkor eltávoznak a konferenciáról. Más jelentés szerint Nincsics közölte Schanzerrel, hogy ez esetben napirendre tűznék az olaszországi jugoszláv kisebbségek helyzetét. A Petit Journal levelezője írja Gomából, hogy a kisantant delegátusai meg vannak győződve arról, hogy az orosz válasz után hiábavaló az oroszokkal való további tárgyalás tudósítójától . Az olaszok még remélnek . Olasz politikai körökben remélik, hogy lehet kivezető utat találni egy olasz-orosz egyezményre. Az olasz sajtó szerint Lloyd George és Schanzer hajlandók az oroszokkal folytatni a tárgyalásokat. A kisantant, a francia és belga politikai körökben az oroszok válaszjegyzéke kellemetlen benyomást tett, annál is inkább, mert a legfontosabb problémákat megoldatlanul hagyta. A lap a válaszra Lloyd George magántitkára az angol delegáció nevében kijelentette, hogy az orosz válasz felett még nem alakult ki a delegáció megnyugtató véleménye. Mindenesetre az a körülmény, hogy Oroszország a béke mellett foglal állást és csatlakozik a békeszerződéshez, alapul szolgál az albizottság válaszához, amely a választ meg is fogja adni. ‘ A Reuter jelenti Londonból. Az angolok felfogása szerint az orosz jegyzék válasz alapjául fog szolgálni. Feltétlenül bizonyos, hogy Anglia a tárgyalásokat tovább folytatja és nem nyugszik bele, hogy a magántulajdon kérdése a béke ellen való küzdelem alapjául szolgáljon. Az angol király nem tárgyalhat Milleranddal György angol király Belgiumból Franciaország északi részén át Boulogneba utazott, ahonnan visszatért Angliába. A király szigorú inkognitóban utazott és ezért nem tehetett eleget Millerand kérésének, aki találkozni szeretett volna vele. A párisi „Cablegram“ közlése szerint Lloyd George táviratilag kérte György angol királyt, hogy északfranciaországi látogatása alkalmával Millerand él Poincaróval való találkozást kerdje. Lloyd George e táviratban ráis utal arra, hogy nem tartja helyénvdónak, hogy angol király bizalmasan tanácskozzon a köztársaság elnökével. Ebből is látszik, hogy Anglia patikai frontja egységes Franciaorsággal szemben. Nem lehet visszautasítani — mondja Schanzer Schanzer újságírók előtt a génuai helyzetről az alábbiakban nyilatkozott : — Azoroszok érdekeik védelmében jobban tették volna, ha a vitát a memorandum alapján folytatják. A válaszjegyzők polémikus része dicséretére válhatik Csicserinnek, de ezenkívül a válasznak pozitív része is van, a szakértői bizottságok kiküldésére vonatkozó javaslata, amelyet a hatalmak tárgyalni fognak. Ugyan, mint Fucha kijelenthetjük, hogy a javaslatot nem lehet visszautasítani megvizsgálás nélkül. Az olasz kormány reméli, hogy a garanciális szerződés létrejön. Nyílt szakítás felé A „Temps“ közli Génuából. A konferencia Franciaország és Anglia közt a nyílt szakítás felé gravitál. Oroszországot és Németországot egymás karjaiba hajtották. A két ország közti szövetség megváltoztathatja Európának a versaillesi szerződésben megrajzolt új térképét. Franciaországban a legutóbbi politikai események következtében félnek, hogy az angol rokonőrzés nagyrészt az orosznémet szövetség oldalára áll. Ha Német- és Oroszország egy úton haladna, Franciaország helyzete kétségbeesetté válik. Franciaország angol támogatásra nem számíthat, nem csoda tehát, ha Franciaország a Ruhr-vidék haladéktalan megszállását követeli. A zsidó kisebbségi jogok ügye Gónuában Génua, május 12. A zsidó delegáció főtitkára, Lev Mockin másfélórás beszélgetést folytatott a litván delegáció vezetőjével, Galwanowszky miniszterelnökkel. A beszélgetés a litván zsidók nemzeti kisebbségi jogairól folyt. Mockin figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy nemcsak a zsidóság létérdeke a litván alkotmányban lefektetett zsidó nemzetiségi jogok respektálása, hanem a litván kormányé is, amelynek az alkotmány alapján kell állania. Galwanowszky miniszterelnök sajnálkozását fejezte ki dr. Szoloveicsik miniszter visszalépése fölött és biztosította Mockint, hogy a zsidók nemzeti autonómiája Litvániában érintetlen marad. . Az örmény delegáció is nemzeti otthont kíván Génua, május 12 Az örmények delegációja, amelyet Shirwan Zadde és Agaronion törökországi örmények vezetnek, egy örmény nemzeti otthonnak török fenhatóság alatt való létesítését kívánja. Ez az otthon az örmények kívánsága szerint a népszövetség ellenőrzése alatt álljon. A memorandumban a delegáció hivatkozik a zsidó nemzeti otthonra és kijelenti, hogy az örmény nemzeti otthont a franciák és angolok egyképen támogatnák. 3. oldal TáblaQyeQBs méretben, lámpaárut, kristályfehér lámpacső és csiszolt üvegárukat, demisonokat raktárról azonnal szállítunk 1262 Ausländer Testvéreit Cluj—Kolozsvár, Plata M. Viteazul (v. Széchenyi-tér) 39 Telet. 9—54. En-gross En-detaill Cukorka és csokoládé I raktár StTT Lusztlg és Nussbächer Cal. Regele Ferdinand 31. I Szállítunk postán, utánvét mellett.